A mezőgazdaság súlya a magyar GDP-ben magas, de az időjárási változások miatt erősen ingadozó. Az agrárium súlya a hazai bruttó hozzáadott értékben 4,0 százalék volt 2021-ben, ami az EU-s országok körében az 5. legmagasabb arány – írja az MNB honlapján megjelent írásában Varga Viktor Dénes.
Az elmúlt két és fél évtizedben a mezőgazdaság hozzáadott értékének éves változása egyes években jelentős kilengéseket mutatott.
2000 és 2021 között 8 jelentősebben aszályos év volt, ezek az évek szinte minden esetben a mezőgazdaság hozzáadott értékének csökkenését okozták. 2022-ben mintegy 1,3 millió hektárra jelentettek aszálykárt, amely becslések szerint több száz milliárd forintos veszteséget okozott.
A mezőgazdasági kibocsátás ingadozása mögött elsősorban az időjárási viszonyoknak közvetlenül kitett szántóföldi növénytermesztés relatíve magas súlya áll. 2021-ben a szántóföldi növénytermesztés 47,7 százalékát adta a teljes mezőgazdasági kibocsátásnak hazánkban, míg az EU-ban ez az arány 26,2 százalék volt a vizsgált időszakban.
A hazai teljes mezőgazdasági kibocsátáson belül a búza 11,4, a kukorica 15,1 százalékot tett ki, míg az EU átlagában a búza súlya 7,2, a kukorica 5,0 százalék volt mindösszesen 2021-ben.
Az öntözésnek kiemelt jelentősége van
Az öntözésnek kulcsszerepe van a mezőgazdaság termelékenységében, de csak a mezőgazdasági területek kis részét öntözzük.
A vízjogilag már engedélyezett öntözési területek aránya 4,0 százalék, míg a ténylegesen öntözött területek aránya 2,4 százalék volt az összes mezőgazdasági területen belül 2020-ban.
A hazai öntözési arány EU-s összehasonlításban a középmezőnyben található (1. ábra).
A hazai öntözött terület közel 120 ezer hektár volt, amely becslések szerint akár félmillió hektárra (a teljes mezőgazdasági terület mintegy 10 százalékára) növelhető.
Öntözési közösségek kialakulása előnyös
Az öntözött területek arányának növelése mérsékelné a termelés ingadozását és növelné a termelékenységet.
A 2019. évi öntözéses gazdálkodásról szóló törvény az öntözési szolgalom bevezetésével, az adminisztratív terhek csökkentésével és az öntözési közösségek szabályozásával járul hozzá az öntözéses gazdálkodás elterjesztéséhez.
A legnagyobb előnye az öntözési közösségeknek, hogy így hatékonyabban és fajlagosan olcsóbban tudnak öntözni a gazdák.
A gazdálkodók jobban járnak, ha többen összefogva indítják el az öntözési beruházásokat, mivel az öntözéses gazdálkodás nagy beruházásigényű és magas üzemeltetési költséggel jár. Jelenleg több mint 110 elismert öntözési közösség működik az országban, az általuk öntözött terület pedig meghaladja az 56 ezer hektárt. Emellett az Agrárminisztérium 2023 júniusáig pályázatot hirdetett az öntözéshez kapcsolódó beruházások támogatása céljából.
További vízgazdálkodási megoldások is szükségesek az öntözés fejlesztésén túl.
Előtérbe kell, hogy kerüljenek a vízvisszatartással, a vízmegtartással és a talajnedvesség megőrzésével, a talaj termőképességének megtartásával kapcsolatos eljárások. Emellett rövidtávon a hazai szárazságtűrőbb növények (pl. kukorica helyett búza) hangsúlyosabbá tétele, hosszabb távon pedig aszálytűrőbb fajták nemesítése, illetve új növények termelésbe vétele jelenthet megoldást.
Forrás: novekedes.huhttps://tudas.hu/csupan-alig-tobb-mint-ket-szazalekat-ontozzuk-a-mezogazdasagi-teruleteknek/
