Drasztikus áremelkedéshez vezetne, ha megvalósul az üzemanyagok jövedéki adójának Brüsszel által tervezett emelése. Így látják az elemzők. Számításaik szerint több mint 40 forinttal kerülne többe egy liter benzin, vagy gázolaj. Európában már így is nagy a baj, mert a héten életbe lépett olajszankciók miatt a kontinens energiaellátását csak drágábban és nehezebben lehet megoldani – közölte az M1 Híradó.
Brüsszelnek nem elég a szankciós benzinár, még az üzemanyag jövedéki adóját is emelni szeretné – erről írt több lap is azután, hogy kiderül: az Európai Bizottság minimumot határozna meg az üzemanyagok adójára.
Egy ilyen intézkedés elemzők szerint a benzin és a gázolaj árának jelentős, literenként mintegy 41 forintos drágulásához vezet. Pedig az emberek már most is szankciós benzinárat fizetnek, így nem meglepő, hogy Magyarország mellett például Portugália és Svédország is átmeneti mentességet kért Brüsszeltől.
A jövedéki adó emelésével Brüsszel beavatkozna az adópolitikájába, ráadásul ez a terv is összhangban van az eddigi szankciós politikával – mondta Tóth Máté az M1-en. Hozzátette: „Azt szeretnénk Brüsszeltől, hogy ha nem segít, legalább ne ártson.”
Az energiajogász szerint egy ilyen intézkedésnek súlyos következményei lennének. Mint fogalmazott: a hazai árak emelését eredményezné, ezért a „magyar álláspont az, hogy ez alól mentességet, időleges derogációt szeretnénk kérni, pontosan azért, hogy a végfelhasználói árat alacsonyan sikerüljön tartani.”
Közben Ursula von der Leyen szerdán bejelentette a 9. szankciós csomag tervezetét, egyebek mellett olyan technológiák és eszközök exportját tiltanák meg Oroszországba, amit az ottani hadiipar fel tud használni. Az Európai Bizottság elnöke azt mondta: tovább kell fokozni a nyomást Moszkvára.
A nyomás fokozásának jegyében az energiaügyi miniszterek jövő heti találkozóján ismét napirendre kerül a gázárplafon bevezetéséről szóló, többször elutasított javaslat is – erről írt a Portfolio.
A portál információi szerint többen szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy most döntés születik, mert a tagállamok továbbra is megosztottak. Például Magyarország is elutasítja a tervet, 12 ország pedig azt követeli, hogy az ársapka jóval magasabb legyen, mint amiben megállapodtak.
A GAZPROM bejelentette: ha bevezetik az árplafont, akkor többet nem szállít Európába gázt. Más energiatermelő országok is elutasítják Brüsszel terveit. Ez pedig tovább fokozza az európai energiaválságot, ami egyebek mellett a héten életbe lépett olajembargó miatt már most is kritikus.
Már most látszik, hogy az olajembargó csökkenti az Unió mozgásterét, mivel Európa eddig Oroszországból biztosította az energiaigényének negyedét – mondta Hortay Olivér. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletág-vezetője szerint a szankciók miatt kieső orosz olajat csak drágább forrásokból lehet pótolni.
Mint fogalmazott: „Nagyon nagy mennyiségű olajat kell pótolni. A források, amelyekből pótolhatjuk ezt a nagy mennyiségű nyersanyagot, jellemzően 40-50 dollárral drágábbak, mint az orosz nyersolaj. Magyarország mentességet kapott, de sajnos ebből a mozgástér szűkülésből nem tudja teljesen kivonni magát”.
Hozzátette: az elhibázott brüsszeli szankciók részeként bevezetett olajembargó vezetett oda, hogy a magyar kormány az üzemanyag árstop eltörlésére kényszerült.
Forrás: hirado.hu
