A baloldalhoz gyomor és humor is kell – Kocsis Máté a Mandinernek

Nem mi leszünk az utolsó ország, amelyik dönt a svéd NATO-csatlakozásról – húzta alá Kocsis Máté. Tényleg összeveszett a kormány és a Fidesz-frakció? Hogyan változik a pártfinanszírozási szabályozás? Miért nem támadják erősebben Putyint? Interjúnk!

Újabb bizonyíték született a hatalmi ágak szétválasztására?
Mire gondol?

Arra, hogy a végrehajtó hatalom akarta a svéd és finn NATO-tagságot, a törvényhozás viszont betartott. Egész pontosan a Fidesz-frakció jelezte az aggályait.
A vita nem a kormány és a frakció között alakult ki, hanem az utóbbin belül. A kormány álláspontja világos, tudomásul vettük.

Ön támogatja a svéd csatlakozást?
Igen.

Tényleg vita volt a kihelyezett frakcióülésen? Egyesek ezt kétkedve fogadták.
A kétkedés joga mindenkit megillet. Biztonságpolitikai és elvi problémák is előkerültek. Sokan felvetették például, hogy az utóbbi években svéd és finn politikusok, kormánytagok rendszeresen becsmérelték, hazug vádakkal illették Magyarországot, sértő valótlanságokat állítottak rólunk, sőt forrásmegvonást is követeltek Brüsszelben. A csatlakozási kérelem szerintünk alkalmat ad ezek tisztázására. A vita a NATO-tagságról nem lezárult, hanem kinyílt a frakcióülésen, de ez mindegy is, nem mi leszünk az utolsó ország, amelyik dönt a svéd csatlakozásról, és nem miattunk lesznek még egy ideig a NATO-n kívül.

Parlamenti delegációk utaztak Stockholmba és Helsinkibe, azóta az Országgyűlés ratifikálta a finnek csatlakozását. Mit tudtak ők, amit a svédek még mindig nem?
A delegáció garanciát kapott a finnektől arra, hogy Magyarország megkapja a neki járó tiszteletet, az esetleges viták a delegáció szerint kulturált mederben folynak majd. A svédek esetében árnyaltabb a kép.

Nem Törökországra várnak? Az ellenzék ezt sejteti.
A jó öreg baloldaliak szeretnek sejtetni. Mindenről és mindenkiről. Most éppen Törökország van soron. Még mindig nem értik, mert magukból indulnak ki, hogy Magyarország szuverén ország, ebből következően nem kötjük a döntéseinket más országok szempontjaihoz, közömbös Törökország véleménye.

Mikorra várható a svédekről szóló szavazás?
Még a tavaszi ülésszakban.

Ha már szuverenitás: hogy áll, mikor lesz kész a választási törvénynek a külföldi kampányfinanszírozás tilalmát szigorító módosítása? Miért most kerül rá sor?
Számos európai ország szigorúan védi és őrzi a szuverenitását más országok, legfőképp nagyhatalmak és azok titkosszolgálatainak beavatkozási kísérletei­től, illetve a pénzügyi elitek érdekérvényesítésétől. Nálunk azért kell ezzel most foglalkozni, mert Márki-Zay Péter nemrégiben volt szíves elárulni, hogy a baloldal kampányát amerikai dollárokból finanszírozták. Külföldi érdekek képviselőinek a segítségével akarták megszerezni a politikai hatalmat az ellenzékiek – kérdés, mit ígértek cserébe. Tették ezt úgy, hogy 1990 óta konszenzus volt abban, hogy ilyet egy párt sem csinál. A nyomásgyakorlás eszközeit eddig is láttuk és tapasztaltuk, hovatovább számos baloldali médiafelület is úgy működik Magyarországon, hogy vagy külföldi tulajdonban áll, vagy külföldről finanszírozzák, a direkt politikában azonban ennyire durván még nem jött szembe ez a probléma. A 2022-es választás vízválasztó volt a nyugatról jövő befolyásolási kísérletek miatt, de kelet felé is figyelnünk kell majd a jövőben.

Nemcsak a pártokra, hanem bármilyen jelölő szervezetre is érvényes lesz a külföldi támogatás tilalma. Ilyen egyszerű?
A jogi szabályozás célja az, hogy semmilyen módon ne lehessen külföldi pénzből, külföldi érdekeket képviselve politikai hatalomhoz jutni. Az ehhez vezető út és az eszközök kidolgozása zajlik. Azt szeretnénk a baloldal számára világossá tenni – ha már magától nem jött rá –, hogy nem lesz módja még egyszer megtenni azt, amit tavaly.

Az eddigieknél sokkal szigorúbb törvények lesznek, és biztosan fognak hisztizni is miatta a liberális propagandasajtóban.

Személy szerint alig várom, mert az azt jelenti majd, hogy jól jártunk el.

Az, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom milliárdokat fogadott el amerikai adományozóktól, a szabályok szerint törvényes, legfeljebb morálisan megkérdőjelezhető?
A pénzügyi elszámolások lehetnek törvénytelenek, legalábbis erre utal az Állami Számvevőszék vizsgálódása. Biztosan voltak gondok az átláthatósággal is, hiszen a dollárok baloldali politikusok sumákolása révén kerültek az országba, ami természetesen csak utólag derült ki. Ha ők úgy gondolták volna, hogy ez a dolog rendben van, akkor nem titkolták volna a nyilvánosság elől a kampányban. Sok ember mondja azt is, hogy ez akár hazaárulás is lehetne – van is benne igazság –, de a törvények szerint nem az. Morális értelemben az, de a jogalkotó eleddig nem állított fel tiltó szabályt, mert elképzelhetetlen volt, hogy valakik ilyen lépést tesznek. Most majd lesz korlát.

Mikor? A voksolást megelőző egy évben már nem illendő átírni a szabályokat.
A választási rendszeren nem is változtatunk, amiről én beszélek, az a pártok, szervezetek finanszírozását érinti. Konkrétan a külföldi befolyásszerzési kísérletek megfékezéséről van szó. Ez nemzeti érdek. A törvényt még a tavaszi időszakban benyújthatjuk.

Mi lesz a Civil Összefogás Fórummal?
Mi lenne?

Hogy érinti majd a módosítás?
Minden szervezetre ugyanaz vonatkozik. A külföldi pénz elfogadása vagy egy idegen ország befolyásolási kísérletének támogatása a vörös vonal. Úgy tudom, a CÖF egyikben sem érintett.

Hogyan készül egyébként a Fidesz a 2024-es választásra?
Az a tervünk, hogy mi győzünk, ők pedig veszítenek, csak hogy klasszikusokat idézzek.

Gyurcsány Ferenc arra számít, hogy Budapesten akár az összes kerületet és a főpolgármesteri széket is megszerezhetik a baloldali pártok. A Fidesz elengedte a fővárost?
Aztán meg Gyurcsánynak belelógott a keze a bilibe. Szokatlan ez a naivitás tőle. A kormánypártok Budapesten is folyamatosan erősödnek, a két oldal között történelmileg is széles olló pedig épp zárul. Én a baloldaliak helyében nem lennék nagyképű a fővárosban sem, 2019-ben több helyen kaptak esélyt, de vagy semmittevést, vagy káoszt adtak cserébe, aminek könnyen meglehet a böjtje.

És mit szóljon Karácsony Gergely, akinek éppen Gyurcsány Ferenc üzente meg, ne legyen biztos a Demokratikus Koalíció támogatásában?
Igen, szegény főpolgármesterünk nem maga dönti el, hogy újra az lesz-e. Minden mozdulatát Gyurcsány Ferenc határozza meg, ez akkor is így volt, amikor jóban voltak, s most is, amikor épp nem annyira. Mivel Karácsonynak nulla és egy százalék között mozog a pártja, nincs politikai önállósága. Gergely néha megfelel Ferinek, olykor meg „kimegy belőle az erő”, aztán pedig következik a „meglátjuk, mellé állunk-e”. Se veled, se nélküled kapcsolat, amelyben Gyurcsány dominál. Karácsony Gergelyen kívül már mindenki látja és érti, mik a valós erőviszonyok a városházán, a vonalak pedig nem felé futnak.

Kubatov Gábor pártigazgató azt mondta lapunknak, hogy elege van a gesztuspolitikusokból. Milyen karakterben gondolkodik a Fidesz Karácsony kihívójaként?
Egyetértek Gáborral, sőt kiegészíteném: egy fokkal sem jobbak azok, akik összejátszanak baloldali politikusokkal, fontoskodókkal, illetve akik azért tesznek szívességet, azért nyújtják át az egyik kezüket a túloldalra, vagy azért seftelnek információval, hogy ne írjon róluk rosszat a balos sajtó. Aki suttyomban udvarol a baloldali pártoknak és a propagandamédiájuknak a saját érdekei miatt, annak tisztában kell lennie két dologgal: egyrészt tudjuk, mit csinál, másrészt – ha akaratán kívül is, de – segíti a hazájukat bármikor elárulni képes politikai ellenfeleinket. A kérdés második részére vonatkozóan azt tudom mondani:a budapestiek rendet, jó közlekedést és fejlődő várost szeretnének, most ezek közül egyik sincs,

tehát erre kell majd jelöltet állítani. A jelenlegi városvezetésről egy-két év alatt kiderült, hogy nem más, mint egy nagy szivárványszínű lufi, és hamar ki is pukkadt. Kommunikációban erős, munkában meg nem. Hazugságokkal ugyan meg tudta szerezni a hatalmat, ám a munkára már alkalmatlan – sajnos nem jól vezeti Budapestet.

Jó, de a kormány „kivérezteti” az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, Budapestet is.
Ez egy tipikus baloldali hazugság. Soha annyi pénz nem volt a kerületeknél, mint most. Amikor a József­várost vezettem, évente 18-20 milliárd forintból gazdálkodott a kerület, ma ez az összeg 40 milliárd forint. Az egykor klubrádiós Pikó András polgármester is mindig kivéreztetésről beszél, de aztán elfordul, elmosolyodik, és a valóságot elhallgatja. A meglévő pénz pedig megy a haver tanácsadóknak, antifáknak, és jut belőle még gyermekeknek szánt szexuális propagandára is az úgynevezett esélyegyenlőségi program alapján. Csak a társasházak felújítására nem jut. Ezek nem várost akarnak jól vezetni, hanem ötévente választást nyerni kommunikációs trükkökkel, kifizetésekkel, blöffökkel. A fővárosi önkormányzatnak is sok pénze van, Tarlós István távozásakor 180 milliárd forinttal vették át, de szintén Gyurcsány embereire, tanácsadókra, sorosista meg liberális szervezetekre költik. Meg rovarhotelekre.

Felkavarta a társadalmat, amikor nemrég a neten egy pedagógiai asszisztens azzal hencegett, hogy tizenöt éves szeretője van. Mikor várható újabb törvényi szigorítás a gyermekvédelem területén?

Az abnormális emberek nem kényszeríthetik rá a normális emberekre a ferdült szokásaikat.

Az említett eset természetellenes és beteges, ez nem kérdés. A jogszabály előkészítése folyamatban van, őszre várható. Sok javaslat van, és a téma jogilag bonyolult. Az véleményként értékelhető, hogy sokan vasvillát állítanának az elkövető hátába, a jogalkotónak azonban ennél kicsit körültekintőbben kell eljárnia.

Az előző, nagy vitákat kiváltó gyermekvédelmi törvény hatását hogyan értékelné? Gátat szabott az iskolai lmbtq-propagandának?
A törvény értékelésének szakaszában ezt majd át kell tekinteni, szerintem sikerült visszább szorítani az erőszakos lmbtq-propagandát. Persze baloldali önkormányzatok azért tovább erőltetik, például a már említett Pikó Andrásék a Józsefvárosban beleírták az esélyegyenlőséginek hívott programjukba, hogy bár a törvény megnehezíti, meg kell próbálni eljuttatni az lmbtq-tartalmakat a gyerekekhez. Ebben a harcban mindenesetre sokunknak nagy elégtétel volt, hogy Magyarországon még egyetlen kérdésben sem szavaztak annyian egy irányban, mint tavaly április 3-án a gyermekvédelmi népszavazáson.

Mindenesetre az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásban megtámadta a törvényt az Európai Unió Bíróságán. Becsatlakozott a perbe többek között Svédország is. Tudatosan?
A svéd politikusok akkor is csatlakoztak volna a pedofilellenes törvényünk elleni harchoz, ha nincs ez a vita a NATO-csatlakozásuk körül. Ezekben a kérdésekben mindig lelkesek.

Ezt mire alapozza?
Tudtuk eddig is, hogy a nyugati politikusoknak kiemelten fontos, hogy az lmbtq-propaganda szabadon terjedhessen a gyermekek között. Nyugaton ez természetes, s a politikusaik a liberális fősodratú médiának is meg akarnak felelni, ezért kifejezetten igyekvők ezekben a kérdésekben. Mi azonban azt mondjuk, szó sem lehet róla, akármilyen eljárást indítanak is ellenünk. Erre az előbb említett, soha nem látott társadalmi támogatottság is kötelez minket. Bár sajnos nehezen haladunk, talán majd egyszer Svédországban és másutt is megértik: nekünk mindegy, milyen jelentéseket íratnak rólunk portugál kommunistákkal vagy holland liberálisokkal, minket a magyarok véleménye érdekel, és nem fogjuk magukra hagyni a gyermeküket normálisan nevelő szülőket ebben a küzdelemben. Ennyi.

Milyen érzés volt Gyurcsány Ferencet látni a parlamentben, ahogy – finoman szólva – erősen gratulált párttársának, Ráczné Földi Juditnak a mandátumához?
Érzésekről nem tudok beszámolni, amikor Gyurcsányról van szó. A döbbenet és a sikongató röhögés kettőssége hatotta át az üléstermet. Senki ne értse félre, de a szokatlansága és a gátlástalansága tette vidámmá egyeseknek a pillanatot. Azt nem tudom eldönteni, hogy a DK elnökének kifejezetten az volt a célja, hogy róla beszéljenek egy hétig, vagy tényleg ilyen bunkó. A valódi gyurcsányi politikai karakter azonban kirajzolódott: „mindent meg­tehetek, uralkodom mindenki felett”.

Ettől még a DK lett a baloldali térfél domináns szereplője.
Na ugye! Nem megmondtuk előre?

Melyiktől tart inkább: a kordonbontóktól vagy az árnyékkormánytól?
Politikai értelemben az árnyékkormány és a DK veszélyesebb az országra. Látjuk, kik gyülekeznek ott, és emlékszünk még arra is, hogy ugyanők hogyan kormányozták félre az országot. A momentumosok akciója inkább a vigasságok körébe tartozik. Ők azok a fiatalok, akiknek nemigen van mondandójuk, nem is nagyon figyelnek rájuk az emberek, ezért kénytelenek csinálni valami hangosat, hátha valaki feléjük néz. Gyurcsányékhoz gyomor kell, hozzájuk meg humor.

A Fidesz is bontott kordont.
De nem egy építkezésen, hanem a nemzet főterén, amit a karhatalom azért záratott le, mert Gyurcsányék féltek. Az a kordon műveleti területet vett körbe, a mostani a Karmelitánál meg építési területet. Bonyolult különbség, bizonyára ezért nem értik a baloldali politikusok.

A Fidesz erénye vagy az ellenzék gyengesége, hogy a felmérések szerint egy évvel a választás után ismét kétharmados eredmény születne?
Nem vagyok elemző, de szerintem a pártok versenyében jelentős színvonalbeli különbség mutatható ki, amit látnak az emberek. De fontosabb különbségtételnek tartom, hogy mivel az emberek tisztában vannak a háború és a brüsszeli szankciók okozta gazdasági károkkal, pénzügyi nehézségekkel, a legtöbben talán bele se mernek gondolni, mi lenne, ha a baloldal lenne kormányon: már szállítanánk a fegyvereket mi is, támogatnánk a szankciókat, és Magyarország lassan belesodródna a háborúba. Látják azt is, hogy nemcsak hazánk, hanem egész Európa bajban van, és ebben a nehéz helyzetben a kormány igyekszik a lehető legjobban cselekedni. A munka szellemi és fizikai értelemben is el van végezve, határozott döntések születnek, az állam erőn felül védi az embereket a rezsi elszabadulásától, háztartásonként havi 180 ezer forintos támogatással, hogy csak egy példát említsek. Mindezen túlmenően az is oka lehet a támogatottság megőrzésének, hogy az egész EU-ban csak a magyar kormány vállalja nyíltan, hogy a béke a megoldás,

nem a háború és a fegyverszállítás. Megjegyzem, az is lehet a baloldal gyengülésének az oka, hogy ha a magyar választópolgár felé fordítja a tekintetét, megpillantva a rollermosó Fekete-Győr Andrást, az agyoniskolázott Kunhalmi Ágnest, a magát államférfinak hívó Gelencsér Ferencet, a tengerentúli választókerületek képviseletében eljáró Szabó Tímeát vagy éppen Gyurcsány Ferencet, esetleg a valaha népszerű sorozatból ismert Magdi anyus után ácsingózó Jakab Pétert, az alighanem még jobban megerősíti a döntésében. Náluk nincs elfogadható országvezetési ajánlat.

„Kocsis Mátét egy jó kiállású, jól vitázó, hazafias gondolkodású fiatal politikusnak látom, ráadásul sportember, családjával együtt sízik, ez számomra külön is rokonszenves.” Ki írta ezt?
Jeszenszky Géza.

Járt nemrég a DK TV-ben.
Sok mindenben nem egyezik a véleményünk, de csak a tisztelet hangján tudok róla beszélni, és nem pusztán a köztünk lévő korkülönbség miatt. Nehéz, történelmi időkben, a rendszerváltozás után volt hazánk külügyminisztere, a teljes magyar diplomáciát újjá kellett építenie. Bizonyára voltak hibái, de viharban is jól kereste a kiutat. Respekt!

Jeszenszky szerint elképzelhetetlen, hogy az ellenzék háborúpárti, és hogy örömmel figyelné a szomszédságunkban zajló vérontást, vagy hogy szeretné bevinni Magyarországot a háborúba. Ezt éppen az önnel készült rádiós interjú kapcsán írta le. Ehhez mit szól?
Mondtam, hogy sok mindenben nem értünk egyet. De pontosítanám is: soha nem mondtunk olyat, hogy az ellenzék örülne a vérontásnak. Ez sarkítás és cinizmus. Azt viszont ma is állítom, ha rajta múlna, már belesodródtunk volna a konfliktusba. Az ellenzékiek maguk jelezték, hogy közreműködnének a fegyverszállításban, sőt akár katonákat is küldenének, de ami ennél is nagyobb probléma, hogy nem a maguk urai. Külföldi, nagyhatalmi parancsra nyilatkoznak. Szigorúan véve nincs olyan, hogy magyar baloldal. Figyeljék csak meg, legyen szó migrációról, vakcinabeszerzésről vagy háborúról, ők mindig külföldi érdekeket és véleményeket képviselnek.

A volt külügyminiszter azonban nincs egyedül azzal a véleményével, hogy az azonnali tűzszünet a jelenlegi állapotot rögzítené, ukrán területek maradnának orosz kézen. Van benne logika.
Felületes megközelítés. A tárgyalások megkezdése nem arról szól, hogy a háború véget ér, és minden marad ugyanúgy, ahogy most van. Mindig is elítéltük Oroszország agresszióját, ahogy más országok is, így a tárgyalásokon is ennek kell lennie a kiindulópontnak.

Az öldöklést és az erőfitogtatást kellene befejezni, mert világháború lesz belőle.

Egyelőre azt látjuk, hogy az orosz erőforrások nagyjából végtelenek, és a NATO erejét sem érdemes alábecsülni. Mindkét oldalon egyre több ország vonódik be, nem látszik a konfliktus vége, a háborúnak pedig nem lehet győztese, vesztese viszont annál több. Ráadásul ha világháború lesz, az jó eséllyel atomháborút jelent. Meggyőződésem.

Ha ekkora játékosok harcolnak egymással, mégis mi a jelentősége egy békepárti nyilatkozatnak, amit a magyar parlament fogadott el?
Ez egy politikai eszköz a nyugati politikai nyomásgyakorlások ellen. A vitákban használható, demokratikus alapon elfogadott dokumentum, amely kifejezi a magyarok véleményét. Ezért békepárti. Nem is csoda, hogy a baloldaliak nem szavazták meg.

A kritikusok szerint az hiányzik belőle, hogy Putyin azonnal takarodjon ki Ukrajna területéről.
Ez a szóhasználat szokatlan lenne egy parlamenti határozatban. Számtalanszor elítéltük már az orosz agressziót, és számtalanszor álltunk ki Ukrajna területi integritása mellett. A mostani szövegben is benne van, és ugyanazt jelenti, mint amit követelnek a kritikusok.

Mit gondol arról, hogy egyes publicisták szerint most mégis a Nyugat és a Kelet között kell választanunk?
Amikor a korábban a Szovjetuniót és a kommunizmust széles nyelvvel kiszolgálók próbálnak nyugatosabbak lenni, mint mi, akkor azért mindig felnevetek. Választanunk nem kell, ezer éve itt vagyunk, nincs hová mennünk, és nem is akarunk. A Kárpát-medencében kell megtalálni a magyar érdeket. Nem a Nyugatét, és nem a Keletét.

Melyik a vállalható: kitörés-emléktúrán vagy antifatüntetésen részt venni?
Szerintem a véleménynyilvánítás szabadsága mindenkit megillet az alkotmányos keretek között, amíg törvényt nem sért. Az a jog viszont senkit nem illet meg, hogy erőszakot alkalmazzon más vélemények elfojtására. Ha pedig valaki megsérti a jogszabályokat, az állam fellép ellene. Új jelenség, hogy a Jámbor Andráshoz és „népi zenekarához” tartozó leninista-bolsevista, magukat divatosan antifának nevező erőszakos baloldaliak összegyűlnek, és magyar állampolgárokat vernek meg az utcán. Ez ellen fel kell lépni.

Törvénymódosítás is következhet?
Mondjuk úgy, hogy az antifák ezekkel az erőszakos akcióik­kal nagy lépést tettek afelé.

Az általuk elképzelt világban semminek nincs következménye, a miénkben viszont van. Ez a legújabb rossz hírem nekik.

Forrás: mandiner.hu

https://mandiner.hu/cikk/20230412_a_baloldalhoz_gyomor_es_humor_is_kell_kocsis_mate_a_mandinernek