„Németként örülnék, ha így döntene az országom”, … „alapvetően nem rossz a döntés, talán példát vehet róla Németország is”, hiszen így több pénz jut a vidékfejlesztésre, innovációra, környezetvédelemre – ezekkel a kifejezésekkel reagált Peter Jahr néppárti EP-képviselő, a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terveinek jelentéstevője a Portfolio kérdésére egy csütörtök délutáni online háttérbeszélgetésen.
A magyar döntés és annak háttere
Arra kérdeztünk rá, hogy hogyan kommentálják Ulrike Müllerrel együtt (szintén német EP-képviselő, Renew Europe, aki a KAP finanszírozása, irányítása és ellenőrzése jelentéstevője) azt, hogy a magyar kormány egy minapi drasztikus döntéssel az eddigi 17,5%-ról 80%-ra emelte a magyar állami önerő mértékét a KAP második, vidékfejlesztési forrásokat takaró lábánál már a 2021-es és 2022-es átmeneti finanszírozású években, ami mintegy 9 milliárd eurónyi többlet forrás elosztását teszi majd lehetővé a következő években.
Müller megjegyezte, hogy nem ismeri a részleteket, kicsit szkeptikus a lépéssel kapcsolatban és nem érti, hogy miért lépett ilyet a magyar kormány már a KAP szempontjából átmenetinek számító 2021-es és 2022-es évben, ami azt jelenti, hogy már az új EU-ciklus forrásaiból gazdálkodik az uniós közösség, de még a 2014-2020-as ciklus elosztási szabályrendszere szerint haladnak a folyamatok és a KAP reformja (ld. alább) csak 2023-tól lép hatályba. Jelezte: náluk Németországban 50-50% az uniós támogatás, illetve a német állami önerő mértéke és így működtetik az uniós agrárpolitikát, amelynek ökológiailag is hatékony lépéseit nap, mint nap látja a bajor földeket járva.
Szerinte a második pillérbeli források drasztikus megemelése önmagában nem segít a kisebb magyar gazdáknak direktben, hiszen a közvetlen támogatások az első pillérben vannak, igaz nem említettük a kérdésnél azt a magyar kormányzati döntést, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretéből 25%-ot átcsoportosított az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap keretbe.
Zajlanak az intézményközi egyeztetések a KAP reformjáról
A csütörtöki online beszélgetés apropóját, amelyet az Európai Parlament budapesti sajtóirodája szervezett, az adta, hogy ma került sor az újabb intézményközi egyeztetésre a KAP reformjáról az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamokat tömörítő Európai Tanács között (trilógus) és az EP helyzetértékelését ismerhettük meg. Eddig kettő ilyen trilógusra került sor, amelyen számos kérdést tisztáztak már a KAP kapcsán, de sok részletkérdésben további tárgyalások szükségesek.
Ha 2023-ban valóban el akarjuk kezdeni alkalmazni a KAP reformjával megszületett új szabályokat, akkor az idei év végégi be kell fejeznünk a jogalkotást, hogy legyen idő a felkészülésre
– hangsúlyozat Peter Jahr.
Ulrike Müller szerint ha továbbra is havi egy trilógus lesz, akkor április-májusra juthatnak el ahhoz, hogy a KAP reformjának végső kereteit rögzítsék, de persze ehhez szükséges az is, hogy a tagállamok felőli politikai támogatás adott legyen az Európai Tanácsban. Említése szerint számos pénzügyi-kifizetési, lebonyolítási kérdésben kell még egyeztetéseket folytatni és abban is meg kell még egyezni, hogy pontosan mit és hogyan is várjanak el az új KAP-ban a nemzeti stratégiai tervek kidolgozása során.
Peter Jahr szerint megfelelő politikai akarat esetén már áprilisban lezárulhat a trilógus, de ehhez az is szükséges, hogy az új KAP-ban vázolt ökogazdálkodási rendszerek minden fontos kérdésében meg tudjanak egyezni, nemcsak az ilyen rendszerekre elkülönítendő források százalékos arányáról. Ő 20-30%-os sávot említette, ami nem véletlen, mert az Európai Tanácsban októberben megszületett tárgyalási mandátum azt rögzítette, hogy az első pillérben kötelezően 20%-ot el kell különíteni az ilyen rendszerek számára, míg az EP állásfoglalása 30%-os célt tart kívánatosnak.
Ulrike Müller rámutatott egy kérdésre válaszolva: az is nehézséget okoz ennek a kérdésnek az eldöntésében, hogy a tagállamok minél kevesebb megkötést szeretnének, noha a KAP reformja arról szól, hogy a tagállamok számára kötelezően előírják, hogy az okögazdálkodási rendszerekre mennyi pénzt hogyan kell fordítani, míg a tagállamokon belül a gazdák számára ez csak egy lehetőség lesz (nem pedig kötelező). Nyilván úgy kell kialakítani a támogatási-ösztönzési kereteket, hogy a tagállamon belül igenis legyenek gazdák, akik a földek művelése terén bevállalják az ökorendszerek kialakításával és működtetésével kapcsolatos többlet feladatokat.
Az EP álláspontja tételesen
Az EP budapesti irodája által kiadott összefoglaló szerint a KAP reformja kapcsán az alábbi főbb információkat érdemes tudni jelenleg a fentieken felül:
- Az Európai Parlament 2020. október 23-án elfogadtaaz EU jövőbeni mezőgazdasági politikájára vonatkozó álláspontját. A képviselők többek között új intézkedésekről, szabályozásokról, ellenőrzési és nyomon követési eszközökről, valamint az uniós források újraelosztásáról tárgyaltak.
- Az EP Mezőgazdasági Bizottság elnöke és a három jelentéstevő nyilatkozata itt érhető el.
- A Közös agrárpolitika – a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez nyújtott, az EMGA és az EMVA által finanszírozott támogatás témában elfogadott szöveg itt érhető el.
- A Közös agrárpolitika: finanszírozás, irányítás és monitoring témában elfogadott szöveg itt érhető el.
- Közös agrárpolitika – a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének és más rendeleteknek a módosítása témában elfogadott szöveg itt érhető el.
Az uniós mezőgazdaság környezeti hatásának javítása
A képviselők egyetértettek abban, hogy a gazdaságpolitikai reform céljainak elérését a Párizsi Megállapodásnak megfelelően kell végrehajtani minden tagállamban.
A Parlament megerősítette az éghajlat- és környezetbarát elemeket a közvetlen kifizetések feltételei között. Ezeket a feltételeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell, ha közvetlen kifizetésben szeretne részesülni.
A képviselők ezen kívül a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát is különböző környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás ellen ható intézkedésekre fordítanák. A közvetlen kifizetésekre szánt források legalább 30 százalékát pedig önkéntesen ökogazdálkodási módszereket alkalmazók támogatására szánnák.
Az új szabályok azt is előírnák, hogy a gazdálkodók szántóterületük legalább 5% -át ne termelési célokra használják, hanem olyan területeké tegyék azokat, ahol nem használnak rovarirtókat vagy műtrágyát. A képviselők arra kérik a tagállamokat, hogy ösztönözzék gazdálkodóikat: a mezőgazdasági területek tíz százalékát ne vonják be a termelésbe, hanem a biológiai sokféleség kedvéért tartsák fenn például sövényeknek, nem termő fáknak, tavaknak.
Az uniós alapok elosztása
A képviselők csökkenteni kívánják a nagyüzemek pénzügyi támogatását és növelni a kisvállalkozókét és a fiatal gazdálkodókét. Ennek érdekében egy olyan mechanizmus bevezetését szorgalmazzák, amely meghatározná a közvetlen kifizetések felső határát. A tagállamok a közvetlen kifizetésekre szánt keret legalább négy százalékát fiatal gazdálkodók támogatására fordíthatják. A képviselők szerint a vidékfejlesztési alapból további támogatás biztosítható úgy, hogy a fiatal gazdálkodók beruházásait előbbre sorolják.
Az átláthatóság növelése érdekében a képviselők azt is szeretnék, hogy a tagállamok hatékonyabban tájékoztassák a gazdákat lehetőségeikről, a Bizottság pedig valós időben kövesse nyomon az egyes természetes személyek által kapott összes KAP-támogatást, ideértve azt is, ha azt jogi közvetítőn keresztül kapják meg. Emellett a parlament olyan intézkedéseket sürget, amely a nők magasabb részvételének elősegítését szolgálják a vidéki gazdaságokban.
Hatékonyabb tájékoztatás
A mezőgazdasági termelők versenyképességének növelése érdekében a képviselők támogatják a Bizottság tervét, miszerint a tagállamokat köteleznék mezőgazdasági tanácsadó szolgáltatások létrehozására. Ezáltal a termelők könnyen tájékozódhatnának a támogatásokkal kapcsolatos minden követelményről és feltételről, új módszerekről, valamint az innovációs támogatás és a digitális technológiák elérhetőségéről. Az új reformok segítenék a gazdákat műtrágya-felhasználásuk csökkentésében, illetve ösztönözné őket fenntartható módszerek használatára, az éghajlatváltozás megelőzésének érdekében.
Közvetlen EU-s kifizetések
A Parlament biztosítani szeretné, hogy csak azok legyenek jogosultak közvetlen kifizetésekre, akik aktív mezőgazdasági termelők. A Parlament külön nyomatékosítja, hogy uniós támogatásban csak azok részesülhetnek, akik legalább minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Automatikusan ki kell zárni azokat, akik repülőtereket, vasúttársaságokat, vízműveket, ingatlanügynökségeket, illetve állandó sport- és rekreációs területeket üzemeltetnek.
Válságkezelés
A Parlament olyan intézkedéseket szorgalmaz, amelyek segítenek a mezőgazdasági termelőknek megbirkózni a termelési kockázatokkal és felkészítik őket az esetleges jövőbeli válságokra. Ezeket hat pontban lehet összefoglalni:
- A képviselők növelnék a piacok átláthatóságát a fokozott nyomon követés és egy hatékony válságkezelési stratégia kidolgozása által
- A képviselők szeretnék megerősíteni az új termékek védőhálóját egy állami beavatkozási stratégia által
- A képviselők az ellátásmenedzsment és a mennyiségcsökkentési rendszer kiterjesztését szorgalmazzák minden ágazatra
- A Parlament szorgalmazza, hogy a gazdálkodókat az árak és piacok ingadozásakor kisegítő mezőgazdasági válságtartalék ne csak szükség esetén rendelkezésre álló, hanem állandó eszköz legyen, rendes költségvetéssel.
- A képviselők szeretnék, hogy a környezet állapotát vagy az állatok egészségét és jólétét javító mezőgazdasági gyakorlatok mentesüljenek a versenyjogi szabályok alól.
- A képviselők szorgalmazzák, hogy a mezőgazdasági termelőket, feldolgozókat vagy kereskedőket összefogó szakmaközi szervezetek lehetővé tegyék a földrajzilag védett termékek értékének megosztására vonatkozó szabályok elfogadását a versenyszabályok megsértése nélkül.
Szabályok változása a borászati ágazatban
A Parlament szorgalmazza, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések jogellenes használatát a nemzeti hatóságok kezeljék. A képviselők szeretnék, ha a borcímkék tartalmaznák a termék tápértékjelzését, de minimum annak energiaértékét, valamint az összetevők felsorolását, vagy egy internetes hivatkozást, ahol az összetevők megismerhetők. A képviselők szeretnék, hogy szakmaközi szervezetek és alkoholmentes borok is bekerülhessenek a borágazatba.
Hústermékekre utaló nevek növényi alapú termékek esetében
A képviselők elutasították az összes olyan módosító indítványt, amelyek kizárólag az állati eredetű termékek esetében engedélyezték volna a húsra, illetve tejtermékekre vonatkozó elnevezéseket. A növényi alapú termékek elnevezésében tehát nem változik semmi.
A sorozatos szabályszegés szigorúbb büntetése
A Parlament több opciót szeretne adni a tagállamoknak, hogy elkerüljék a pénzügyi következményeket amennyiben nem haladnak a stratégiai tervben szereplő célok elérése irányába. A hiányzó célok megbírságolása helyett inkább jogorvoslatot szeretnének adni. Azonban a képviselők szigorítani kívánják a szankciókat azokkal szemben, akik több alkalommal is megsértik az uniós szabályokat például a környezetvédelem vagy az állatjólét terén. A büntetés mértékét a támogatási jogosultság szerinti kifizetés jelenlegi öt százalékáról tíz százalékra növelné a Parlament.
Az uniós panasztételi mechanizmus
A képviselők eseti uniós panasztételi mechanizmus felállítását is szorgalmazzák. Akkor lehetne ezzel az eszközzel élni, ha egy gazdálkodó vagy vidéki kedvezményezett úgy érzi, hogy olyan igazságtalanság vagy hátrány érte egy uniós támogatással kapcsolatban, amelyet saját nemzeti kormánya nem orvosolt kellőképpen.
Forrás: portfolio.hu, Weinhardt Attila
