Európai Uniós képviselőnk Erdős Norbert úgy volt jelen az Unió parlamentjében, hogy közben folyamatosan otthon volt szűkebb pátriájában, Békés megyében, Dél-Kelet Magyarországon. Az Európai Unióban a magyar mezőgazdaság érdekében kevés olyan képviselő dolgozik aki annyit tett volna mezőgazdaságunk, az agráriumunk érdekében, mint Erdős Norbert. Az erőt az biztosította, hogy mindenkor szoros volt a képviselő kapcsolata azokkal, akik követként küldték az Unióba. Politikai társai, barátai nemcsak a fotón vették körül, támogatták és mindenben segítették munkáját, de politikai hátteret is biztosítottak munkájához.
Kiemelkedően fontos, úgy vélem, a KPE, a térség számára, hogy Erdős Norbert ismét Uniós képviselő lehessen. Választókerületi és megyei vezetőnk, Várfi András munkatársaival együtt sokat dolgozik azért, hogy a bejutó hely képviselő jelöltünk számára ismét elnyerhető legyen. Hajrá Békés megye, Hajrá Kelet-Magyarország.
TKB
Az utóbbi időben sokat hallunk a magyar mezőgazdaságról, szó esik az agrártámogatások jövőbeni sorsáról, de hallani az informatikára alapozott precíziós gazdálkodáson kívül a jelenlegi időjárásról, mely lehet a klímaváltozással van összefüggésben és az aszályos évekre tartósan fel kell készülni. Nem szabad szó nélkül hagyni azokat a kormányzati törekvéseket, melyek a vidéki életminőséget kívánják javítani. A Területi- és Településfejlesztési Programok (TOP) az egész országra hatással vannak és lesznek a későbbiekben, ennek egy szelete, mely a helyi piacok létesítésére és fejlesztésére irányul.
A piacról sok emlékünk van. Általában a kisgyermek nagymamájával ment eleinte piacra. Sokunkat megragadott az a varázs, a sok ember és a sokféle látnivaló. Korábban inkább élelmiszereket lehetett látni, a helyi gazdálkodók tejtermékei, tojás és élő állatként a baromfiak. Kivonult a helyi cukrász is, nyáron a fagylaltját kínálta Herter bácsi, más időben meg a süteményeit. Én itt most helyi endrődi emlékeket idéztem. Aztán emlékeinkben él még a „kgst” piac, ami sok fiatal számára ismeretlen. A rendszerváltozás előtt a környező országokból magánszemélyek hozták a susogó melegítőt, egyéb ruhaféléket és műszaki cikkeket. Tehát vannak emlékeink a piacokról, de most a jövőben működő új vagy felújított piacról kívánok írni. Békés megyeiként ezt kívánom néhány gondolattal bemutatni.
Először 2 fogalmat kellene tisztázni:
Hagyományos piac
Olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. (a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény)
Helyi termelői piac
Olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km -es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működőgazdaságból származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari terméket értékesít. (a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény)
A TOP pályázatokon nyertesek címadó pályázatai: Termelői piactér kialakítása, Helyi gazdaság fejlesztése, helyi termelők, helyi termékek piacra jutásának támogatása, Termelői piac kialakítása, Termelői piac fejlesztése, Piackorszerűsítés. Már többször leírtam, hogy a megyében 58 milliárd forint TOP lehetőség volt, melynek már közel 100 %-a szerződéssel megerősített és sok helyen megtörténtek a kivitelezések vagy folyamatban vannak. Ebből az 58 milliárdból 3milliárd 410 millió forint lett vagy lesz piacok létesítésére, felújítására vagy korszerűsítésére elköltve.
A megyében 43 települést érint a megyeszékhelyen kívül, ott más forrásból szintén láthatjuk a piac megújulását, mert a Megyei Jogú Városokra (MJV) külön kormányprogram vonatkozik. Miért fontos a helyi piac hiszen a hipermarketekben mindent lehet kapni? Természetesen igen lehet a válasz, de fontos számunkra a helyi termékek fogyasztása, az élelmiszerek eredetének ismerete és egy mosolygó sajt árus asszonyhoz szívesen visszamegyünk vagy a derűvel kolbászt vagy szalonnát szelő henteshez is. Az eredet megjelölés fontos, ebben nagy a különbség a piac és a nagyáruház között. Az őstermelőt ismerjük, tudjuk nem csap be, mert azzal elveszíti a bizalmat és különben is hétről hétre találkozunk, a zöldség-gyümölcs kereskedő az ár mellet nagy betűvel hirdeti a származás helyét, igaz erre jogszabály kötelez minden kereskedőt a hipermarketek azonban egyszerűen megoldják: lásd a kartonon, aminek oldalán nagy nehezen olvasható egy egzotikus ország neve. Aztán miért fontos még a helyi piacokon vásárolni? Ha a vidéken élő emberek helyben megélhetést találnak, lassul vagy megáll az elvándorlás, és nem utolsósorban a piac egy fontos közéleti tér.
Mint már említettem a megye 43 települése érintett a piac létesítésben vagy felújításban a MJV-on kívül.
Van-e erre szükség?– teszik fel többen a kérdést. A pályázók felmérték saját igényeiket és a szigorú pályázati feltételeknek megfelelően készítették pályázataikat. Természetesen további segítség szükséges. A jelen kormányzat helyesen döntött, hogy ismét a Mezőgazdasági Tárcához (Agrárminisztérium) tartozik a Vidékfejlesztési Államtitkárság. Van egy Agrár Marketing Centrum, mely marketing munkával segítheti a helyi piacok működését.
Az elmúlt hétvégén volt Gyomaendrődön a XXI. Sajt- és Túrófesztivál. A megnyitón több előadó beszélt a helyi termékek fontosságáról, a zsűri elnöke elmondta, hogy 60 termékkel neveztek a versenyre. Kiváló kóstolási lehetőségek voltak sajtból és túróból, de a hozzáillő bor sem hiányzott. Indul a gasztronómiai idény, hétről hétre más-más termék bemutatója következik, mely ráirányíthatja a figyelmet a hazai jó minőségű termékeinkre. A megye piacait fel kellene térképezni és egy oldalon meghirdetni a kínálatot, ezt össze lehetne kapcsolni a falusi vendégasztallal, hogy az idelátogatók egy jól eltöltött szabadság után helyi termékekkel térhetnének haza és még az otthoni falatozás közben is emlékeznének Békés megyére.
Gyomaendrőd, 2019. április 30.
Várfi András
agrármérnök
A cikk megjelent a Városunk májusi számában
fotók: Weigert József
