A Közel-Kelet híres szénhidrogén-termelője a világnak, amit jó pár háború is tanúsít. Viszont az utóbbi időben figyelemre méltó energetikai átalakulás megy végbe a régióban, és ez különösen igaz lett azóta, amióta Európába beköszöntött az energiaválság.
A közel-keleti országok jelentős – hogy ha a magyar kontextust is figyelembe vesszük – extraprofitot zsebelnek be abból, hogy az olaj- és a földgázárak már a kéklő eget súrolják. A nyugati nagyhatalmak az olyan országokat, mint az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia, komoly diplomáciai nyomás alá helyezték, hogy valamiféle stabilizálódást érjenek el a szénhidrogénpiacon.
Ennél viszont talán az sokkal érdekesebb, hogy miközben folyamatosan emelik a fosszilis energiahordozók kitermelését a növekvő globális kereslet kielégítésére, óriási mértékben növelték megújulóenergia-kapacitásaikat is. Bár a problémák még tornyosulnak, a nemzetközi szakértők szerint ezek az Öböl-menti országok a közeljövőben
az európai és az ázsiai piacokon jelentős teret nyerhetnek a megújulóenergia-szektorban.
Tavaly az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is bejelentette, hogy teljesíteni fogják a nettó nulla kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat: az előbbi 2050-re, az utóbbi pedig 2060-ra vállalta, hogy teljesen eltünteti szén-dioxid-lábnyomát. Egy nemrég elkészült, az ausztrál Compare the Market jelentése szerint az Egyesült Arab Emírségek az elmúlt tíz évben világszerte a legnagyobb mértékben növelte a megújulóenergia-szektorát: 2011-es több mint 10 megawattról 2020-ra 2540 megawattra emelte a kapacitását, de Szaúd-Arábia is meg 183-szorozta a teljesítményét.
A hidrogénre játszanak
A hidrogén a régió-dekarbonizációs stratégiák központi eleme lett. A térség országai, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Omán, Egyiptom és Marokkó, képesek ellátni a piacokat az üzemanyagok különböző változataival. Az Egyesült Arab Emírségekben sorra kötik a szerződéseket a hidrogénprojektekben. Ezentúl számos partnerség jött létre az Egyesült Arab Emírségekben működő vállalatok és nemzetközi cégek között, köztük olyan nagyvállalatokkal, mint a TotalEnergies, a Siemens Energy vagy éppen a BP. A régió első hulladékból hidrogénné alakítható üzemét várhatóan 2024-re fejezik be, de Ománban például igyekeznek bevonni a magánszektort is. Nemrégiben megállapodást írtak alá a BP-vel a megújuló energiában rejlő lehetőségek, köztük a zöld hidrogén feltárására – ahogy az az Energy Intelligence elemzéséből kiderült.
A Közel-Keleten pedig Európát leggyakrabban úgy tekintik, mint a hidrogén első nagy átvevőjét, akinek a termelők képesek lennének szállítani az üzemanyagot. „A Közel-Keletnek az a szerencséje, hogy közel van Európához, amely megnégyszerezte a hidrogénfelvételét” – mondta Katarina Uherova Hasbani, az AESG tanácsadó cég partnere és globális stratégiai és tanácsadói igazgatója az Energy Intelligence-nek. Az orosz–ukrán háború okozta energiaválság pedig felgyorsíthatja ezeket a folyamatokat, hiszen Európa igyekszik csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.
Forrás: index.hu
https://index.hu/gazdasag/2022/07/06/haboru-orosz-ukran-konfliktus-energiavalsag-kozel-kelet/
