A talaj károsítása gyorsítja az általános éghajlat-változást

Az őseink arra törekedtek, hogy a talajokat a gazdag talajélet kialakulása érdekében jól átforgassák, átlevegőztessék, hogy bőséges hézagtérfogat álljon a rendelkezésre a levegő és a csapadék befogadására és tárolására, mert ezt igénylik a hasznos talajlakó mikroorganizmusok. - Ezért igyekeztek hat ökörrel mélyen szántani. - Ahogyan az ősi dunántúli pannon-latin népdal mondja: "Amare arare, sex boves trenire", azaz "Szeretnék szántani, hat ökröt hajtani". - A piktogram forrása: mkweb.uni-pannon.hu

A legfrissebb tudományos kutatások szerint nem folytatódhat tovább a termőtalajok kizsarolása. A mostani nagyadagú műtrágya felhasználás, és a csak kizárólag a profit-központú szántóföldi növénytermesztés következtében megállíthatatlanná válnak a káros irányba ható környezeti folyamatok, állítja a bonni Bio-diverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület.

A termőtalajban háromszor több szén van, mint a légkörben, az erdők kivágása és a helytelen gazdálkodás hatására azonban felszabadul ez a szén is, ami táplálja a klímaváltozást – írja a BBC. Problémát okoz többek között a talaj erodálódása, a gépekkel történő tömörítése, beépítése vagy túlöntözéssel való károsítása. A talaj tönkretétele kétféle módon befolyásolja a klímát: veszélyezteti azon növények növekedését, amelyek felveszik a szenet a légkörből, és felszabadítja azt a talajban lévő szenet, amelyet korábban a földbe került növényi hulladékot hasznosító giliszták tároltak.  A figyelmeztetést az IPBES párizsi plenáris ülésének nyitónapján közölte. A jelentés hivatalosan egy hét múlva jelenik meg. Sir Bob Watson, az IPBES elnöke elmondta: világszerte mintegy 3,2 milliárd ember szenved az erodálódott talaj miatt. “Ez a Föld népességének csaknem fele. Nem kérdés, hogy az egész világon tönkre tesszük a talajt. Elveszítjük a benne lévő természetes szenet, ez aláássa a mezőgazdasági termelékenységet és hozzájárul a klímaváltozáshoz. Feltétlenül meg kellene őriznünk azt a talajt, amink van” – mondta Watson, aki korábban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője volt.  “A kormányok sokkal inkább a klímaváltozásra fókuszáltak, mint a bio-diverzitás elvesztésére vagy a termőterületek pusztulására. Mindhárom egyformán fontos az emberi jóllét szempontjából” – hangsúlyozta az elnök.  Jane Rickson, a brit Cranfield Egyetem talajszakértője hozzátette: “A Föld felszínét borító vékony talajréteg jelképezi a földi élet számára a túlélés és a kihalás közti különbséget. A bolygó felszínének csupán 3 százaléka alkalmas mezőgazdasági termelésre és minden évben 75 milliárd tonna termőföld vész el a földromlás miatt”. A termőtalaj ráadásul csak 300 évente “növekszik” egy centimétert.  A globális talajpusztulás mértékéről nincsenek pontos információk, a fő problematikus helyszínek a jelentések szerint Dél-Amerikában vannak, ahol az erdőket kivágják, emellett Afrika Szaharától délre lévő területein, Indiában és Kínában is nagymértékű a pusztulás. Mindkét nagy ázsiai országban aggódnak a talajszakértők amiatt, hogy képesek lesznek-e a népességet saját táplálékkal ellátni. A szakértők szerint a talaj védelmének legegyszerűbb módja a klímaváltozással szembeni küzdelem mellett az újra erdősítés. (Forrás: MTI)

A Polgári Kisgazdák szakértői a kezdetektől fogva hangsúlyozzák, hogy a szántóföldek talajának legfölső, úgynevezett szántott, azaz forgatott és rendszeresen művelt szintjében a legfontosabb dolog a talajlakó mikroorganizmusok optimális életfeltételeinek a biztosítása. Ez az alapja az egészséges talajéletnek és a kedvező mikro- és létfontosságú nyomelem-ellátottságnak. Ehhez kell biztosítani az optimális, így szerves trágyákat is tartalmazó tápanyag-ellátást, amely csak akkor képes a kedvező hatását kifejteni, ha a mechanikai talajművelés biztosítja a talajban a kedvező víz-levegő arányt, a talajaink legfölső szintje kellően át van levegőztetve, megteremtve ezzel a csapadékvíz-befogadásának a képességét és a talaj célszerű vízgazdálkodását. Nem szabad elfelejteni a 2-4 évenkénti altalaj-lazítást sem, amely további kedvező hatást gyakorol a talaj mélyebb rétegeinek a jó vízgazdálkodására, mert tovább növeli a csapadékvíz-befogadó képességet és a víztároló kapacitást. Összegezve: az optimális tápanyag-ellátás és helyes víz-levegő gazdálkodás a talajban képes a gazdag talajélet létfeltételeit megteremteni. Mindez együtt segíti a földet művelő embert a gazdag termés elérésében úgy, hogy a talaj termőképessége még az ükunokáink számára is fenn fog maradni. Ami az erdőgazdálkodást illeti: kívánatos, hogy Magyarország teljes területének legalább 30 százaléka egybefüggő erdőterületekkel legyen borítva. A helyes erdőgazdálkodásnak számos környezeti előnye van. E most hivatkozott szakirodalmi forrásra történő hivatkozáshoz kapcsolódva, ezek közül az előnyök közül a biológiai sokféleség, idegen szóval a bio-diverzitás megőrzésének a fontosságát szeretnénk kiemelni. (KPE)