Az Országgyűlés ma választja meg miniszterelnöknek Orbán Viktort. A rendszerváltás óta eltelt időszakban általában néhány hétre volt szükség ahhoz, hogy felálljon egy új kabinet, azonban a korábbiakkal ellentétben most több külső kihívás is hatással van az ötödik Orbán-kormány létrejöttére.
A köztársasági elnök javaslatára döntenek a képviselők a miniszterelnök megválasztásáról, aki az eskületétel után hivatalba is lép. Az alaptörvény szerint a miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének a szavazata szükséges. Ismert: az új parlamentben a Fidesz–KDNP-kétharmadot meghaladó többséggel – 199-ből 135 képviselői hely – rendelkezik.
Áder János leköszönő köztársasági elnök még április 29-én kérte fel Orbán Viktort az ötödik kormánya megalakítására, a parlament előtti hivatalos javaslattétel pedig május 2-án, az Országgyűlés alakuló ülésén volt.
Orbán Viktor a köztársasági elnök felkérésének eleget téve lefolytatta konzultációit a kormányalakításról, és megállapodott leendő kormányának minisztereivel a következő négy év közös munkájáról. A miniszterelnök korábbi nyilatkozataiban kifejtette, hogy a veszélyek évtizede áll előttünk; háború van, ennek következtében egész Európában emelkednek az árak, komoly energiaválság jelei mutatkoznak, megpróbáltatások előtt állnak az európai gazdaságok, és a járványok korából sem lábaltunk még ki.
Ki kell maradni a háborúból, és a kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat kell adni, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse elért eredményeit. Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat tudjon adni. Orbán Viktor ennek a logikának megfelelően alakította ki a kormány szerkezetét, és a kormányt vezető személyeket is ez alapján választotta ki.
Az eddigi leggyorsabb kormányalakítás a negyedik Orbán-kabinetéhez fűződik: 2018-ban a parlament első ülése után mindössze tíz napot kellett várni a tíz minisztériumból, valamint három tárca nélküli miniszterből álló kormány megalakulására,
Azonban akkor egy sokkal nyugodtabb környezetben dönthetett a miniszterelnök a kormány tagjairól. A leggyorsabbat az egyik leglassabb kormányalakítás előzte meg, mivel 2014-ben az addigi kormánystruktúrát jelentősen átszabták, illetve bővítették, így a harmadik Orbán-kormány felállása kereken egy hónapot vett igénybe, a kabinet pedig mindössze tíz minisztériummal rendelkezett, Orbán Viktor munkáját pedig három tárca nélküli miniszter segítette. A kormányzati szerkezet átalakítása jellemezte a második Orbán-kormányt is, ám a kormány eskütételére mindössze 15 napot kellett várni. A kabinet nyolc minisztériumra szűkült, és előre eltervezett módon kezdte meg a magyar közigazgatás újjászabását.
Utoljára 2006-ban volt példa arra, hogy egy baloldali kabinet tette le az esküt a parlamentben, miután a választáson végül győzedelmeskedett az MSZP, majd koalícióra lépett az SZDSZ-szel. Az alakuló ülést követően Gyurcsány Ferenc második kormányának a létrejöttéhez több mint három hétre volt szükség, a munkát pedig 12 minisztériummal kezdte meg. A 2002-es választáson szoros küzdelemben kerekedett felül a baloldal, így az MSZP támogatta Medgyessy Péter alakíthatott kormányt, ugyancsak az SZDSZ-szel koalícióban, a 15 miniszterből álló kabinet pedig kevesebb, mint két héttel az alakuló ülés után, 2002. május 27-én tette le a hivatali esküt.
1998-ban az Országgyűlés június 18-i nyitóülését követően július 8-án alakult meg Orbán Viktor első kormánya, ami 14 minisztériummal és két tárca nélküli miniszterrel kezdte meg a munkát, miután a választásokon a Fidesz a másik két jobboldali párttal, az MDF-fel, valamint az FKGP-vel együtt több mandátumot gyűjtött az addig kormányzó balliberális pártoknál, az MSZP-nél és az SZDSZ-nél. Az 1994-es választáson az MSZP aratott győzelmet, a szocialistáknak pedig egyedül is megvolt a kellő többségük a kormányalakításhoz, azonban a párt így is koalícióra lépett az SZDSZ-szel, így kétharmados többséggel rendelkeztek az akkori parlamentben. Ezután a parlament első ülése 1994. június 28-án zajlott le, míg Horn Gyula kormánya július 15-én alakult meg, ami 12 minisztériumból állt, plusz egy tárca nélküli minisztert neveztek ki.
Az 1989–1990-es rendszerváltás utáni, első szabadon választott Országgyűlés május 2-án tartotta az alakuló ülését Antall József kormánya, ami 16 miniszterből állt, és az MDF mellett az FKGP, valamint a KDNP alkotta a koalíciót.
Forrás: hirado.hu
