Az elmúlt években többször is foglalkoztam a kutak ügyével, mert változó jogszabályok születtek. A jelek szerint végső szabályozásra került sor, ezért szükségét érzem az újabb tájékoztatásnak!
Senki ne gondolja, hogy a kutakkal csak a jelenkor törvényalkotói foglalkoznak, már a vízjogi engedélyezésről szóló 1885 évi XXIII. törvénycikk. is tartalmazott szabályozást, majd pedig 1960-as évektől engedély kellett a fúrt kutak létesítéséhez.
A szabályozás indokolt, hiszen a felszín alatti vizek közös nemzeti kincsünket képezik, az állam kizárólagos tulajdonában állnak, és a korlátozott voltukra figyelemmel megfelelő gazdálkodást igényelnek.
A nem megfelelően létesített kút vize keveredhet a szennyvízzel, komoly fertőzéseket okozhat, ill. pl. az engedély nélkül nyert és locsolásra használt víz anyagi előnyhöz juttatja a felhasználót.
Katasztrófavédelmi és egyéb okok is indokolják, hogy a hatóságok minden kútról megfelelő adattal rendelkezzenek. A Polgári Kisgazdák az adatgyűjtést tehát fontosnak tartják, de azt is figyelembe kell venni, hogy a hatóság igénye ne okozzon szükségtelen többletköltséget a kutak tulajdonosainak.
- december 31-ig mindenkinek el kell végeznie a kúttal kapcsolatos eljárást. A határidő módosítást a Polgári Kisgazdák szorgalmazták, de az újabb határidőt nem tudjuk véglegesnek tekinteni. Csak 2023. évben lehet a hatóság a birtokában annak, hogy a teljesítéseknek milyen mértékű akadályai merültek fel, elsősorban az érdekeltek oldalán.
Maga az engedélyezési eljárás illetékmentes, de ehhez vízmérnöktől vagy kútfúrótól származó a lényeges adatokat tartalmazó véleményt kell becsatolni.
A hozzánk beérkező észrevételek és panaszok arról szólnak, hogy a kutak szerény jövedelmű birtokosai lehetetlen helyzetbe kerülnek a költségek megismerésekor. Rendelettel lenne szükséges szabályozni, hogy a szükséges vélemények nem haladhatják meg az előre megjelölt méltányos díj mértékét.
Az engedélyezési eljárásban a helyi jegyző illetékes eljárni. Ennek során létesítési majd üzemeltetési engedélyt kell beszerezni, ill. már meglévő kútnál fennmaradási engedélyt kell kérni, még akkor is,ha a kutat nem használják!
A megszüntetés is engedélyköteles, tehát nem megoldás a betömés, stb.!
Az 1992. február 12-e előtt és után létesített kutakra eltérő előírások vonatkoznak, ill. más követelmények vannak, ha valaki bevezeti a vizet a lakóházba és fogyasztásra is használja A rétegvíz vagy termálvíz felhasználása esetén a katasztrófavédelemnek is szerepe van..
Évi 500 köbmétert meghaladó gazdasági célú felhasználás esetén vízkészlet járulékot kell fizetni bevallás alapján, de vannak kivételek, sőt a belügyminiszter által vízhiányosnak nyilvánított időszakban öntözés esetén is mentesítést adnak.
Engedély nélküli létesítés esetén az építmény értékének 80 %-ig terjedő bírságot szabhatnak ki, míg ha a használatra nincs engedély, úgy egymillió Ft, magánszemély esetén 300.000 Ft lehet a bírság összege.
A Polgári Kisgazdák változatlanul azon az állásponton vannak, hogy évszázados gyakorlat az, amit most környezetvédelmi okokra hivatkozásra fel kívánnak számolni. A megoldáshoz feltétlenül szükség van arra, hogy kormány- vagy miniszteri rendelet szabályozza a bejelentéshez szükséges szakvélemények költségeinek felső határát. A méltányosságot is a jogszabály részévé kell tenni, ellenkező esetben a létminimum alatt élő, kis jövedelmű vidéki emberek kerülhetnek megoldhatatlan helyzetbe.
Dr. Turi-Kovács Béla – Dr. Bakos Zoltán
