A balatonfüredi Polgári Kisgazdák az idegen nyelvek oktatásáról

Fotó: pecsma.hu

A híradásokban hetek óta hallani lehet, hogy az egyetemi, illetve főiskolai hallgatói jogviszony létesítésének mégsem lesz előfeltétele az idegen nyelvből letett középfokú nyelvvizsga.

Ez valóban helyes szakminiszteri döntés. Nem követelhető meg az, aminek a feltételei most még nem adottak.

Általános tapasztalat a hazai lakosság körében az idegen nyelvek ismeretének a hiánya. Ez azért baj, mert szerte a világon a mintegy hét milliárd főnyi emberiségből legfeljebb csak 14 millió ember beszéli a magyar nyelvet. Ez 0, 2 százalék, azaz 500 emberből csak 1. Természetesen még így is a 42. helyen állunk a beszélők száma szerint a nyelvek rangsorában, és ez bizony a jó középmezőnyben van. Tehát, érdemes óvni, és ápolni anyanyelvünket Magyarországon is, és mind az öt kontinensen is a magyar diaszpóra, valamint a nem magyar, de a nyelvünk iránt érdeklődők körében. 

Ugyanakkor az anyaországi magyarok a jövőben nem nélkülözhetik, legalább két beszélt idegen nyelv ismeretét. (A magyar diaszpóra tagjai ugyanis jellemzően több idegen nyelvet is beszélnek).

Idős emberektől magam hallottam: a Trianoni Békediktátum előtt azon senki sem lepődött meg Balatonfüreden, ha például a Zöld-fa vendéglőben, vagy a tóparti Hideg-fürdőházban teljesen természetes módon a beszélgető partnerek egyike mondott valamit magyarul, egy másik ember pedig németül válaszolt. Gyakran volt tapasztalható, hogy egy vendéglői asztaltársaság hol németül, hol magyarul, hol szlovákul, hol szerb-horvátul társalgott, sőt Richárd Yung hajóépítő műhelyének a megnyitása után a nála dolgozó angol szakmunkások megtanultak magyarul, míg a velük dolgozó magyar kollégáik egy idő után megszólaltak angolul.

 

A többnyelvűség az emberi szabadság érvényesítésének az egyik alapja.

Az idegen nyelvek tanulása nem könnyű, de mindenki életében van egy nagyon fogékony kor, a korai serdülő kor 10 és 14 életév között. Ekkor lenne talán érdemes heti 8, havi 32 és évi 300 szót megtanítani a gyerekeknek a következő szerkezetben:  

Minden hét első idegen nyelvórája a latin legyen, erre épüljön egy választott világnyelvből a hét második nyelvórája, aminek a 8 új idegen szava úgy legyen kiválogatva, hogy az lehetőleg az eredete folytán visszavezethető legyen a hét első idegen nyelv óráján megtanított 8 latin szóra. A hét harmadik idegen nyelvórájának a tárgya pedig ugyanez a 8 szó legyen valamelyik Magyarországgal határos szomszédos ország nyelvén.

14 esztendős korra lenne minden gyermeknek egy alapszókincse latinból, mert ez a nyelvek anyja, egy választott világnyelvből és egy választott szomszédos nyelvből.

14 és 18 éves életkor felett az alapszókincseket gyakoroltatni, és jól használni kellene megtanítani, majd a felsőfokú tanulmányok, vagy egy-egy szakma elsajátítása során a szakmai szókészleteket és azok használatát kellene megtanítani. Csak példaképpen említem: az ilyen idegen nyelvoktatás mellett egy villanyszerelő tanuló számára azonnal világos, hogy a villanymotor forgó része miért rotor. (Dr. Paál Sándor, KPE Balatonfüred)