Egy sokéves folyamat vált valóra kedden este, mert összejött az előzetes alku az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációja között a 750 millió euró feletti éves globális árbevétellel rendelkező multinacionális cégek adózási transzparenciára kényszerítéséről. A cél az, hogy az adóelkerülést és agresszív adótervezést vissza lehessen szorítani az EU-n belül, illetve az EU által fekete- és szürkelistára tett országok körében. Az ügy magyar szempontból azért is fontos, mert bár nálunk van a legalacsonyabb (9%-os) társasági adó az egész EU-ban, és a tao-rendszer további kedvezményeket is biztosít a külföldi multicégeknek, így elvileg vonzó célpont Magyarország az adótervezés szempontjából, de közben még ezekkel az adottságokkal együtt is veszít a magyar államkassza azzal, hogy az itt megtermelt profitot máshova viszik ki és adózzák le a cégek. Az új szabályozás alapján mindenesetre a figyelem (és más tagállamok nyomása) még inkább ránk irányulhat, hogy a multik itthon mekkora profitot csinálnak és azután mennyit adóznak le itthon, és közben a NAV várhatóan érdemi többlet adóbevételre is szert tesz majd.
Magyarország ellenezte a jogszabálytervezetet, pedig mi is rosszul jártunk a gyakorlattal
A Tanács oldalán megjelent kedd esti közlemény is rögzíti, hogy az alku azért fontos, mert becslések szerint legalább évi 50 milliárd eurónyi adóbevételt veszítenek együttesen a tagállamok amiatt, hogy a nagy multicégek az EU-n belül különféle adóelkerülő, vagy agresszív adótervezési technikákat alkalmaznak és így a megképződő társasági adóalap után az elméletileg beszedhető adónál kevesebb folyik be az államkasszákba együttesen.
A fontos ügyről és arról, hogy a Tanácson belül leszavazták a magyar-német párost az adótranszparencia növelése érdekében, egy márciusi cikkünkben már részletesen írtunk. Most ehhez képest annyi történt, hogy a Tanács és a Parlament tárgyalódelegációinak is sikerült egymással megegyezniük (a részletek alább).
Amint márciusi cikkünkben rámutattunk: bár az alacsony társaságiadó-kulccsal minél több külföldi céget az országba vonzani kívánó Magyarország ellenezte a tanácsi szavazáson a jogszabályt, hazánk is vesztese a multinacionális cégek profitáthelyezési gyakorlatának. Amint ugyanis rámutattunk a Berkeley University és a koppenhágai egyetem kutatóinak felmérése alapján: 2015-ben 2 milliárd dollárnyi, 2017-ben pedig közel 3,7 milliárd dollárnyi profitot irányítottak át cégek Magyarországról az adóparadicsomok felé. Amint akkor rögzítettük: az új uniós jogszabály ugyan nem tiltja meg közvetlen módon a profitáthelyezési gyakorlatot, de
A JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉG A NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLŐ SZÁMOK RÉVÉN VISSZATARTÓ EREJŰ LEHET A CÉGEK SZÁMÁRA, AMI A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS SZEMPONTJÁBÓL ÉRDEMI TÖBBLET-ADÓBEVÉTELT JELENTHET A NAV-AK.
Fontos hangsúlyozni, hogy az említett tanulmány minden multicéget belevett a profit áthelyezési gyakorlat számításába és ennek alapján így jött ki az, hogy 2017-ben közel 700 millió dollárnyi (210 milliárd forint körüli) adóbevételtől fosztotta meg a NAV-ot a multik gyakorlata (vagyis a 2017-ben elméletileg beszedhető társasági adó 29 százalékát elveszítette az ország). A most elfogadott uniós jogszabály viszont csak a 750 millió eurónyi éves árbevétel feletti valóban nagy cégekre teszi kötelezővé a transzparenciát, így a az említett visszatartó erőn keresztül többlet NAV adóbevétel az említett mértéknél jóval kisebb lehet. Az Európai Bizottság kalkulációi szerint még ez a 750 millió eurós korlát is nagyságrendileg 6000 multicéget fog érinteni.
Az említett tanulmány egyébként azt is rögzítette, hogy a 2017-ben Magyarországról átirányított 3,7 milliárd dollárnyi profitból közel 3 milliárd dollár uniós adóparadicsomoknak tartott országokba (Belgium, Ciprus, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta) irányult.
Mi a végső alku lényege?
A Tanács és a Parlament között létrejött alku lényege az, hogy 2023-tól a legalább 750 millió eurónyi éves árbevételt elérő multicégeknek a saját weboldalukon egy egységes uniós formátumban, gépileg elektronikusan olvasható módon közzé kell tenniük, hogy mely tagállamban illetve az EU által adóparadicsomnak, vagy nem együttműködő országnak tekintett területen mennyi profitot mutatott ki és azután konkrétan mennyi adót fizetett. Azt is be kell mutatniuk, hogy az egyes tagállamokban mennyi az alkalmazottaik száma, mert így a fióktelepek agresszív gyakorlatát is vissza lehet szorítani a Politico megjegyzése szerint (néhány fős fióktelepekre sokmilliárd eurós bevételt irányítanak a cégek és nagyon kedvezményes keretek között leadózzák).
A lap számos adótranszparenciáért lobbizó civil szervezet véleményét is megszólaltatta, amelyek inkább elégedetlenségüknek adtak hangot, mert az új uniós megállapodás nem globálisan érvényes, azaz az EU-n kívüli térségekbe (és az adóparadicsomokon kívüli részekbe) ugyanúgy átirányíthatják a cégek a profitjukat és az adójukat. Így a transzparencia még nem lesz teljeskörű és az agresszív adótervezési gyakorlatok ettől a lépéstől még nem szűnnek meg, ráadásul gyorsan alkalmazkodni képes iparágról van szó, és egyébként is vannak olyan részek (különösen érzékeny információk), amelyeket az érintett cégek akár 5 évig is titkolhatnak még a nyilvánosság elől a jelentési kötelezettséggel érintett üzleti évhez képest.
Erre a politikai alkut összehozó EP-képviselők válasza leginkább az, hogy ez egy fontos, de csak kezdő lépés az adótranszparencia felé vezető úton és remélhetőleg ráveszi majd a világ többi térségét is arra, hogy hasonló szabályozást fogadjanak el. Sven Giegold EP-képviselő szerint az Európában megtörténő adóátirányítás 80%-a az EU27 tagállamában történik, tehát ez a mostani megállapodás igenis jelentős, és most végre lendületet vehet az ügy a világ más részein is. Lényeges az is, hogy van egy Európai Adó Megfigyelő intézmény is, amely 1,2 millió eurónyi EU-pénzt is kapott különféle kutatásokra, így tehát az ügy reflektorfényben fog maradni.
A Financial Times cikke szerint a döntés azért is fontos, mert eddig az érintett cégek csak az egyes tagállami adóhatóságok felé közölték a profit és adózási számaikat, amelyek az adótitok miatt sosem voltak nyilvánosak, de most minden cégnek a saját oldalán ezt áttekinthető, mindenki számára megismerhető módon közzé kell majd tennie. Tove Maria Ryding, a European Network on Debt and Development illetékese szerint azonban ez mégsem jelent valódi országonkénti teljes nyilvánosságot, mert az EU-n kívüli részek kimaradnak, másrészt az Európai Bizottságnak majd csak 2027-ben (négy évnyi alkalmazás után) kell az első működési felülvizsgálatot elvégeznie, addigra viszont az érintett cégek technikái sokat változhatnak, így az aktuális szabályozás továbbra is utána kullog majd az iparági gyakorlatoknak.
Érdemes megjegyezni, hogy az adóelkerülés és az agresszív adótervezési gyakorlatok kiküszöbölését szolgálná a fentivel párhuzamosan, függetlenül jött amerikai javaslat is, ami globális minimális társasági adót vezetne be, hogy minél kevesebb pénz áramoljon Amerikán kívüli térségekbe. Arról azonban, hogy a javaslat miért vérzik sok sebből és miért nem valószínű, hogy elérné a célját, éppen tegnapi külső szerzői vélemény cikkünkben írtunk részletesen.
Forrás: portfolio.hu
