A hirosimai atomtámadás túlélői közül sokan dühösek és csalódottak a világ legfejlettebb országait tömörítő szervezet, a G7 vasárnapi zárónyilatkozata miatt, amelyben a szervezethez tartozó országok vezetői kiállnak az elrettentő célú nukleáris fegyverek hadrendben tartása mellett, és egy szót sem ejtettek a nukleáris fegyverek gyártását és birtoklását tiltó ENSZ-egyezményről.
Kisida Fumio japán miniszterelnök az 1945. augusztus 6-án ledobott amerikai atombomba által földig rombolt nyugat-japán városban rendezett csúcstalálkozót egy olyan lehetőségnek nevezte, amely „az atomfegyverek nélküli világ” előmozdítását szolgálhatja.
A második világháború végén még csak 13 éves, és ma már Kanadában élő, jelenleg 91 éves Setsuko Thurlow vasárnap este „hatalmas kudarcnak” nevezte a G7-ek háromnapos csúcstalálkozóját, és „az atomtámadás túlélőit semmibe vevő, valamint Isten elleni véteknek” nevezte a még péntek este kiadott, a nukleáris leszerelés fontosságáról szóló hirosimai G7-zárónyilatkozatot (Hiroshima Vision on Nuclear Disarmament).
Az atom- és hidrogénbomba-támadások áldozatainak szervezeteit tömörítő japán ernyőszervezet (Japan Confederation of A- and H-Bomb Sufferers Organizations) szerint a G7-csúcs elvette az emberektől a nukleáris leszerelés reményét, és ehelyett olyan értekezletté vált, amely háborút szít azzal, hogy a nukleáris elrettentést és a nukleáris védőernyő nyújtotta biztonságot támogatja.
„Az atomfegyverek a végső gonoszt jelentik, és nem férnek meg az emberiséggel” – fogalmazott Dzsiro Hamaszumi, a japán ernyőszervezet főtitkárhelyettese egy online sajtótájékoztatón.
„Egy atomtámadás túlélőjeként a végtelenségig fel vagyok háborodva” – jelentette ki a 77 éves Hamaszumi, utalva arra, hogy a G7-zárónyilatkozat meg sem említette a túlélőket vagy a nukleáris fegyverek használatát tiltó ENSZ-egyezményt, ezzel szemben támogatta a nukleáris elrettentés gondolatát.
„Mi volt az értelme akkor annak, hogy Hirosimában rendezték a csúcstalálkozót?”
– tette fel a kérdést Hamaszumi, akivel édesanyja még csak terhes volt a hirosimai atomtámadás idején.
Az atomtámadások túlélői már régóta sürgetik, hogy Japán írja alá az ide vágó ENSZ-egyezményt, amely 2021-ben annak ellenére hatályba lépett, hogy az atomfegyverekkel rendelkező nagyhatalmak nem hajlandók aláírni a megállapodást.
Tokió azért vonakodik ezt megtenni, mert Japán biztonságának fontos részét képezi az Egyesült Államok által nyújtott nukleáris védőernyő, amelyet a második világháború befejezése óta fennálló katonai szövetség keretében biztosít a 125 millió lakosú kelet-ázsiai szigetországnak.
Forrás: demokrata.hu, MTI
