Még a nem jogászok számára is ismert és tudott, hogy a jog számos területén jelentősége van az életkornak. Néhány példát megemlítek:
A büntető jogban bizonyos életkor alatt az elkövető nem büntethető,eljárás sem folytatható le ellene. Van, amikor fennáll a büntetés lehetősége, de jelentősen enyhébb mértékben, mint az átlag, ilyen például a fiatalkorúak esete, ami jelenleg a l8 év alatti korhatárt jelenti. Lehet enyhítő körülmény az életkor, ilyen a fiatal felnőtt elkövetők köre is. A magas életkor enyhítheti az ítéletet, hiszen a várható élettartam rövidebb volta esetén a normál esetekben kiszabott büntetés túl hosszú lehet.
A választójog területén is életkori előírások vannak, egyrészt, hogy hány éves kortól választhat valaki, másrészt, hogy hány éves kortól lehet bizonyos tisztségre megválasztani. Más előírások vonatkoznak például arra, hogy mikortól lehet valaki országgyűlési képviselő, és más arra, hogy hány éves kortól lehet köztársasági elnöknek megválasztani.
A polgári jogban is igen nagy jelentősége lehet az életkornak, hiszen szabadon csak nagykorú személy köthet jogügyleteket , 14-18 év között korlátozott a szerződéskötés.
A családi jog a házasságkötéshez, az örökbefogadáshoz ír elő életkori szabályokat.
Időnként vita támad, hány évben célszerű megvonni a büntethetőséget, a választhatóságot, stb. Az előírások igen lassan és ritkán, de változnak is.
Egy több évtizeddel ezelőtt történt eset jutott eszembe, és ennek kapcsán gondolkodtam el az életkor szerepéről a jogban.
Történt, hogy a volt házastársak között az élet minden területére kiterjedő csúnya pereskedésre került sor, a jog minden területére kiterjedően. Nem volt elég a válóper, vitatkoztak a gyermekek elhelyezését, kapcsolattartásán, a tartásdíjon, a közös vagyon megosztásán, az egymás sérelmére elkövetetett cselekmények büntetőjogi következményein.
Mindkét fél számára fontos volt állításainak nem rokon, független tanúkkal való igazolása.
Így került sor arra, hogy a szomszédban élő párt is beidéztették tanúkénti meghallgatásra. Viszonylag köztudott volt, hogy ők nem házastársak, élettársi kapcsolatban élnek. A pár férfi tagja rendre meg is jelent a tárgyalásokon, a hölgy azonban ilyen-olyan igazolásokkal mindig kimentette távolmaradását.
Ez jelentősen késleltette az eljárások befejezését, és természetesen az objektív tényállás kiderítését is.
Amikor a sokadik – bírsággal, saját költségére történő elővezetéssel fenyegető – idézést kapta a hölgy, akkor keresett fel, és kért tőlem ügyvédi tanácsot. Természetesen kíváncsi voltam arra, mi az oka sorozatos távolmaradásainak? A válasz nagyon egyszerű, de emberileg érthető volt: az asszony több mint tíz évvel volt idősebb párjánál, ezt környezetükben nem tudták. Őszintén megmondva én magam sem észleltem a nagy korkülönbséget. A problémát az okozta, hogy az életkort, pontosabban a születési időpontot a tárgyalási jegyzőkönyvbe igazolvány alapján rögzíti a bíróság.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a hölgy vallomása valóban igen fontos lehet a egyik félnek, és részéről nem is volt olyan szándék, hogy az igazságot eltagadja.
Beszélgetésünk során sikerült meggyőznöm arról, hogy a legközelebbi idézésnek tegyen eleget, jelenjen meg a bírság előtt,mert nagy valószínűséggel a peres felek nem az ő életkorára fognak figyelni, amikor a bíró bediktálja a személyes adatokat.
Azóta változás történt: a tanúnak joga van személyes adatainak zártan történő kezelését kérni., ami valóban azt jelenti, hogy a b író felírja az adatokat, és lezárt borítékban csatolja a peres iratokhoz. Ennek felnyitására csak különleges esetekben kerülhet sor.
Sokan és sokféle adatukat kívánják titokban tartani. Van akit zavarna, ha kiderülne a név alapján, hogy házasságon kívül született, van, aki lakcímét nem akarja, nyilvánosságra hozni.
Az újnak már nem mondható törvényi szabályozás ezeket a gondokat oldja meg.
Soha, egyikünk sem tudhatja, hogy mikor és kinek a tanúskodására kell számítanunk ahhoz, hogy állításainkat igazolni tudjuk. Ha mi számítunk másokra, úgy mások is számíthassanak ránk, és tegyünk eleget a tanúkénti felkérésnek. Arról nem is beszélve, hogy az törvényileg megfogalmazott állampolgári kötelesség is!
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
