A Polgári Törvénykönyv széles körben biztosítja a lehetőséget arra, hogy elhalálozás esetén a le- és felmenő rokonok, de még a viszonylag távolibb oldalági rokonok is törvényes örökösök lehessenek.
A végrendelkezés szabadsága is gyakorlatilag korlátlan, akár magánszemélyre, akár valamely szervezetre, intézményre szabadon testálhat bárki. Mindezek mellett szinte hihetetlennek tűnik, de igaz, hogy számtalan esetben az elhunyt személynek nincs törvényes örököse, és nem maradt utána végrendelet sem. Előfordul olyan eset is,. amikor az állam végintézkedéssel örököl.
Ilyen esetekben a Magyar Állam örököl, mint szükségképpeni törvényes örökös. Ezen ügyekben a jogokat, javakat megörökli az állam, de természetesen az esetleges tartozásokat is teljesítenie kell.
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 2021. december végén hozott rendelete szabályozza az állam öröklése esetén adódó feladatokat.
A peres vagy peren kívüli eljárásokban az állam képviseletét az MVH Maradvány-hasznosító Zrt, ill. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látja el.
A tulajdonosi jogokat az öröklés tárgya szerint a kultúráért felelős miniszter, illetve a tárgy szerint illetékes ágazati miniszter, védett természeti terület esetén a természetvédelemért felelős miniszter álláspontjának figyelembe vétele mellett kell eljárni.
Ha az állam a Nemzeti Földalapba kerülő földrészletet örököl, úgy félévente jelentést kell tenni a hasznosításból származó bevételről.
A jogszabály 2022. január elsején hatályba is lépett.
Előfordulhat olyan eset, amikor valaki nem talál a környezetében olyan megfelelő személyt, aki méltó lenne az öröklésre. Ilyenkor az a tanácsom, hogy ám örököljön a Magyar Állam,de végrendelet alapján, és kerüljön megnevezésre a konkrét intézmény, a cél, amit az örökhagyó juttatásával el kívánt érni ,mert így valóban a végakarata valósulhat meg és nem nevesítetlen az adomány.
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
