Ha valaki bíróként, ügyvédként eljárt gyermekelhelyezési, kapcsolattartási ügyben, az jól tudja, hogy ezek a legszomorúbb, legnehezebb ügyek közé tartoznak.
Nem lehet elég kiforrott a bírói gyakorlat, nem lehet elég részletes a jogszabályi előírás, mert az élet mindig újabb és újabb példákkal szolgál. Ezért is fordulhat elő, hogy a Kúria is, az Alkotmánybíróság is rendseresen foglalkozik ilyen ügyekkel.
Az ismertetni kívánt eljárásban az édesapa a 2014-ban született gyermekével két napra kívánta a kapcsolattartás jogát gyakorolni 2020 nyár elején.
Az édesanya az átadást arra hivatkozva tagadta meg, hogy a gyermek nem kíván találkozni apjával.
A végrehajtási eljárásban a bíróság kimondta, hogy a szülőnek nem csupán át kell adnia a megjelölt helyen a gyermeket, de fel is kell készítenie a kapcsolattartásra Elrendelték az elmaradt láthatás pótlását.
A jogerős döntést követően az édesanya az Alkotmánybírósághoz fordult, sérelmezte többek között, hogy elmaradt a szakértő kirendelése, sérült a tisztességes eljáráshoz való joga.
Az Alkotmánybíróság újólag kifejtette, hogy a korábbi döntések felülvizsgálat nem képezheti a vizsgálat tárgyát, a tisztességes eljárást a per egészére nézve kell vizsgálni, a mérlegelés alapján meghozott döntés, a levont következtetés megalapozottságának vizsgálatára nincs mód.
Az indítványozó valójában a számára kedvezőtlen döntést sérelmezte, nem hozott fel megfelelő alkotmányjogi panaszt, így kérelme visszautasításra került.
Tapasztalt emberként, jogászként kérek minden Polgári Kisgazdát, minden józan gondolkodású embert, hogy a gyermekek elhelyezése, kapcsolattartása során soha ne a másik szülő iránti ellenszenv, bosszú vezérelje, hanem a gyermek érdekeit helyezze előtérbe, mert ezek az ügyek évtizedekre szólóan megsebezhetik a gyermek lelkét, felnőtt életére is kihatóan!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
