Jelenleg a járvány hullámai határozzák meg a gazdasági teljesítményt. A járvány nyári hullámvölgyével a gazdaságok levegőhöz jutottak, így meredek hullámhegy jött létre, míg a járvány őszi második hulláma a gazdaságban második visszaesést, hullámvölgyet okoz a korlátozások miatt, ami azonban már jóval kisebb lesz, mint az első volt. A járvány második hullámának csillapodása egyes országokban újra lehetővé teszi az enyhítéseket, így a gazdaság hulláma felfelé indulhat, de a végső megoldás a vakcinák széleskörű alkalmazása lesz, ezt követően a gazdaság hullámának igen meredek felívelése is lehetséges.
A járvány miatt ma már világos, hogy mind a magyar, mind az európai gazdaság W-alakú válságon megy keresztül. Minden gazdaságban meredek felívelés követte a tavaszi lezárások fokozatos, de nem teljes körű enyhítését. A harmadik negyedévben látott felpattanás mindazonáltal messze nem volt egyenletes az egyes országokban, valamint szektorokban. Az idegenforgalom igen mérsékelt nyári javulása miatt az első háromnegyed év adatai alapján általánosságban is elmondható, hogy a legnagyobb visszaesés a turizmustól függő dél-európai országokban, a legkisebb pedig a turizmus szempontjából küldő észak-európai országokban következett be, mivel az utóbbiak a nyaralás elmaradásából megtakarított összegeket otthon tudják elkölteni, ami hozzájárul a gazdaságuk helyreállásához.
A második hullámban az európai országok el szerették volna kerülni a súlyos lezárásokat, miután a járvány első hullámában a szigorú intézkedések miatt összeroppant a gazdaság. Egy szűk ösvényen igyekeztek megtalálni az egyensúlyt a gazdaság és az élet védelme között. Azonban eljutottak a határig, ahol a járvány terjedését csak a távolságtartással, az emberek közötti találkozások számának drasztikus csökkentésével lehet mérsékelni. Az egészségügyi rendszerek túlterheltsége számos országot újra lezárásokra kényszerített, egyes országokban szinte a tavaszihoz hasonló kifejezetten szigorú intézkedéseket léptettek életbe. Ennek eredménye egyes országokban már látszik. Sőt, néhány országban a járvány sikeres visszaszorításának köszönhetően már ismét lazításokat jelentettek be. A téli hónapok azonban még nem lesznek könnyűek Európa számára, hiszen a fokozatos enyhítések újabb járványhullámhoz vezethetnek. Ezért a koronavírus elleni oltóanyag széleskörű alkalmazásáig várhatóan húzd meg – ereszd meg stratégiát fognak alkalmazni a kormányok.
A várható második gazdasági hullámvölgy azonban jóval kisebb lehet az elsőnél. Egyelőre Európában nincs nagy baj. A bíztató ipari kilátásokat vetítik előre a legutóbbi feldolgozóipari beszerzési menedzser indexek, ezek közül is különösen a német mutató, valamint támasztják alá a kikötőkben mért rekord közeli forgalmi adatok. A hazai gazdaság jóval mérsékeltebb második hullámát tükrözi az áramfogyasztás őszi hónapokban, főleg november elején mért növekedése is. A hazai ipari termelés szeptemberben már gyakorlatilag megközelítette a járvány előtti szintet, az egy évvel ezelőttit meg is haladta, bár az egyes alágazatok között igen nagy eltérés látható. Az új rendelések és rendelésállományok – különösen a járműgyártás területén – messze meghaladják az egy évvel ezelőtti szintet, így az utolsó negyedévben kedvezőek a kilátások. Az ipari termelés akár kisebb növekedést is mutathat az egy évvel ezelőttihez képest, amit a villamos berendezés gyártás alágazaton belül az akkumulátorgyártás felfutása is támogat. Az ipari termelés kedvező kilátásai pedig az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások, áruszállítás, logisztika kilátásaiban sem okoz romlást. Egyes országokban a nem létfontosságú üzletek bezárása ugyan beárnyékolja a képet, ami átmenetileg kisebb visszaesést okozhat a megrendelésekben, csakúgy, mint a háztartások és vállalatok óvatosabbá váló költekezése.
A hazai korlátozások egyelőre nem érintették a nem létfontosságú üzleteket, egységes szabályként csupán hamarabb kell bezárni, ami nem akadályozza a vásárlásokat. Ezért a hazai kiskereskedelemben sem várunk a tavaszihoz hasonló visszaesést. A vendéglátóhelyek bezárása ráadásul helyettesítő vásárlásokhoz is vezethet. A fogyasztást így a tavaszihoz képest kisebb kínálati sokk éri, azonban a várhatóan ismét romló munkapiaci feltételek, kissé növekvő munkanélküliség, és a háztartások óvatosabbá válása valamelyest ronthatja a fogyasztás kilátásait. A vállalatok szempontjából kedvező, hogy sokan nagyot léptek előre a digitalizáció terén és változtattak az üzleti modelljeiken már a járvány első hullámában, amikor elterjedt az otthoni munkavégzés és erős korlátozásokkal szembesültek. A háztartások részéről pedig elterjedt az elektronikus fizetés, az online vásárlás és ügyintézés.
Egyes ágazatok, így a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, és más szabadidős tevékenységekhez, szórakozáshoz, rendezvényekhez kapcsolódó tevékenységek teljes, vagy csaknem teljes leállása mindazonáltal elkerülhetetlenné teszi az újabb gazdasági visszaesést. Mivel a munkahelyi és iskolai/óvodai menzák nyitva maradhattak, valamint az otthoni munkavégzés a tavaszihoz képest kevésbé vált általánossá, az általános iskolákat és óvodákat pedig nem zárták be, így a munkahelyi, iskolai étkezés miatt a vendéglátás összesített visszaesése is mérsékeltebb lesz. Igen fontos és méltányolható ezen ágazatok kárpótlása – ahogy azt egyes területeken már bejelentették – annak érdekében, hogy hosszú távon se sérüljön a kínálat, illetve a jövedelmek részbeni szinten tartása megakadályozza a mélyebb gazdasági visszaesést.
A számos meglevő bizonytalanság miatt továbbra is három forgatókönyvvel számolunk. Ilyen bizonytalanság, hogy a jelenlegi intézkedésekkel sikerül-e stabilizálni, csökkenteni a járvány hazai terjedését. Ha igen, milyen mértékű enyhítésekre kerülhet sor, ha nem, szükséges-e további szigorításokat bejelenteni. A kedvező vakcinahírek mellett is kérdés, hogy mikor érkezik meg hazánkba az első adag oltóanyag, mekkora lesz az első tétel, milyen adagokban és ütemezéssel tudunk hozzáférni, milyen ütemezés mellett lehet átoltani a lakosságot, mikorra érhető el a kritikus átoltottsági szint. A kulcskérdés ugyanis az emberek beoltása lesz a vírus ellen, ez lesz az a tényező, ami segít magunk mögött hagyni a korlátozások és lezárások időszakát. A gazdasági növekedés ezt követően gyorsan megindulhat, de azt továbbra sem tudják még a legfelkészültebb járványügyi szakemberek sem, hogy mikorra várható a társadalom vakcinázása. A gazdaság teljes helyreállása ugyanis csak akkor valósulhat meg, ha a társadalom széles körét átoltották. Ezen pályák alapján az idén 5,4-5,7 százalék közötti visszaesésre számítunk, amit jövőre a legkedvezőbb esetben 7,2 százalékos növekedés követhet, de csak akkor, ha valóban hamar megérkezik a vakcina. A járvány sikertelen megfékezése és a vakcina csúszása esetében viszont jóval szerényebb, 3,7 százalékos növekedés lehetséges, így a helyreállás még 2022-re is áthúzódik.
Forrás: portfolio.hu, Suppan Gergely, Takarékbank
