Levélben fordult tizenkét uniós ország belügyminisztere az Európai Bizottsághoz, valamint a féléves szlovén EU-elnökséghez, szorgalmazva, hogy módosítsák a Schengen határvédelmi kódexet, elfogadottá és EU-finanszírozhatóvá téve a külső határon a kerítésépítést.
A „fizikai határok” elfogadásáért lobbizó miniszterek közös dokumentumát – amely az „EU-szabályozás új realitásokhoz történő igazítása” címet viseli – a brüsszeli Euractiv látta és tudósított róla. A levelet Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia tárcavezetői írták alá, és a bizottság belügyekben és külső határvédelemben illetékes tagjainak, Margaritisz Szkínász alelnöknek és Ylva Johansson belügyi biztosnak, valamint a féléves szlovén elnökség belügyi tárcavezetőjének, Alex Hojsnak címezték.
A „tizenkettek” érvelése abból indul ki, hogy a tagországok között a személyek szabad, határellenőrzés nélküli belső mozgását biztosító Schengen-rendszer integritása és zavartalan működése csak akkor tartható fenn, ha szavatolt a belső biztonság, aminek viszont fontos tényezője a külső határok lehető leghatékonyabb ellenőrzése és védelme.
Az utóbbiakra zúduló illegális migrációs nyomás, valamint egyes esetekben a migránsok felhasználása a szomszédos országokra gyakorolt politikai nyomás érdekében, együttesen „közös, EU-szintű megoldást tesz szükségessé” – folytatódik a közös levél érvelése. Amely egyebek között
arra a következtetésre jut, hogy fizikai határzárak (kerítések) kialakítása a külső határvonalon „egyaránt szolgálja az Európai Unió és a migrációs nyomásnak kitett tagállam érdekeit”.
Ha viszont ez így van, akkor az ily módon elismert határvédelmi megoldás EU-költségvetési finanszírozása is prioritást kellene, hogy élvezzen – mutattak rá a levelükben.
Aminek kapcsán sajtójelentések emlékeztettek, hogy midőn május-júniusban megszaporodott Fehérország európai uniós határain a Lukasenka-rendszer által bátorított, szervezett és odaszállított közép-ázsiai és afrikai menekültek száma, az érintett uniós országok pénzügyi támogatásért fordultak az Európai Bizottsághoz fizikai határzár építése érdekében.
A Schengen határvédelmi kódex a jelenlegi formájában azonban még nem számolt a fizikai határvédelem majdani szükségességével, és ezért támogatást sem helyezett kilátásba ilyesmihez, csupán a határmegfigyelő-rendszerek erősítése számít meghivatkozható költségtényezőnek. Márpedig jogi hivatkozási alap nélkül a Bizottság sem fordíthat közösségi forrásokat kerítésépítésre, miközben ez ma, különösen a fehérorosz-típusú hibrid nyomással szembesülve, különösen sürgetővé vált – emlékeztetnek a levél szerzői.
A fehérorosz probléma egyébként előjött a tizenkettek levelében a tekintetben is, hogy
világos jogi megfogalmazásra van szükség „harmadik országok esetleg hibrid támadásának” minősítésére és kezelésére.
Az aláírók mindennek fényében felszólították az Európai Bizottságot, hogy még ez év végéig terjesszen be e tárgyban jogszabály-javaslatot.
Megfigyelők megjegyzik, hogy bár a közös levél még az EU-huszonhetek belügyminisztereinek múlt pénteki luxembourgi tanácsülése előtt született, azonban magán az ülésen a kérdést formálisan nem vitatták meg, az ülésről kiadott hivatalos kommüniké sem tesz rá utalást.
Ez persze önmagában nem zárja ki, hogy a brüsszeli testület reagáljon a „tizenkettek” kérésére és jogalkotási javaslattal álljon majd elő, de még így is kétségessé válhat ennek szükséges mértékű tagállami támogatottsága.
Az aláírók közül ugyanis, Lengyelország kivételével egyelőre hiányzott valamennyi „nagy” tagállam,
jóllehet, közülük három maga is Schengen-külső határt ellenőriz és védelmez (Franciaország, Olaszország és Spanyolország), miközben az ugyancsak hiányzó Németország, mint legnépszerűbb célország érdekelt az illegális bevándorlás visszaszorításában.
Mindez persze még változhat egy esetleges bizottsági javaslat konkrét szövegével szembesülve – mutatnak rá elemzők.
Forrás: infostart.hu, Fóris György
