Fehéroroszországi történések
Fehéroroszországban szerda éjjel már negyedszerre vonultak utcára az emberek az elnökválasztás óta. A fehérorosz belügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint mintegy 700 embert vettek őrizetbe a hatóságok, és a biztonsági erők több mint 100 tagja is megsérült az összecsapásokban. Az MTI pénteki cikke szerint csütörtökön ismét emberek ezrei alkottak élőláncot, és vonultak Minszk utcáin. A fehérorosz belügyi hatóságok szabadon engedik az összes tüntetőt, akit az elmúlt napok tömeges tüntetésein vettek őrizetbe – jelentette péntekre virradó éjjel Minszkből a TASZSZ orosz hírügynökség.
Csütörtökön a főbejárathoz vonultak a BelAZ vállalat dolgozói a cég központi telephelyén Zhodzinában, ahol Aljakszandr Lukasenka elnök lemondását követelték. A Grodno-Azot, a Belmedpreparaty, a JSC Grodnozhilstroy, a Terrazit, a Lida Market, és további nagy fehérorosz vállalatok dolgozói is sztrájkot terveznek.
Magyar megnyilvánulások
Olyan, párbeszédre alapuló európai uniós döntésekre van szükség, amelyek nem lehetetlenítik el
Fehéroroszország és az Európai Unió (EU) jövőbeli kapcsolatépítését, valamint nem vetik vissza a Keleti Partnerség Programot sem – húzta alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebookoldalán. A bejegyzés szerint a tárcavezető szerdán telefonon egyeztetett Edgars Rinkevics lett kollégájával. A beszélgetésből egyértelművé vált, hogy a két ország helyzetértékelése hasonló – jelezte Szijjártó Péter.
„Mi az, hogy Európa utolsó diktátora, hát mi talán nem Európához tartozunk?” – tette fel a kitalált kérdést Orbán Viktor kormányfő egy holland vicclap, a De Speld oldalán, Lukasenkára utalva a 24.hu szemléje szerint.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a hvg.hu-nak a fehérorosz esetet többek közt úgy kommentálta: „Mi elsősorban Magyarország ügyeivel foglalkozunk.” Szerinte a világban sok országban történnek választások még, a magyarok pedig próbálnak mindenkivel jó viszonyt ápolni, Fehéroroszország viszont nem olyan kiemelt szövetséges, mint például Lengyelország. A rendőri erőszak elleni fideszes kiállás elmaradásáról azt mondta: „Ahogy mi sem szeretjük, hogy beleszólnak a mi dolgainkba, úgy mi is tiszteletben tartjuk a többi ország szuverenitását. Egy józan állami vezető ilyen helyzetben tájékozódik, és utána beszél. Nekünk is meg kell várni, és elemezni, mi történik most pontosan Fehéroroszországban. Szerintem még nem gyűlt össze elég információ az állásfoglaláshoz, senki nem tudja, mi zajlik ott pontosan” – fogalmazott. Révész Máriusz a lapnak úgy nyilatkozott a fehérorosz rendőri brutalitásról: „szerintem ami most ott van, az egyértelműen elítélendő, és nem hiszem, hogy a Fideszben bárkinek más véleménye lenne erről”. A kormánybiztos szerint a magyar uniós biztos, Várhelyi Olivér nyilatkozata egyértelműen a Fidesz álláspontja.
A Magyar Hang cikke szerint az Európai Néppárt ifjúsági szervezete, a YEPP közleményben ítélte el a fehérorosz elnökválasztás alatt és után történteket, ugyanakkor a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség sem ítélte el a fehérorosz hatóságok fellépését, és képviselőik nem írták alá a nyilatkozatot sem.
A DK EP-képviselői levelet írtak David Sassolinak, az EP elnökének, hogy a testület tűzze napirendre a fehérorosz választáson történteket és vizsgálja meg az utána történt hatósági fellépést. Egyúttal javasolják, hogy hívják meg Szvjatlana Cihanouszkaját, aki a fehéroroszországi választáson ellenzéki elnökjelölt volt. „Meddig hallgatnak Orbánék?” – tette fel a kérdést a fehérorosz helyzet kapcsán Cseh Katalin, a Momentum EPképviselője a Facebook-oldalán. Megjegyezte továbbá: Brüsszelben úgy hírlik, hogy az EU egységét ismét a Fidesz törné meg azzal, hogy megvétózná a fehérorosz szankciók kivetését. Szél Bernadett független képviselő a közösségi oldalán kiemelte: „Orbán Viktor, mint a belorusz diktátor uniós lobbistája, ne hallgasson: álljon ki és mondja el, mit gondol!”
Nemzetközi nyilatkozatok
Az elnyomás és az erőszak beszüntetésére, valamint az elnökválasztást követő megmozdulások alkalmával előállítottak szabadon bocsátására szólította fel csütörtökön Aljakszandr Lukasenkát David Sassoli.
Akár azonnali, augusztus végétől hatályba lépő, a Lukasenka-rezsim elleni szankciókról is dönthetnek az uniós külügyminiszterek mai értekezletükön – adta hírül az Euronews. Csakhogy a szankciók elfogadásához egyhangú döntés kell, és amint a Yahoo News uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva közölte, ez igen kétséges Magyarország hozzáállása miatt. Németország, Svédország, Litvánia és Lettország máris jelezték, készek jóváhagyni a Fehéroroszország elleni büntetőintézkedéseket.
Steffen Seibert német kormányszóvivő az őrizetbe vett emberek azonnali szabadon bocsátására szólított fel. Lengyelország és a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) államfői csütörtökön közös közleményben hívták fel Minszket az állampolgárokkal szemben alkalmazott erőszak azonnali beszüntetésére, a politikai foglyok szabadon bocsátására és a belpolitikai párbeszéd elindítására Fehéroroszországban. Litvánia lehetővé teszi a belépést az országba azon fehérorosz állampolgárok számára, akik humanitárius okokból szeretnének a balti államba jutni – jelentette be Saulius Skvernelis litván miniszterelnök, aki felszólította az EUt, hozzon szankciókat a minszki vezetés ellen. Janez Jansa szlovén miniszterelnök és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a szlovéniai Bledben tartott sajtótájékoztatójukon érintették a fehéroroszországi fejleményeket is, és új választásokra szólítottak fel, nemzetközi megfigyelők részvételével.
MTI, 24.HU, ATV.HU, MANDINER.HU, HVG.HU, NÉPSZAVA
Minden bizonnyal történtek csalások a fehérorosz elnökválasztáson. Jó lenne azonban tudni, hogy az ellenzék állított-e ellenőröket a számláló bizottságokba, legalább meg kellene jelölni, hogy és miként történt a csalás, mert az eddigi állítások alapján még egyetlen konkrétumra se került sor. (kpe)
