Amíg nemzeti kormánya van az országnak, addig az orosz–ukrán háborúban Magyarország egyik fél oldalán sem avatkozik be – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A világ egy veszélyes hellyé vált, mindenki attól retteg, hogy az izraeliek terrorszervezet ellen folytatott háborúja átcsaphat egy országok közötti konfliktusba – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Eközben a szomszédunkban ott az orosz–ukrán háború, és a Balkánon is nyugtalanság van – tette hozzá.
A kormányfő szerint a Közel-Keleten mindent meg kell tenni, hogy a konfliktus ne csapjon át háborúba, mert az már nemcsak az ott élő népek ügye lesz, hanem a mienk is, mert abból menekültek lesznek, háborús pusztítás lesz, újabb gazdasági kiadások és költségek jelentkeznek Európa számára.
„Ukrán ügyben viszont háborús hangulat van Brüsszelben”
– mondta a miniszterelnök. Amíg mi orosz–ukrán háborúról beszélünk, addig a brüsszeli vezetők úgy beszélnek erről, mint a saját háborújukról. Mostanra oda jutottunk, hogy komolyan felmerült, hogy Európa katonákat küldjön Ukrajnába, ami egy újabb fejezetet nyitott a háborúban. Orbán Viktor szerint
a nagy kérdés most az, hogy Magyarország a háború második fejezetéből is ki tud-e maradni.
„Az nem kérdés, hogy ki akarunk maradni, és amíg nemzeti kormány áll Magyarország élén, addig az orosz–ukrán háborúban egyik fél oldalán se fogunk beleavatkozni ebbe a háborúba” – jelentette ki a kormányfő.
Hogyan tudunk ebből kimaradni? – tette fel a kérdést a műsorvezető, hozzátéve, hogy a NATO-ból és az EU-ból is érkeznek háborúpárti hangok.
Orbán Viktor elmondta, ami a NATO-t illeti, az egy védelmi rendszer. Magyarország azért csatlakozott, mivel – ha egy NATO-tagországot megtámadnak – a tagállamok a védelmére kelnek. Mint mondta, arról viszont szó sincs, hogy együtt támadunk meg egy országot.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, az unió ugyan nem katonai szervezet, de a tagállamoknak van katonai képessége.
Orbán Viktor hangsúlyozta: minden alkalommal azért dolgozik, hogy elkerüljük azt a helyzetet, hogy Magyarországnak járó pénz ne hazánknál, hanem Ukrajnában landoljon.
A kormányfő úgy fogalmazott: a diplomáciának vissza kell venni a szerepet, és a lehető legkevesebb pénzt kell adni Ukrajnának.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a szólásszabadság Nyugat-Európában rossz bőrben van.
„Kialakultak olyan liberális társadalmak, amelyben a közvéleményt alakító tényezők – mint a média, egyetemek és politikusok – egyszínűvé váltak” – mutatott rá.
Orbán Viktor emlékeztetett, hogy például a német sajtóban politikai oldaltól függetlenül nincs különbség olyan kérdésekben, mint például az illegális migráció.
A Brüsszelben rendezett konzervatív NatCon rendezvényének betiltása kapcsán kiemelte, hogy ez a szólásszabadság korlátozásának csupán egy példája.
„De az emberek munkahelyeken is hátrányt szenvednek”, amennyiben a fősodortól eltérő véleményt formálnak meg.
Mint mondta, vannak olyan példák, amelyek alapján Nyugat-Európában a szabad politikai véleményformálásért akár a munkahelyük elvesztésével is fizethetnek az emberek. A brüsszeli konzervatív konferencia betiltása kapcsán pedig arról is beszélt, hogy a hatóságok megfenyegették a helyszínt biztosító hotelt, valamint a vendégek ellátását végző céget is.
Orbán Viktor emlékeztetett: itthon a nyilvánosságban van tere a konzervatív és a liberális véleménynek is, a közösségi médiában pedig minden véleményforma megjelenhet. És itt senki sem szenved hátrányt a nyilvánosan vállalt véleménye miatt.
„Ma Magyarország nélkül, a magyar emberek nélkül és a magyar kormány nélkül nincs szabadság Európában” – hangsúlyozta.
„Részt vettem most egy konferencián Brüsszelben, ahol elővettem a Soros-tervet, amiről Nyugaton mindenki azt állítja, hogy nincs” – mondta a magyar kormányfő. Hozzátette: „Közben maga Soros György írta le, ő írta alá, ő publikálta. A konferencián felolvastam. Ott sem volt evidens, hogy ez az anyag létezik” – tette hozzá.
Orbán Viktor elmondta, hogy ebben a 2015-ös tanulmányban egy hatpontos terv van ismertetve arról, hogyan kell rendezni a migrációs válságot.
- Az első tétel: hogy minden évben be kell engedni egy millió migránst Európába.
- Második pont: mivel az uniónak nincsen elég anyagi fedezete, bocsásson ki kötvényt, vegyen fel hitelt.
- A harmadik pont: a migránsokat kibocsátó országokkal az unió hozzon létre biztonsági zónákat, hogy minél kevesebb kockázattal el tudjanak jutni Európába.
A terv lényege, a miniszterelnök szerint „szétverni Európát, visszaszorítani a kereszténységet, lenyomni a hagyományos európai értékeket, és egy gazdasági értelemben nagy profitot kínáló masszát, összekevert társadalmat létrehozni” – foglalta össze a kormányfő.
Orbán Viktor hangsúlyozta, az európai vezetők nem akarják megállítani a migrációt, inkább menedzselni akarják.
„Mi közben azt mondjuk, senki ne mondja meg a magyaroknak, kivel akarunk együtt élni” – mondta Orbán Viktor.
Több olyan európai ország – köztük a svédek vagy a finnek – is szigorítást terveznek a migrációs szabályozásaikat illetően, amelyek nagyszámú bevándorló hátterű közösséggel rendelkeznek. A miniszterelnök erre a felvetésre reagálva elmondta: a kérdés origóját, vagyis az ügy lényegét kell megragadni, miszerint szabad-e egy migránsnak egy ország területén tartózkodni, ameddig azt nem engedik meg neki – tette fel a kérdést a miniszterelnök.
Hozzátette: a hazatelepítési programoknak csak egy ötöde tekinthető sikeresnek, ez azt jelenti, hogy a többség ott marad, ezért a jogrendszer erején múlik a migráció megállítása.
Kiemelte, ameddig a nyugati országok sem hajlandók arra az álláspontra helyezkedni, hogy csak engedéllyel lehet egy ország területére belépni, addig a szigorítás és a módosítás nem vezet eredményre.
Újabb tiltakozó akcióra készülnek Brüsszelben az európai gazdák. Az erre vonatkozó kérdésre a miniszterelnök kijelentette: az ukrán gabonadömping és a háború szoros összegfüggésben vannak egymással.
„Amíg nem volt háború, nem volt ukrán gabonadömping sem.
Ezt a háború hozta a nyakunkra, ez a háború egyik nem kívánatos következménye. Miután háborúpárti kormányok vannak, ezért a háború következményeire sem tudnak nemet mondani” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor kifejtette: a magyar gazdákat meg tudjuk védeni, de az igazi veszélyt az ukrán gabonadömpinggel kapcsolatban az jelenti, hogy a terményeinket nem tudjuk eladni, mivel az olcsó ukrán gabona kiszorítja több országból – többek között Olaszországból – a magyar gabonát.
„Az Európai Unió nem hajlandó megvédeni az európai piacot. Ez pedig azt jelenti, hogy ezen nyernek az ukrán oligarchák és a nagy amerikai cégek, amelyek megvásárolták az ukrajnai területeket. Tehát ma az Európai Unió nem a magyar gazdákat, hanem az ukrán oligarchákat és a nagy amerikai cégeket, illetve az ő érdekeiket képviseli az európai gazdákkal szemben” – mondta a miniszterelnök.
Az interjú végén szóba került az Eurobarometer legfrissebb közvélemény-kutatása is, miszerint a migráció európai szintű kezelését a megkérdezettek kétharmada, az orosz–ukrán háború és a gazdasági kérdések kezelését pedig több mint felük nem támogatja.
Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök kifejtette: a zöld átmenet és a versenyképesség javítására tett kísérlet megbuktak, a középosztály hanyatlik,
a migráció kezelésével kapcsolatban elbuktak, a béke lenne a legfontosabb érték, ehhez képest „kötésig állunk egy háborúban”,
majd ezt követően kijelentette: nem érdemelnek még egy esélyt, menniük kell, le kell váltani az európai vezetőket.
Végül, de nem utolsó sorban szóba került az a kérdés is, miszerint egy választás a brüsszeli bürokraták leváltásához elégséges eszköz lehet-e. Ezzel a felvetéssel kapcsolatban a miniszterelnök kifejtette: kampányban nem spekulálni kell, hanem „lőni, tölteni”, vagyis meg kell győzni az embereket, hogy zavarják el a vezetőket és válasszanak újakat, az értékelés csak ez után következhet – fogalmazott a miniszterelnök.
„A legfontosabb kérdés a háború. Békepártiság vagy háborúpártiság. A brüsszeli elit háborúpárti, a magyar baloldal háborúpárti. Brüsszelből kapja a pénzét, mi más is lehetne?! Mi békepártiak vagyunk, az európai emberek békepártiak. Békepárti többség kell Európában, ez a választás tétje” – zárta le az interjút Orbán Viktor miniszterelnök.
Forrás: hirado.hu, Kossuth rádió
