Áder János az alakuló ülésen: az új kormány legitimációja minden vitán felül áll

Fotó MTI, Koszticsák Szilárd

A köztársasági elnök az új Országgyűlés alakuló ülésén arról beszélt, hogy Budapest legyen büszke a vidékre, a vidék pedig örüljön a főváros erősödésének. A megválasztott képviselőkhöz fordulva nyomatékosította, hogy nehéz idők jönnek.

Délelőtt 11 órakor kezdődött a parlament alakuló ülése, majd egy hosszabb mandátumvizsgáló szünet után folytatódott déltájt.

A mandátumokat vizsgáló egyik képviselő (Ágh Péter – Fidesz) rögzítette, minden megvizsgálandó mandátum szabályos volt, a szavazóeszközök megfelelő működését pedig Turi-Kovács Béla levezető elnök (Fidesz) jelentette be.

Turi-Kovács Béla ezt követően két korjegyzőt, Illés Boglárkát (Fidesz) és Végh Noémit (Jobbik) kért fel, hogy ismertesse a megválasztott és “mandátumigazolt” képviselők listáját, amit a képviselők váltásban meg is tettek.

Ezt követte a képviselők ünnepélyes eskütétele a történelmi zászlók jelenlétében, majd Turi-Kovács Béla bejelentette az Országgyűlés tényleges megalakulását, és azt is, hogy a kormány ezt követően ügyvezető kormányként folytatja a munkát, rendeletet csak halaszthatatlan esetben hozhat, nemzetközi szerződést nem ellenjegyezhet külön törvényi felhatalmazás nélkül.

Az élelmiszerárakra külön kitért, hangsúlyozva, hogy Ukrajna és Oroszország részvétele a világ élelmiszer-ellátásban alapvető, és Afrika éhezéséhez is nagy mértékben járul hozzá a a harc.

Áder János: először nemet kell mondani, aztán igeneket

Áder János államfő újabb felszólalással folytatta a parlament alakuló ülésének munkáját.

“A magyar választók április 3-án döntöttek arról, hogy mely pártokat, pártszövetségeket juttatnak mandátumhoz, kikre bízzák az ország irányítását, kikre bízzák a kormánypárti és kikre az ellenzéki szerepet” – kezdte a köztársasági elnök.

Hangsúlyozta, soha ilyen sok nemzetközi megfigyelő nem vett részt a választások őreként, soha ilyen kevés panaszt nem tettek, és soha ilyen gyors eredmény nem született, így politikailag és jogilag megkérdőjelezhetetlen a választás végeredménye, a kormány és a parlament legitimációja minden vitán felül áll.

Megköszönte a választáson való részvételt minden választónak, majd bejelentette,

pénteken felkérte kormányalakításra Orbán Viktort, aki a felkérést elfogadta.

Javasolta tehát, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort válassza meg az ország miniszterelnökének.

Deák Ferenc szavait idézve azt kérte, magyar ember magyar embernek ellenfele lehet, de ellensége ne legyen.

A rá váró feladatok közül kiemelte: csak igenekből lehet országot építeni, de először nemet kell mondani néhány dologra, a kettős mérce alkalmazására, az idegen érdekek kiszolgálására, az alkotmányellenes szándékokra, a társadalom nyugalmának megzavarására, a békétlenségre, a hazugságra, a demagógiára, a jellemtelenségre, az elvtelenségre és az alpári beszédre. Aztán igeneket is kell szerinte mondani, legfőképp a közös sikerekre, mert “azoknak mindannyian örülhetünk” – ezek közt említette a kastélyfelújítási programot, a sportlétesítmény-beruházásokat, a zöldterületek és a templomok megújítását is, amely munka csak a reformkori megújításhoz mérhető.

Szeretné, ha Budapest örülne a vidék megújulásának, a vidék pedig Budapest erősödésének.

“Polgár polgártársának ellenfele lehet, de ellensége ne legyen”

– ismételte újra Deák Ferenc szavait.

Beszélt a gondokról is: nehéz terepen kell haladniuk a gazdaság irányítóinak.

“Az orosz-ukrán háború szerte a világon mindent megváltoztatott, a gáz ára a hatszorosa, a villamosenergia ára ötszöröse a korábbinak, a világ nyersanyagellátását pedig jelentősen megnehezíti” – világított rá Áder János, aki szerint növekvő társadalmi feszültséget okoz az infláció. “Rossz belegondolni, hogy ha nem lesz elegendő gabona, annak milyen hatása lesz az ott élők életkörülményeire, és az onnan induló migráció helyzetére” – jelezte.

A választói felhatalmazás szerinte egyértelmű, a feladat viszont emberes.

“A haza minden előtt” – zárta szavait Kölcsay Ferenc híres sorával Áder János távozó köztársasági elnök.

Az ellenzéki képviselők jelentős része ekkor már nem volt az ülésteremben,

az MSZP és a Mi Hazánk politikusai azonban igen.

Turi-Kovács Béla ezután 20 perces “tárgyalási szünetet” rendelt el a képviselői esküokmányok aláírása céljából. Kivonulás és reakciók

A DK és a Momentum képviselői, miután letették a parlamenti esküt, az alakuló ülés érdemi részéről kivonultak. A Momentumnál ezt azzal indokolták, hogy “egy olyan választási rendszer, egy olyan médiarendszer működik Magyarországon, amiről tudjuk, hogy nem demokratikus”. Facebookon közvetített bejelentkezésük szerint közel kétmillió változást akaró embertől azt a felhatalmazást kapták, hogy a parlamentben és a parlamenten kívül is a hangjuk legyen a párt. “Munkánk legjavát a parlamenten kívül, változást akaró közösségek építésével fogjuk tölteni” – ígérték.

Az Országgyűlés a megválasztott képviselők munkahelye, ezért azt komolyan kell venni, mint minden más munkahelyet – reagált Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Facebookon a kivonulásra. Hozzátette, az erre vonatkozó szabályokat az alaptörvény és az országgyűlési törvény határozza meg. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője úgy fogalmazott: az a képviselő, akinek csak a fizetése fontos, de munkahelyére nem jár be, a szabályokat nem tartja be, az nem méltó arra, hogy az Országgyűlés tisztségviselője legyen.Forrás: infostart.hu