Teljessé vált a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer, amelynek utolsó elemét, a Marótvölgyi öblözetet szerdán adták át Somogysámson és Sávoly határában.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak az öblözetet érintő közös, mintegy 2,2 milliárd forint európai uniós és hazai forrásból finanszírozott fejlesztése biztosítja a térségben a szabályozott vízkormányzást, vízjárást, az árvizektől, belvizektől való védettséget, megteremti a művelési ágaknak megfelelő tervezhető gazdálkodás feltételeit.
Schweickhardt Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkára az eseményen azt mondta: a klímaváltozás kihívásokat jelent, megoldásuk minden országtól és embertől alkalmazkodást, együtt gondolkodást kíván. A Kis-Balaton vízvédelmi rendszer jó példa a belvízelvezetés, a vízkészletgazdálkodás és az árvízi védekezés fenntartható megoldására – mutatott rá. Hozzátette, a Környezeti és energia hatékonysági program 1400 milliárd forintos keretéből 382 milliárd forint jut a környezeti alkalmazkodás feltételeinek megteremtésére, azon belül a közvetlen hatások kezelésére, a megelőzésre, az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására. Nem tehetjük meg, hogy ne dolgozzunk ki programokat, ha ma nem lépünk, lehet, holnap már késő lesz – fogalmazott.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője azt közölte, hogy a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerre, azon belül a Marótvölgyi öblözetre fordított kiadások a védekezés korábbi, jelentős költségeinek figyelembe vételével meg fognak térülni. Úgy vélte, a rendszer működtetése mérnöki, természetvédelmi és önkormányzati szempontból egyaránt „izgalmas feladat” lesz.
Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője felidézte, hogy a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer első elemét 1985-ben adták át. Felhívta a figyelmet arra, hogy a balatoni turizmus óriási ütemű fejlődése összefügg a jó vízminőséggel, amely a vízvédelmi rendszer létrehozásának és működtetésének eredménye.
Móring József Attila a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője arról szólt, hogy a Balaton akkor őrizheti meg kiemelkedő turisztikai vonzerejét, ha az extrém természeti viszonyok tekintetében is biztonságos marad.
Kovács Tamás, a kivitelező Szabadics Zrt. vezérigazgatója a Marótvölgyi öblözet rendezése elnevezésű projektről elmondta, hogy a munkálatok keretében az elmúlt másfél évben 4,6 kilométer töltést, 6 kilométer belvízvédelmi csatornát, és egyebek mellett 22 vízkormányzási műtárgyat építettek Somogysámson, Sávoly és Főnyed területén. Mindez az ár- és belvízvédelmet egyaránt segíti a területen – fogalmazott a vezérigazgató. (Forrás: MTI, hirado.hu)
A Polgári Kisgazdák nagy örömmel fogadták a fentebbi hírt. A Kis-Balaton teljes helyreállítása és élőhely-rekonstrukciója kedvező hatással van az egész térség vízgazdálkodási és mikro-klimatikus viszonyaira. A történelmi időkben a Balaton víztükre egybefüggött a Kis-Balatonnal. A Zala-folyó Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között hatalmas és egyre jobban kiszélesedő tölcsér-torkolattal érkezett meg a Balatonba. Azon a két település, Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között csak a rendszeres rév-átkelés segítségével lehetett közlekedni. A Balaton vízszintjét a Tó déli partján megépült vasúti töltés állékonyságának a biztosítása miatt kellett a XIX. század második felében a jelenlegi szintre lecsökkenteni. Sajnos a parti beépítettség miatt már a Balaton eredeti vízszintje nem állítható helyre, de a Kis-Balatoné igen. Ezt szolgálja a most lezárult rekonstrukció, annak számos környezetgazdasági előnyével, így az uszadék-szűrő, lebegtetett hordalék-ülepítő, víztározó és mikroklíma szabályozó hatásaival együtt, valamint aki már járt a Kis-Balatonon található Kányavári szigeten, az érti ennek az idegenforgalmi és természetvédelmi jelentőségét is. (KPE)
