Módosításokat sürgetett az Európai Parlament (EP) a hosszú távú uniós költségvetés tervezetével kapcsolatban csütörtökön elfogadott határozatában. A képviselők a 465 igen és 150 nem szavazattal, 67 tartózkodó szavazat mellett született állásfoglalásukban kilátásba helyezték, hogy a későbbiekben nem hagyják jóvá a tervezetet, ha nem hajtják végre a szükségesnek tartott változtatásokat. Határozatában az EP sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Európai Tanács jelentősen gyengítette az Európai Bizottság és a Parlament erőfeszítéseit a jogállamiság tiszteletben tartására mind a költségvetés, mind a helyreállítási alap vonatkozásában. Egyben azt várják el a képviselők, hogy maradjon az Európai Bizottság által korábban javasolt rendszer, amely alapján a jogállamiság normáit megsértő tagországokkal szemben alkalmazott szankciókat fordított minősített többséggel kelljen elfogadni, vagyis a többség az elutasításhoz kelljen – írja a hvg.hu, mely szerint az állásfoglalást a Fidesz-KDNP EP-képviselői nem szavazták meg. A Fidesz és a KDNP EP-képviselői közleményükben elutasították az „EP balliberális többsége által támogatott állásfoglalást”, amely szerintük „az európai polgárok érdekeivel szemben meg akarja torpedózni a történelmi megállapodást, újra napirendre akarja erőltetni a tagállamok politikai zsarolását lehetővé tevő jogállamisági mechanizmust”.
Előzőleg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EP-ben az uniós csúcsot illetően kifejtette: „El kell fogadni a tagországok vezetőinek megállapodását, így a benne foglalt forráscsökkentéseket is. Ez utóbbi olyan keserű pirula, amelyet le kell nyelnünk.” Az egyezség „fényt ad az unió jövőjének, de árnyékot is vet”, mivel a koronavírus-járvány következményei miatt szükségessé vált ambiciózus helyreállítási alap „karcsúbb” hétéves költségvetést eredményezett – fűzte hozzá. A források odaítélésének teljes átláthatóságára van szükség, hogy a pénz oda menjen, ahol a legnagyobb szükség van rá – rögzítette a politikus, hozzátéve: „a jogállamiság nemcsak közös, hanem kötelező érték az EU-ban”, így a brüsszeli bizottság védeni fogja azt az unió pénzügyi érdekeivel együtt. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a plénum előtt arról beszélt: az EU-n belüli kölcsönös bizalom és szilárd összetartás jele, hogy a tagországi vezetők megállapodásra jutottak. Szólt arról is, hogy a jogállamiság kérdéséről a tagállami vezetők hosszan tanácskoztak, azonban még csak a vita kezdetén tartanak.
A Népszava tudósítása szerint az EP „mértékadó” politikai csoportjainak vezetői méltatták és a szolidaritás páratlan példájának nevezték az állam- és kormányfők döntését a 750 milliárdos hitelfelvételről, ugyanakkor bírálták az EU hétéves költségvetésében végrehajtott csökkentéseket. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy készítsen világos menetrendet a jogállami feltételrendszer végrehajtására. Leszögezte: „senki sem kaphat úgy európai forrásokat, hogy nem tartja be a szabályainkat”. Hasonlóan fogalmazott Iratxe García Pérez, a szocialisták és demokraták politikai csoportjának vezetője. Daniel Ciolos, a liberálisok frakcióvezetője aláhúzta: „Ne olyan politikusokat finanszírozzunk, akik lábbal tiporják a demokráciát!” Philippe Lamberts a Zöldek nevében a „pszeudodemokrata” magyar és lengyel miniszterelnököt emlegette, akik szerinte elmagyarázhatnák odahaza, hogy az országuk mennyit profitál az EU-tagságból.
Szájer József, a Fidesz képviselője felhívta a figyelmet a „jogállamiság kapcsán Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mércére”, valamint az EP szabályainak „politikai célra történő elferdítéséről” beszélt. „Nekünk a jogállam a szabadságot, a nemzeti függetlenséget és a demokráciát jelenti. (…) Az én nemzedékem harminc éve azért harcolt, hogy ez ne csak az Európa nyugati felén élők örökölt privilégiuma legyen. Mi ezért megharcoltunk” – szögezte le.
A momentumos Cseh Katalin jelezte: „miután Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli útján – a populisták üres szólamait alkalmazva – győzelemről számolt be, a legnagyobb független magyar hírportál, az Index főszerkesztőjét elbocsátották állásából”. Kijelentette továbbá: az EP-nek ellenőriznie kell a kifizetések útját, hogy a pénz ne vándorolhasson korrupt oligarchák zsebébe, hanem a leginkább rászoruló közösségekhez jusson el. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője a plenáris vitához kapcsolódó írásbeli felszólalásában hangsúlyozta, hogy „a magyar miniszterelnököt kicselezték, mert mégis lesz jogállami mechanizmus a költségvetési megállapodásban”.
További magyar politikusi nyilatkozatok
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az ATV-ben arra a kérdésre, hogy a közös hitel lehetőségét nem Soros György vetette-e fel, úgy válaszolt, hogy más az, amit végül elfogadtak, mert az üzletember által javasolt egy örökkötvény lett volna, ennek pedig van határideje. A magyar polgárok hatalmas győzelmeként és a hazai baloldali, liberális politikusok súlyos vereségeként értékelte a Fidesz EPdelegációvezetője az EU-csúcson a hétéves költségvetésről hozott döntést csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján. Deutsch Tamás úgy fogalmazott: sikerült visszaverni a magyarországi ellenzék által képviselt törekvéseket, hogy csökkenjenek a Magyarországnak nyújtandó támogatások, sőt, a miniszterelnök még azok jelentős bővülését is elérte. Hangsúlyozta: a döntés értelmében szétvált a jogállamiság és az unió pénzügyi értékeinek védelme.
Donáth Anna, a Momentum politikusa a Facebookon arról értekezett, hogy „a megállapodás szövege egyértelmű: minden eszköz adott az EU-s pénzek ellopásának szankcionálására, a magyar és a lengyel kormány pedig nem tudnak majd egymagukban megvétózni egy ilyen döntést. Egyértelmű jelzést tettek Európa vezetői: látják, hogyan lopják az uniós forrásokat Magyarországon, és ennek véget akarnak vetni” – közölte.
Egyéb kommentár
Magyarország 6,09 milliárd euró (körülbelül 2107 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatást kaphat az Európai Unió járvány utáni helyreállítási alapjából – számolta ki Darvas Zsolt, a Bruegel gazdasági kutatóintézet vezető elemzője. Ez az összeg 2,43 milliárd euróval kevesebb, mint amennyire az Európai Bizottság tett javaslatot, amikor májusban letette az asztalra a 750 milliárd eurós pénzügyi csomagot – mutat rá a Népszava.
ATV.HU, MTI, NEPSZAVA.HU, HIRTV.HU, MAGYARNEMZET.HU, HVG.HU, PESTISRACOK.HU
