Fehéroroszországi fejlemények
„Volt már egy választás, és amíg engem meg nem ölnek, nem lesz másik” – jelentette ki egy fehéroroszországi traktorgyárban Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn a tut.by fehérorosz hírportál tudósítása szerint. Elmondta, hajlandó megosztani a hatalmat és megváltoztatni az alkotmányt, de nem a tiltakozások nyomására. A Belta állami hírügynökség jelentése szerint az elnök közölte: már zajlik az alaptörvény módosításával kapcsolatos munka, amelynek révén megváltozhat a hatalmi jogkörök elosztása. Lukasenka ugyanakkor megerősítette, hogy az ellenzék és az országszerte tiltakozó tömegek követelése ellenére nem fogják megismételni az augusztus 9-én tartott elnökválasztást.
Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető hétfőn közzétett videóüzenetében kijelentette, készen áll, hogy vállalja a felelősséget és vezesse Fehéroroszországot. Cihanouszkaja a rendvédelmi és a fegyveres erők tagjait is felszólította, hogy álljanak át, és azt ígérte, hogy eddig elkövetett bűneik bocsánatot nyernek.
Andrej Dmitrijev, a Mondj Igazat elnevezésű társadalmi szervezet társelnöke, volt elnökjelölt a parlament rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazta új választások kitűzése céljából. Hétfőn a fehérorosz ellenzék felhívására számtalan üzemben és az állami televízió épülete előtt kezdődött tiltakozás. A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint az állami rádió és televíziós társaság több dolgozója is megerősítette, hogy kétszáz kollégájuk csatlakozott a tiltakozókhoz. A tájékoztatás szerint a médiavállalat vezetése nem támogatja a tüntetőket.
Magyar nyilatkozatok
A visegrádi összefogás ereje és fontossága most is megmutatkozik, „mi is a lengyel álláspontot támogatjuk” Fehéroroszország esetében, különös tekintettel a Fehéroroszországban élő jelentős nagyságú lengyel nemzeti közösségre – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében. A tárcavezető azt írta: hétfő reggel a három balti külügyminiszterrel, Edgars Rinkevics lett, Urmas Reinsalu észt és Linas Linkevicius litván tárcavezetővel beszélt, majd egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel tárgyalt telefonon. Morawiecki szombaton azt mondta, hogy Fehéroroszországban nemzetközi megfigyelők részvételével meg kell ismételni az elnökválasztást.
A baloldal és a sajtója napok óta kapkodva, összevissza beszél arról, hogy a kormány mit gondol a fehérorosz helyzetről. Eközben Szijjártó Péter folyamatosan tárgyalt, mert ilyenkor nem kapkodni kell – írta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára hétfői Facebook-bejegyzésében. „Ma pedig Miniszter úr elmondta, hogy a lengyel álláspontot támogatjuk” – fűzte hozzá. A baloldal ezúttal egy fontos nemzetközi ügyet akar saját politikai céljaira felhasználni. „Valójában őket nem Belorusz, főleg nem a belorusz emberek érdeklik”, csak az, hogy támadhassák a kormányt, szokás szerint hamis vádakkal – áll a bejegyzésben.
„Amikor Szijjártó Péter civilizált európai politikusokkal tárgyal, viselkedése harsány, sértő, agresszív. Ezért is fogynak ezek az alkalmak. (…) Amikor viszont keleti önkényuralmakról van szó, akkor az addig bömbölő ‘szabadságharcos’ Szijjártó Péter azonnal hangot vált, és lesz belőle ilyen kis… nyuszifül. A Fidesz hiába igyekszik magát valamiféle kérlelhetetlen akcióhősként eladni a közvéleményben. Ha jobban megfigyeljük, akkor világosan kiderül, hogy mindig a lehető leggyávábban választ magának ellenfelet és szövetségest is” – közölte Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője a Facebookon.
Budapest vezetése szolidaritását fejezi ki a belarusz tüntetőkkel, akik a karhatalom erőszakos fellépésével is dacolva állnak ki a demokráciáért, a szabadságért – jelezte Karácsony Gergely a közösségi oldalán. A főpolgármester szerint világraszóló gazság történt Fehéroroszországban. A Lánchíd díszkivilágítása hétfő estétől a tüntetők által használt hagyományos fehérorosz lobogó színeibe, azaz fehérbe és pirosba öltözik – tette hozzá.
Mesterházy Attila, az MSZP országgyűlési képviselője az ATV Egyenes beszédben reagált arra a kijelentésre, hogy a magyar kormány a lengyel álláspontot képviseli, azaz a választás megismétlését követelik. Közölte: beadtak egy országgyűlési javaslat tervezetet, és azt kérik, hogy a kormány valljon színt egyértelműen, mit gondol a választásokról.
Európai uniós reakciók
Az uniós tagállamok vezetői szerda délelőtt rendkívüli tanácskozást tartanak a fehérorosz válsággal kapcsolatban – jelentette be a Twitteren Charles Michel, a 27 EU-ország állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke. A vezetők videókonferencia keretében tárgyalnak a Fehéroroszországban egyre súlyosbodó helyzettel kapcsolatban, az után, hogy Moszkva vasárnap bejelentette: kész katonai segítséget nyújtani Fehéroroszországnak. Tanácskoznak továbbá arról is, milyen konkrét támogatásokat nyújthatnak a hatósági brutalitás áldozatainak. A balti államok, Dánia, Csehország és Lengyelország, az EU-t kérte fel közvetítő szerepre Aljakszandr Lukesanka elnök és az ellenzék között. A Reuters uniós diplomáciai körökből úgy értesült: az EU nem tart attól, hogy az oroszok beavatkoznának katonailag a konfliktusba, de egyúttal el is szeretnék kerülni, hogy esetleg az oroszok behívására szorítsák rá Lukasenka elnököt.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő este az MTI megkeresésére elmondta, a magyar miniszterelnök is részt vesz az ügyben összehívott szerda déli rendkívüli uniós videókonferencián. Aznap délután kormányülés is lesz, csütörtök reggel pedig Orbán Viktor avatóbeszédet mond a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyénél – ismertette a miniszterelnök tervezett programját a sajtófőnök.
Az Európai Unió alapos és átlátható vizsgálatokat sürget a több ezer jogellenesen fogvatartott fehérorosz tüntetőt sújtó hatósági visszaélésekkel kapcsolatban – írta hétfői nyilatkozatában Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Mint fogalmazott: egyre több „sokkoló” jelentés számol be arról, hogy a hatóságok embertelenül bánnak az őrizetbe vett tüntetőkkel, így mihamarabb kivizsgálást kell indítani és felelősségre vonni az elkövetőket. Hozzátette: Az Európai Unió belorusz küldöttsége továbbította az uniós elvárásokat a belorusz hatóságok felé.
Frank-Walter Steinmeier német államfő hétfő délelőtt a fehérorosz hadsereghez intézett felszólítást, és leszögezte: óva inti a fehérorosz katonaságot attól, hogy erőszakot alkalmazzon a saját népe ellen. A német elnök azt mondta, csodálja a fehérorosz tüntetők bátorságát, felszólította Lukasenkát, hogy kezdjen párbeszédet az ellenzékkel.
Európa hitelessége ma a fehéroroszok szabadságtörekvései kapcsán vállalt szerepén múlik – jelentette ki Konrad Szymanski, az EU-ügyekért felelős lengyel miniszter Charles Michel bejelentésére reagálva. „Az EU-nak a saját, jól felfogott érdekében vissza kell nyernie a kezdeményező szerepet a szomszédságában” – hangsúlyozta Szymanski a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozva. A miniszter Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sikerének nevezte a szerdai rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását. A lengyel elnök, Andrzej Duda pedig hétfőn tudatta: újból egyeztetett a fehéroroszországi helyzetről a balti országok elnökeivel. A négy államfő megerősítette készségét a fehérorosz nemzet szabad akaratát megvalósító politikai folyamat támogatására – írta Duda a Twitteren.
Hétfő délután a lengyel külügyminisztérium közölte: Jacek Czaputowicz tárcavezető telefonon egyeztetett Szvjatlana Cihanouszkaja volt fehérorosz fő ellenzéki elnökjelölttel. Czaputowicz a belpolitikai párbeszéd iránti jó lépésnek minősítette Cihanouszkaja pénteki kezdeményezését egy egyeztető tanács létrehozására, mely testület biztosítaná a fehérorosz hatalomátadási folyamatot. Cihanouszkaja – aki hétfőn kijelentette, készen áll, hogy vállalja a felelősséget és vezesse Fehéroroszországot – a varsói közlemény szerint megköszönte azt a támogatást, amelyet Lengyelország és az EU Fehéroroszország népe iránt tanúsít.
A fehéroroszországi szabad elnökválasztás szükségességéről beszélt telefonon Mateusz Morawiecki a fehérorosz ellenzéki vezetővel, Szvjatlana Cihanouszkajával – a beszélgetésről a lengyel miniszterelnök számolt be hétfő este a Twitter közösségi honlapján. Morawiecki arról biztosította Cihanouszkaját, hogy Lengyelország „teljes mértékben támogatja” a fehéroroszokat egyrészt a hazájuk szabadságát célzó törekvésekben, másrészt „a lengyelországi hétköznapi életükben”. Morawiecki és Cihanouszkaja beszélgetéséről a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője, Michal Dworczyk miniszter a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban elmondta: szó esett az összes fehérorosz politikai fogoly szabadon bocsátásának szükségességéről, valamint arról, hogy szabad, demokratikus választást kell tartani Fehéroroszországban. A műsorvezető azon kérdésre válaszolva, Morawiecki és Cihanouszkaja vajon mit vár a szerdai tanácskozástól, Dworczyk a szabad fehérorosz választáson és a foglyok szabadon bocsátásán kívül az Európai Unió közvetítő szerepének a fontosságát említette a fehérorosz belpolitikai párbeszédben. Emellett el kell érni azt is, hogy az utóbbi napok tüntetései során megnyilvánuló hatósági erőszak felelősei nézzenek szembe a következményekkel – közölte a lengyel miniszter.
Egyéb nemzetközi reakciók
Washington figyelemmel kíséri a „szörnyű” helyzetet Fehéroroszországban – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök újságíróknak hétfőn a Fehér Házban, mielőtt Wisconsinba indult kampánygyűlésre. „Ez egy szörnyűséges helyzet Fehéroroszországban. Nagyon szorosan fogjuk figyelemmel kísérni az ottani eseményeket” – fogalmazott Trump újságírói kérdésre válaszolva.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfői nyilatkozatában kiemelte, hogy a katonai szervezet továbbra is szorosan figyeli a fehéroroszországi fejleményeket, és kész arra, hogy megvédje szövetségeseit, azonban ez nem jelent fenyegetést az országra nézve. „Nincs katonai készültség a térségben, de továbbra is követjük az eseményeket, és fel vagyunk arra készülve, hogy elhárítsunk minden olyan agressziót, amely szövetségeseink ellen irányul” – jelentette ki. Stolenberg emellett az alapvető jogok tiszteletben tartását sürgette Fehéroroszországban.
Az Egyesült Királyság nem fogadja el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét – jelentette ki Dominic
Raab brit külügyminiszter hétfőn. A brit diplomácia vezetője szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) keresztül független vizsgálatot kell indítani azoknak a „hibáknak” a feltárására, amelyek miatt a választás nem volt tiszta. Egyúttal a „borzalmas elnyomás” ügyében is nyomozást javasolt.
Esetleges orosz beavatkozással kapcsolatos hírek
Szürke, jelöletlen teherautókból álló konvoj indult meg Oroszországból Belarusz felé – írta a Telegram üzenetküldő csatornán szemtanúk felévételei alapján a Coflict Intelligence Team. A szürke Kamazok pontosan úgy néznek ki, mint a belügyi biztonsági erőkkel operáló Roszgvargyija állományában lévő járművek. Az Index kiemeli: a határhoz közeledő gépek megjelenése azt sejteti, hogy Vlagyimir Putyin valóban arra készül, hogy a belarusz elnökkel folytatott megbeszélésnek megfelelően segítséget nyújt Alekszandr Lukasenko hatalmának fenntartásához. Egy minszki elemző viszont azt írta Twitteren, hogy ellenőrizték ezt az információt, és az „félrevezető”. Azonban azt is hozzátette, hogy érdemes figyelni erre az eshetőségre – számol be a 24.hu.
Hétfőn Litvánia külügyminisztere, Linas Linkevicius újságíróknak nyilatkozva annak a véleményének adott hangot, hogy Oroszország esetleges katonai segítsége Fehéroroszország megszállását jelentené, amivel lerombolnák az ország függetlenségének maradékát is. Kifejtette, nincs ok arra, hogy Oroszország katonai támogatást nyújtson, erre nincs jogi alap sem.
MTI, 24.HU, MANDINER.HU, INDEX.HU, PORTFOLIO.HU, PESTISRACOK.HU, MAGYARNEMZET.HU, NAPI.HU, ATV.HU
