Örömmel látjuk, hogy a magyar agrárium, a mezőgazdaság mindannyiónk közös nemzeti kincse a föld jövőbeni sorsa változatlanul és közvetlenül érinti a magyar embereket. A hozzánk beérkező vélemények, tapasztalatok, ezekből leszűrt javaslatok eljutnak az agrár kormányzathoz és bizonyosak vagyunk abban, hogy érvényesülni is tudnak.
Nem titkolt célom és szándékom, hogy napirenden tartsuk az agrárium, a földbirtok kérdés folyamatos megvitatását és mindennek eredményeként a szükséges változtatások végrehajtását. (TKB)
Dr. Turi-Kovács Béla
Országgyűlési képviselő
Kisgazda Polgári Egyesület elnök
Tisztelt Képviselő Úr, Kedves Béla Bátyám!
Az alábbiakban szeretnék néhány gondolatot a földforgalomban várható változásokról és egy-kettőt az öntözésről.
A földről: Gyermekkorom óta paraszti közegben mozogva sosem volt egyetértés a földről, mert a gazdaembernek legfontosabb kincse a föld. Igyekeztem többekkel beszélni az utóbbi időben, hogy mi a véleményük a jelenlegi változások előtt és úgy általában is. Gyomaendrődön nincs nagy mozgás a földpiacon és a törvénnyel csak akkor foglalkoznak, ha érintett helyzetbe kerülnek. Az osztatlan közös mindig téma volt, de sokszor adás-vétellel megoldották. A benyújtott javaslat országosan 1 millió ingatlant, 2,5 millió hektárt és 3,5 millió földtulajdonost érint, ahogy erről miniszter úr több alkalommal tájékoztatást adott. Ne legyen birtok aprózódás, a területek méreteivel is egyetértenek az általam megkérdezettek. A megegyezés bármennyire is jól szabályozottnak tűnik már problémát vet fel. Egy konkrét példán mutatnám be egy gazda aggályait. A megegyezéshez az 50%+1 tulajdoni hányad megjelenése elégséges. A példa szerint van négy tulaj, akik közül 1 rendelkezik a szükséges tulajdoni hányaddal és nem akar egyezkedni. Célja a teljes terület megszerzése! Erről ennyit, hol itt a kisebbségben lévők védelme. Egyébként az általános vélemény, hogy túl bonyolult az egész törvény. Rákérdeztem, hogy kinek mi a véleménye arról, hogy ne csak gazdálkodó vehessen földet, hanem mint valamikor a tanító, a csizmadia vagy bármely más személy. Nem volt határozott álláfoglalás, de nem zavart sokakat, hogy így legyen. A nagybirtok-politikáról, ha végtelen nagy táblákon továbbra is csak a négy tőzsdenövényt termeljük csökken a falvak megtartó ereje és a sokat emlegetett biodiverzitás is feledhető lesz.
Az öntözésről: Sajnos van, akinek ez a téma csak aszálykor jut eszébe, pedig ennek fontossága bármikor időszerű. Az elmúlt évben megkezdődött egy folyamat az öntözésfejlesztésről, mostanában pedig a miniszter úr igen sokat beszél az öntözés fontosságáról. Szerintem két dolog szükséges az öntözéshez, a szándék és a víz. Természetesen lehetne ezt részletezni, hogy és a pénz. De ha van egy kormányzati szándék, akkor ahhoz a pénz is megvan. Egy helyi problémát szeretnék felvetni. A 2016-os esztendő igen belvizes év volt, mert hiszen a víz nem mindig akkor van bőségben mikor kell. A település Észak-Kelet Dél-Nyugat irányban lévő Telki-Peresi fő csatorna elhanyagoltsága miatt nem tudta a vizet időben levezetni, így sok gazdának tetemes kárt okozott a növénypusztulás. A 18 km hosszú csatorna rekonstrukciója azóta, az idei év elejére befejeződött. A sok előkészítő, majd egyeztető tárgyalások rávilágítottak a vízgyűjtőterületre is. A vízgyűjtő a Peresi Holtág, mely a maga 27,5 km hosszúságával a magyar holtágak élvonalába tartozik. Mi kell az öntözéshez? Víz! Országosan növelni kell a víztározó kapacitást. Ennek a holtágnak kotrási tanulmányterve már elkészült. Állítólag 3,5 milliárdból megvalósítható. A holtág partja 50%-tól nagyobb részben nyaraló épületekkel beépített, így másodlagosan a turizmust is szolgálná a holtág kotrása. A problémát több politikus és vezető ismeri. Támogatják: a terület országgyűlési képviselője, Gyomaendrőd polgármestere és számos más közéleti személyiség.
Remélem soraimmal segítem a Kisgazda Polgári Egyesület munkáját.
Bort, búzát, békességet!
Gyomaendrőd, 2020. 05. 12. Tisztelettel: Várfi András
