Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi támogatása

Fotó wikipedia.org

Velem együtt minden Polgári Kisgazda fokozottan érzékeny, amikor az egyházakról, ezen belül is  például az egyházak anyagi támogatásáról esik szó. Ezért is  olvastam érdeklődve az Országgyűlés tavaszi ülésszakára a fenti címmel beterjesztett törvényjavaslatot. Ez egész pontosan az egyházak  hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló l997-es törvény módosítását tartalmazza.

Az egyházak szabadon fogadhatnak el anyagi támogatást, adományt, ezzel kapcsolatban igazolást  jogosultak kiadni.

Az adományokról, a felhasználás módjáról nyilvántartást kell vezetni, ezen adatokat bárki  megtekintheti, ezekről másolatokat kérhet. Az egyházak szabadon rendelkezhetnek az adóból felajánlott 1 %-os összeggel, és a feltételek fennállta esetén további  kiegészítő támogatásra is jogosultak,amit a központi költségvetésből kell részükre kiutalni.

A kiegészítő támogatás mértéke  függ az 1 %-ot felajánlók számától is! – nem véletlen, hogy évről- évre kérem és buzdítom olvasóimat a felajánlások megtételére!

Az egyházak köznevelése, felsőoktatási,.szakképzési,egészségügyi,karitatív, család-, gyermek-,ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységének központi költségvetésből való finanszírozása azonos szempontok alapján történik,és persze  azonos mértékben, mint az állami és önkormányzati intézményeknél. Ennek feltételeit a Kormánnyal kötött megállapodás alapozza meg.

Az egyházak felsőoktatási intézményeinek támogatását a központi költségvetés tartalmazza.

Az egyház a tulajdonában álló, közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek,a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez  a központi költségvetésből, az államiakhoz hasonló támogatásban részesül.

Az egyházi hittanoktatás költségeihez a központi költségvetés szintén hozzájárul.

A központi költségvetés  szintén hozzájárul az egyházi személyek jövedelem-pótlásához, a kórházlelkészi szolgálat támogatásához, a külhoni és a diaszpórában élő magyarság  hitéleti tevékenységének támogatásához,a határon túl magyar nyelven szolgálatot végző egyházi személyek feladatvégzéséhez, a zsidó temetők fenntartásához,stb.

Kimondták, hogy a vallási közösségek felsőoktatási tevékenysége közfeladatnak minősül,ennek megfelelő központi támogatásban is részesül. Ezzel együtt az állam a hitéleti képzés tartalmát  nem befolyásolhatja.

Az oktatásért felelős miniszter hat éves időtartamra köt megállapodást az egyházakkal a közfeladatok ellátásáról,ettől eltérni csak közös szándékkal lehet.

A támogatásokat  legalább 3 %-os mértékben évente valorizálni kell.

Úgy érzem jogos a Polgári Kisgazdák megelégedettsége, hogy az egyházi tevékenységek szabad működése a jövőre nézve is biztosított lesz, és ehhez rendelkezésre állnak majd az anyagi források is.

A törvénytervezet már címében is jelezte, hogy több, egész más témakörű jogszabály módosítását is tartalmazza. Ezekkel nem kívánok foglalkozni, de egyetlen dolgot meg kell említenem: Esztergom és Baja városa megyei jogú városi  rangot kapott!

Dr. Bakos Zoltán

KPE szakértő