Ha egy magyar állampolgár több EU/EGT tagállamban – az EU 27-eken kívül ide tartozik Liechtenstein, Norvégia és Izland, továbbá Svájc, és a brexit-egyezmény alapján egyelőre az Egyesült Királyság is – szerzett biztosítási időtartamokat, a minimális időfeltétel teljesítése esetén minden érintett államtól jogosult lesz résznyugdíjra.
A nemzetközi nyugdíj-megállapítási eljárás egységes elveit és alapszabályait az EU vonatkozó koordinációs rendeletei határozzák meg. Eszek szerint a lakóhely szerinti tagállam nyugdíjhatóságánál lehet az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik a nyugdíjigénylő jogosultsága a nyugellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette – derül ki Farkas András nyugdíjszakértőnek a Pesti Hírlapban megjelent írásából.
Eszerint a nyugdíj-megállapító hatóságok a nyugdíj összegének meghatározásakor kettős számítást végeznek. Az elsőnél a nyugdíj összegét kizárólag a biztosítási idő szerzése szerinti ország szabályainak figyelembe vételével határozzák meg – vagyis kiszámítják a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett biztosítási/szolgálati idő és átlagkereset/járulékalap/nyugdíjjóváírás alapján. Ez a nemzeti vagy független ellátás.
A második számításnál minden érintett tagállamban szerzett összes biztosítási idő figyelembe vételével, az adott országban szerzett biztosítási idő és az összes megszerzett biztosítási idő arányában állapítják meg a nyugdíj összegét. Vagyis e számításnál először meghatároznak egy elméleti nyugdíjösszeget, amennyi a nyugdíj összege akkor lenne, ha az igénylő a valamennyi érintett tagállamban szerzett, összegzett szolgálati idejét mind a számítást végző tagállamban szerezte volna, majd ezt követően ennek az elméleti nyugdíjösszegnek kiszámítják egy olyan arányú részét, ahogyan a számítást végző tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik. Ez az időarányos, úgynevezett pro rata temporis nyugellátás.
A két számítást követően a nyugdíjigénylőnek a magasabb összegű nyugdíjat állapítják meg. Minden érintett tagállamtól a megállapított nyugellátást külön-külön, az adott tagállamban érvényes szabályok szerint folyósítják a jogosultnak.
Harmadik országban, vagyis az uniós rendeletek területi hatálya alá nem tartozó államban szerzett szolgálati idő figyelembevételére akkor nyílhat lehetőség, ha a nyugdíjszámítást végző tagállam az adott országgal szociális biztonsági egyezményt kötött. A harmadik országban szerzett szolgálati idő kizárólag a nyugellátásra való jogosultság megállapításához vehető figyelembe, a nyugellátás összegét nem befolyásolhatja – derül ki az összefoglalóból.
Forrás: index.hu, Domokos László