Ma már nem elég hektáronként 4 tonna termés a nyereséges gazdálkodáshoz, a 6 tonnás vagy afölötti hozamokkal elégedettek a gazdák. Ehhez pedig magasan kell tartani a kivitt tápanyag mennyiségét. De van még egy oka annak, hogy alaposan átalakult a termesztéstechnológia, ez pedig az éghajlat tavaszi-nyári szárazabbra fordulása.
Több téli csapadékra lett volna szükség. – A kép forrása: agrarszektor.hu
A búza növény-, gyökér- és terméstömegét alapvetően a rendelkezésére álló nitrogén mennyisége határozza meg. Szinte aratásig folyamatosan igényli a növény. A bokrosodás idején kiadott nagy nitrogénmennyiség csaknem megduplázza a kalászokban található szemszámot. A kalászhányás idején kiadott nitrogén a szemek tömegén és fehérjetartalmán tud érdemben változtatni. Sajnos az utóbbi években már márciustól számíthatunk csapadékszegény időszakokra. Az ekkor kiszórt nagy adag nitrogén csak a májusi-júniusi esőkkel szívódik fel, és ekkor már a kalászorsón érdemben nem lehet változtatni, viszont a szövetek fellazulása miatt jelentősen növeljük a megdőlés és a gombás fertőzések esélyét. Ezért a szárba indulástól kezdődően előtérbe kerülnek a lombon át hasznosuló tápanyagok. Ezek a kiadott nitrogénformától függően, vagy szinte azonnal, vagy 10 napon belül hasznosulnak a növényben. A kipermetezett nitrogénnek ilyenkor nemcsak a minőségjavításban, de a zölden tartásban is szerepe van. Minden hét, amivel tovább tudjuk jó kondícióban tartani az állományt, segít a termés megóvásában. A különböző nitrogénvegyületek más-más tempóban alakulnak át és válnak hasznosíthatóvá a növény számára. A karbamid gyorsan hasznosul. Az ammónium-nitrát könnyen hasznosul, de a nitráttartalma roncsolja a klorofill szerkezetét, amivel éppen ellentétes hatást érünk el, mint ami a szándékunk volt, azaz nem zöldítjük, hanem perzseljük az állományt. Ebből pedig egyenesen következik az, hogy az ammónium-nitrátot kizárólag csak a gyártó által meghatározott adaggal és kiegészítő anyagokkal együtt szabad használni. – A hasznosulás hatásfokát tekintve a karbamid-formaldehid a legelőnyösebb nitrogénforma a lombtrágyában. Az igazán jó megoldás az, ha a lombtrágya magnéziumot és ként is tartalmaz a szintetikus folyamatok segítésére, továbbá szabad aminosavakat, így a növénynek kevesebb energiát kell fektetnie a fehérjeépítésbe. Ennek különösen hőstressz idején, vagy a szemképzés energiaigényes időszakában van jelentősége. Az aminosavak neve is jelzi, hogy savak, ezért a perzselés elkerülése érdekében fontos betartani az alkalmazott lombtrágyára vonatkozó forgalmazói utasításokat. (Forrás: kwizda.agro.hu)
