Az viszonylag ritkán hangzik el a klímaváltozás kapcsán felmerült viták során, hogy az üvegházhatású gázok közül a legjelentősebb maga a vízgőz.
Mégis sokszor és sokan állítják, hogy a szén-dioxid a legjelentősebb üvegházhatású gáz– jobb esetben hozzátéve – hogy a légszennyező anyagok közül, de nem pontosítva, hogy mit értenek ez alatt a kifejezés alatt. Természetesen nem becsüljük le a szén-dioxid és egyéb a légkörbe kerülő gázok (metán, dinitrogén-oxid, fluorozott szénhidrogének…) hatását, amelyet emberi tevékenység is előidézhet, de célszerű pontosítani a légköri folyamatokat befolyásoló anyagok „ranglistáját”.
Fenti megállapítást azért írtam le, hogy példaként jelezzem: mint eddig is, úgy ezután is a Polgári Kisgazdák szakértői részéről meg kívánjunk osztani, a klímaváltozás fontos kérdéseiben véleményünket a honlapunkon. Megjegyzem, hogy jó néhányan kétkedve és ironikus mosollyal fogadhatják – a szakmai alapon és józan paraszti ésszel megfogalmazott – álláspontunkat, de ez minket nem fog vissza a véleményalkotástól, sőt inkább inspirál a továbbgondolkodásra.
Haladjunk visszafelé a címben leírtak során: a vízgőzről már említettem, hogy jellemzően – hol szándékosan, hol az ismeretek hiánya miatt – nem említik a klímaváltozásban betöltött szerepét.
Visszafelé következik: a gőz. Ezt most leginkább átvitt értelemben kívánom használni. Arra utalván, hogy a magyar nyelvben olykor a vehemens, erőteljes viták jellemzésére is használjuk, például, begőzöl valaki a polémia során.
Azt nem tartjuk bajnak, ha valaki hittel és meggyőződéssel képviseli az álláspontját, tehát mintegy hitvitát folytat – de ott már gond van, ha ezt nem támasztja alá ténybeli és szakmai érvekkel.
A Polgári Kisgazdák álláspontját pontosan tükrözi Süli Jánosnak – Paks 2. beruházásért felelős miniszter úrnak, a Kisgazda Polgári Egyesület elnökségi tagjának szavai:
„A valóság pontos ismerete nélkül esély sincs arra, hogy elérjük a közös céljainkat. Mérnökemberként is pontosan tudom: jó tervet csak az képes készíteni, aki pontosan tudja, honnan hová akar eljutni. Ha van jó terv, akkor már csak szakszerű, kitartó, állhatatos munkára van szükség. „
Csodálkozva olvastam minap, hogy az egyik nagy példányszámú, amúgy szakszerű cikkeket is megjelentető gazdasági hetilapunkban, a klímaváltozást bemutató hosszú cikkben, jószerivel nyomokban sem találtam a valóság pontos megismerésének igényét, viszont gyakran megjelent a sommás, már-már a legrosszabb kommunista időkre emlékeztető jelzők használata. Példaként, a cikkben klímaharcról, aknamunkáról, szabotálásról is beszélnek, sőt többször is a „klímatagadók” megfogalmazás szerepel. Nehéz értelmezni ez utóbbi kijelentést, tekintve hogy épeszű ember nem tagadja, hogy létezik klíma, azaz éghajlat. A cikk mellett egy kis szösszenetet is olvashatunk – pozitív kicsengéssel – hogy „Itt az ideje pánikba esnünk” . Mi messze nem így gondoljuk.
Inkább úgy, mint az a néhány tucat fiatalember, akik nemrég a Parlament előtt demonstráltak a saját jövőjükért és elmondták, hogy rendszerszinten kell felkészülni a klímaváltozás hatásaira.
Mi hozzátesszük, hogy ezek közül is első helyen a vízzel kapcsolatos kihívásokra kell felkészülnünk, s ezzel el is érkeztünk címünk első szavához. Szerencsére Magyarországon a legmagasabb közjogi méltóság, Áder János köztársasági elnök úr és szakértő csapata szívügyének tekinti a vízzel, vízgazdálkodással és ezzel összefüggésben az öntözéssel és agráriummal kapcsolatos kérdéskört.
Mi Polgári Kisgazdák és a háttérmunkában részt vevő Zöld Áramlat Alapítvány szakemberei és önkéntesei, a továbbiakban sem feledkezzünk el arról, hogy akár a vízépítés, vízgazdálkodás, öntözés és az agrárium, akár az energetika területén a valóságot pontosan megismerni akaró, a közéletben szerepet vállaló tudós és mérnök elődeinket kövessük.
Nem látjuk okát a pánikba esésnek és különösen nem a pánik keltésnek. Amit mi magunk teszünk most és ezután is, az a fentebb említett szakszerű, kitartó és állhatatos munka.
Kékesi Márton
KPE főtitkár
