A versenykorlátozás tilalmáról és a tiszteségtelen piaci magatartásról

FORRÁS MTI, ILLYÉS TIBOR

Elfogadásra került az Országgyűlés által az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, mely számtalan e körbe tartozó törvényt módosított.

Mindennek csupán kis része a tiszteségtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása. Ennek értelmében – és ezt érdemes az üzleti világ résztvevőinek megjegyezni és betartani! – tilossá válik a vállalkozások közötti olyan megállapodás és összehangolt magatartás, ahol a döntéssel a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását kívánják elérni, de még az is tilos, ha a döntés ilyen hatást fejthet ki.

Kivétel képez és nem minősül ilyennek a megállapodás, ha

  • egymástól nem független vállalkozások között jön létre a megállapodás
  • a vállalkozás és az azt közösen irányító egyik vállalkozás között jön létre a megállapodás és az  kizárólag azon piacokon tanúsított magatartással tanúsított, melyeken a közösen irányított vállalkozás működik

Újrafogalmazták az e törvény alkalmazásában a kartell megállapodás fogalmát (melynek célja a verseny korlátozása, megakadályozása, különösen a vételi és eladási árak és egyéb üzleti feltételek közvetett vagy közvetlen meghatározása, ide értve a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszást is).

A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásban megállapíthatja hogy a vállalkozás a verseny és a fogyasztók szempontjából, piacokon átívelő alapvető jelentőséggel jelentkezik.

Az alapvető jelentőségű vállalkozásként minősüléshez hat pontban meghatározott feltételrendszert kell vizsgálni.

Jelentősebb piaci zavar esetén a Gazdasági Versenyhivatal megfelelő eszközökkel rendelkezik a problémák orvoslására.

A Polgári Kisgazdák örömmel fogadják, hogy a piac szereplői megfelelő korlátok között működhetnek.

Dr. Bakos Zoltán – Kékesi Márton

KPE szakértők