Buda és Pest kiürítésekor Buda várát is elhagyták a magyar honvéd-csapatok. Windisch-Grätz a korábbi péterváradi várparancsnokot, a délvidéki erődben tanúsított megbízhatatlanságáért Pestre rendelte a császári hadvezetés, majd Heinrich Hentzi von Anthurm vezérőrnagyot bízta meg a parancsnoksággal. Hentzi műszakilag magasan képzett tiszt volt. Kijavíttatta a falakat és bástyákat. 92 löveget helyezett el. A várőrséget osztrák és igen nagy számban kényszerrel besorozott olasz katonák alkották.
A tavaszi hadjárat során, Komárom felmentése és a császári csapatok kiűzése után Buda ostroma tűnt a Szabadságharc soron következő győzelmének, mind a szabad fővárosban, és a várban elhelyezett hadi készletek megszerzése által elérhető katonai eredménnyel együtt. Görgey Artúr 1849. május 4-én egy hadifogoly tiszt útján felszólította a védőket a megadásra, és becsületes hadifogságot kínált cserébe. Hozzátette, hogy Pest felől nem fogja ostromolni a várat, de ha Hentzi mégis lövetné Pestet, úgy ne számítson kegyelemre. Hentzi erre azt üzente, hogy ha Görgey nem hagy fel a falak lövetésével, úgy kénytelen lesz Pestet hatalmas ágyútűzzel elárasztani. Ennek az ígéretének később eleget is tett, és – többek között – megsemmisítette az Al-Dunasor szép klasszicista épületegyüttesét. Május 4-ke és május 6-ka között a magyar Honvédség nem tudott sikert elérni a várostromban. Görgey kérésére Komáromból május 6-án elindult Budára négy huszonnégy fontos és egy tizennyolc fontos ágyú, és ezek május 8-án meg is érkeztek. Időközben Görgey a Budai Várral szemben, a Nap-hegyen egy réstörő és egy leszerelő ütegállás kiépítését kezdte meg. Az ütegállások május 14-én lettek készen, és május 15-éről 16-ára virradó éjszaka vontatták be ide a lövegeket. Míg tehát az ostromtüzérség utazása és beállítása zajlott, az ostromlók és ostromoltak között rendszeresek voltak az összecsapások. Május 16-án az ostromlövegek megkezdték a falak lövését, és sikerült rést nyitniuk a falon. – A döntő roham május 21-én hajnali három órakor indult, miután valamennyi löveg össztüzet adott a várra. A rés ellen az I. hadtest csapatai indultak támadásba, a II. hadtest délről, a III. hadtest északról támadott. A magyar honvédek sikeresen behatoltak a Budai Várba. Hamarosan elfoglalták a Várkertet, az olasz katonák megadták magukat. A győztes honvédek zászlaját, Zala vármegyéből Lebes-Bényi Pöspöky Grácián honvéd hadnagy tűzte ki elsőként a visszafoglalt Budai Várra. – A május 4. és 21. közötti ostrom alatt az osztrák hadsereg négy elsőrendű hadosztályát veszítette el, 710 katona elesett, 4200 fő, köztük 113 tiszt hadifogságba került. A harc 370 magyar honvéd életét követelte, és 670-en sebesültek meg. – A budai vár bevétele megkoronázta a dicsőséges tavaszi hadjáratot, így 1849. május 21. minden szempontból fordulópontnak bizonyult: pont ezen a napon állapodott meg Ferenc József osztrák császár I. Miklós orosz cárral 200 000 orosz katona magyarországi bevetéséről.
A Magyar Kormány 1992-ben döntött úgy, hogy az 1849-es ostrom emlékére május 21-én ünnepeljük a Magyar Honvédelem Napját. (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wki/Buda-ostrom-1849)
Kékesi Márton a Polgári Kisgazdák Budapesti Szervezetének az elnöke: Az ostrom május 21-én magyar győzelemmel ért véget, a Buda falai alatt eltöltött 17 napot azonban sokan eltékozolt időnek tekintették, sőt, utóbb maga Görgei is stratégiai hibaként értékelte az ősi királyi székhely megvívását. Buda azonban szimbolikus jelentőséggel bírt valamint Magyarországnak akkor is közlekedési centruma volt.
