Leszünk-e második Izland?
Innováció nélkül biztos, hogy nem tudunk válaszolni azokra a kihívásokra, amik most előttünk állnak – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Magyar Innovációs Szövetség tisztújító közgyűlésén kedden Budapesten. Hangsúlyozta: lépkednünk kell az energiaszuverenitás irányába, mert elfogadhatatlan, hogy az energiaellátás terén a jelenlegi mértékben függjünk a külföldtől. De milyen is lesz az energiapolitika jövője, avagy a jövő energiája?
Lantos Csaba az eseményen tartott előadásában emlékeztetett arra, hogy megmozdult körülöttünk a világ: világjárvány, háború, energiakrízis jött. Ennek kapcsán egyfajta átrendeződés tanúi lehetünk, új rend formálódik. Mint kifejtette, a rendszerváltás elhozta az olcsó energia korát Európában, de ennek a világnak vége van. Vége annak a kegyelmi időszaknak, amikor olcsó orosz olajat és földgázt tudtunk biztosítani és ezzel a versenyképességet biztosítani. Az elmúlt évtizedek ipari alapja az orosz energia és a nyugati technológia volt, az olcsó energia kora azonban véget ért. Új jövőképre van tehát szükség az energetikában. Korábban nagyobb hangsúly került a fenntarthatóságra, most azonban számottevően csökkentenünk kell az energiafüggőségünket. Mert most ismét az ellátásbiztonság és megfizethetőség került előtérbe. A klímapolitikai vállalásainkról azonban nem mondunk le – szögezte le.
Magas hazai és európai kitettség
A miniszter szerint most az enyhe tél nekünk kedvezett, de erre a jövőben nem alapozhatunk. Meg kell változtatni az energiatermelés és a beszerzés szerkezetét. Az energiaimport-kitettség az Európai Unióban 71 százalék, míg Magyarországon ennél is nagyobb, 76 százalék. Ennek kapcsán már most jelentős átrendeződés van folyamatban, de Európának nincsenek jó adottságai e tekintetben. Nagy veszélynek tartja az energiaügyi miniszter azt, hogy Európa a függőséget függőségre cseréli. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok nemcsak nagy mennyiségű LNG-t szállít, de 2023 márciusában már a legnagyobb kőolajszállító is lett a kontinensen.
Földgáz és áram: kiváló hazai infrastrukturális adottságok
Földrajzi determináció – mutatott rá a miniszter –, hogy Magyarország land-locked ország, nincs tengerünk. Magyarország föld alatti gáztároló-kapacitása ugyanakkor az egyik legnagyobb az Európai Unión belül. Jelentősen nagyobb, mint a V4-országok vagy Románia kapacitásai. A legnagyobb a Berlin–Bécs–Róma vonaltól keletre. Ez 5900 kilométer nagynyomású vezeték, 85 ezer kilométer elosztóvezeték és nyolc kompresszorállomás. Kialakulóban van egy észak–dél korridor. Stratégiai előnye a meglévő kelet–nyugat irányultság kiegészítője.
Az áram kapcsán fejlett gerinchálózatról, határmetsző kapacitásokról beszélhetünk. Összesen 4896 kilométer vezetékről, amelyből 3000 kilométer 400 KV-os. Ráadásul a Kontinentális átviteli rendszer szerves része vagyunk. A kiépítettségnek köszönhetően exportálni és importálni egyaránt tudunk. Különös figyelmet kell azonban fordítani a rendszerfejlesztésre – húzta alá a tárcavezető. A rendszert nem a megújuló boomra találták ki – eddig egy irányba haladt az áram, most a betáplálás miatt megfordul. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy terhelési, elosztási problémák vannak szerte a fejlett világban.
A földgázról való leválás útja az elektrifikáció
Szó volt arról is, hogy az ipari, szolgáltatói és lakossági fűtés-hűtés, valamint a közlekedés terén folyamatos a földgázról a kőolajtermékekről való áttérés. Ennek kapcsán 2030-ig előreláthatóan jelentősen megnő a lakossági és ipari nagyfogyasztók áramigénye. A gyorsan növekvő időjárásfüggő megújuló energiatermelők hálózatfejlesztési és tárolói igényt indukálnak. A határkeresztező kapacitások fejlesztése pedig kiegészítő ellátásbiztonsági elem. Az RRF-források jelentős részét energetikai beruházásokra fordítjuk, az előző uniós költségvetési ciklushoz képest megötszörözzük az energetikai célú ráfordítások összegét. A labda az Európai Bizottság térfelén pattog…
A miniszter elmondta, hogy egy átlagos napon az ország energiafogyasztása 5000-6000 MW. Ebből a Paksi Atomerőmű és egyéb konvencionális erőművek körülbelül 3000 MW-ot biztosítanak. Az ipari méretű naperőművek május 1-jén már 2656 MW-ot termeltek adott negyedórában. A közel 1800 MW-nyi HMKE (háztartási méretű kiserőmű) ugyanezen a napon 1150 MW előállítására volt képes. Összesen így már 3800 MW naperőművi termelés valósult meg. Adott pillanatban a karbonmentesen termelő erőművek képesek a fogyasztás 100 százalékát biztosítani. Egyre gyakrabban exportálunk, de az import is magas – ki kell egyenlíteni a napenergia hiányát, az ugyanis nem mindig áll rendelkezésre. A Paksi Atomerőmű üzemidejét ugyanakkor húsz évvel meghosszabbítja Magyarország – emlékeztetett Lantos Csaba, hozzátéve: megépítjük Paks 2-t is, atomenergia nélkül nincs fenntartható klímapolitika.
Energiafüggőségből energiaszuverenitás
Az ellátásban ugyanakkor tovább nő a napenergia szerepe is, ami az elmúlt időszakban hazánkban az uniós átlag feletti arányban növekedett. Jelenleg több mint 4750 MW ipari és háztartási méretű napenergia kapacitás üzemel, illetve több mint 4500 MW-nyi kapacitásra van érvényes engedély, 2030-ig 6,5 GW beépített kapacitás elérését vállaltuk az EU felé, de 13 GW kapacitás elérésére is van esély. Azaz túlteljesítjük klímapolitikai vállalásainkat: a megújulók részaránya 27-29 százalék fölé emelkedik.
A szélenergia mint kiegészítő technológia szerepel a tervekben, és várható a vonatkozó szabályok enyhítése is, a jogszabálytervezet uniós egyeztetési szakaszban van. A szélerőművek termelése ugyanis rendszerint a hideg évszakokban a legnagyobb, nyáron visszaesik. A turbinák éves átlagos kihasználtsága 20-25 százalék között alakul. Az új technológiáknak köszönhetően ugyanakkor az új turbinák a korábbi kapacitás melletti termelés háromszorosának előállítására is képesek.
A kőolaj az energiabiztonság megkerülhetetlen szereplője
Magyarország nettó kőolajimportőr, az EU-s átlaghoz hasonlóan magas, 87 százalékos a függőség, a kőolajimport nagyobb része Oroszországból származik. Ez 2021-ben a teljes magyar kőolajimport 59 százalékát tette ki, míg Kazahsztánból 20, Irakból 8, Horvátországból további 8 százalék érkezett. Magyarország fő kőolajellátási csatornája a Déli Barátság (Druzhba) vezetékrendszer. A hazai kőolajtermelés 900,000 kt. A régióban a finomítói kapacitások technológiájukat tekintve egymásra épülnek. A kőolaj kapcsán az uniós érdekérvényesítés kiemelten jelentős prioritás a diverzifikáció, az új források felkutatása. Fontos továbbá Szerbia felé új kőolajvezeték építésének az előkészítése.
Elhangzott még: cél, hogy a belföldi földgázkitermelés 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárd köbméterre bővüljön – a természetes csökkenés ellenére. Továbbá az is, hogy a távhő 10 százalékát látjuk el geotermikus forrásból, és további potenciál is van, kérdés, leszünk-e második Izland, ahol 5 geotermikus erőmű is működik, amelyek a lakosság elektromosáram-szükségletének nagyjából 26 százalékát termelik meg. (Az ország villamosenergia-termelésének túlnyomó részét, 74 százalékát pedig a vízerőművek állítják elő.) Műszakilag mindenesetre lehetséges így áram előállítása is. A bányászati törvény módosítása kiszámítható és ösztönző szabályozási keretet ad ennek. Március 1-jétől kutatási engedély kérelem adható be a témában – tért ki rá a miniszter – és egy hónap alatt 70 igénybejelentés érkezett. A biogáz/biomassza időjárás-független megújuló, gázipari technológiával tárolható is és használható az erőművek és fűtőművek, az ipar, valamint a háztartások energiaellátására. A biomassza-felhasználás növekszik, de még jelentős a hazai potenciál, a lehetőségeknek jelenleg körülbelül négy százalékát használjuk ki, de ennek kapcsán élelmezési és mezőgazdasági megfontolásokat is figyelembe kell venni.
Forrás: Magyar Hírlap
https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20230523-uj-jovokepre-van-szukseg-az-energetikaban
