Az orvosok jövőre induló, jelentős mértékű, többlépcsős béremeléséről döntött kedden az Országgyűlés. A Gulyás Gergely és Kásler Miklós által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament. A jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. A törvény november 18-án lép hatályba, legtöbb rendelkezését január elsejétől kell alkalmazni, így az érintettek jogviszonya is ekkorra alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.
Parlamenti megszólalások
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere parlamenti expozéjában úgy fogalmazott, hogy a törvényjavaslat korszakos jelentőségű, mert hosszú távon kínál új utat a magyar egészségügynek, és végleg lezárhatja a 2010 előtti bizonytalanságot, az ötletszerű intézkedéseket, a törvényesség határát súroló gyakorlatokat, a betegek és az egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi kiszolgáltatottságát. A mostani bérrendezés elengedhetetlen feltétele az egészségügy átfogó átalakulásának, a nemzeti népegészségügyi program további sikerének – jegyeztet meg. Közölte azt is: az egészségügyi szakdolgozók átfogó béremelési programja jelenleg is zajlik, legközelebb novemberben lesz béremelés. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter keddi parlamenti felszólalásában kijelentette: a háziorvosokra vonatkozó szabályozást is elfogad majd a kormány, és az a jelenleginél kedvezőbb bérekre ad majd lehetőséget.
Történelmi jelentőségűnek nevezte a törvényjavaslatot a vezérszónokok sorát nyitó Selmeczi Gabriella (Fidesz), aki arra emlékeztetett: a kormány 2010 óta következetes lépésekkel segíti az egészségügy talpra állítását, aminek fontos mérföldköve ez az előterjesztés. Lukács László György (Jobbik) a béremelés miatt frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést, ám azt hangsúlyozta, hogy a módosítás nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka méltatlannak nevezte a hangnemet, amelyet Lukács megütött, és úgy vélte: a Jobbik politikusa személyes sértettségből beszélt, ugyanis a javaslat rontja az üzletét, mert nem tud majd több orvost külföldre vinni. Korózs Lajos (MSZP) leszögezte: pártja minden olyan törvényjavaslatot megszavaz, amely fizetésemelésről szól, mindegy, hogy az melyik ágazatot érinti. Ugyanakkor helytelenítette, hogy ilyen „rapid” módon fogadja el a javaslatot az Országgyűlés. Varga Zoltán (DK) közölte: szükség van az egészségügy strukturális átalakítására, a kormány azonban „rossz hamiskártyásként” viselkedik, át akarja rázni az egész magyar társadalmat, az egészségügyi dolgozókat pedig „áthajította a palánkon”. Szerinte ugyanis a Magyar Orvosi Kamara (MOK) valójában nem azt a javaslatcsomagot nyújtotta be, amelyet a kormány terjesztett elő, a kormány csak „elbábozza” a kamara javaslatát. Keresztes László Lóránt (LMP) közölte: a jelentős béremelést az LMP támogatja, ahogy a hálapénz megszüntetését is, a lépést azonban ki kell terjeszteni az egészségügyi szakdolgozókra is, ahogy a szociális ágazat dolgozóit is meg kell becsülni. Burány Sándor (Párbeszéd) közölte: a benyújtott törvényjavaslat nem felelt meg a kormány és a MOK megállapodásának.
Kormányzati reagálás
Az orvosok béremelése mellett folytatódik a szakdolgozók, így az ápolók béremelési programja – jelentette be Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden. Összesítése szerint ez 72 százalékos pluszt jelent majd az ágazatban dolgozóknak 2022-re. „A szakdolgozók, így az ápolók béremelési programja jelenleg is folyamatban van” – jelentette ki az államtitkár, aki a részleteket is ismertette: novemberben 20 százalékos emelés következik, amit 2022ben egy újabb 30 százalékos emelés követ.
Szakmai szervezetek reagálása
Póta György a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke az RTL Klub híradójának arról beszélt, hogy az elfogadott törvény által teremtett helyzetben a fiatal háziorvosok a szakrendelőkbe mennek majd dolgozni, de az idősebbeknek sem éri meg ezután fenntartani a háziorvosi rendelőt.
A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) szerint bár a béremelések önmagukban jelentős tényezőként fognak szerepelni a további orvoselvándorlás megakadályozásában, azonban mértékük még így sem biztos, hogy alkalmas lesz az orvosok hazacsábítására. Úgy vélik: a vállalkozói jogviszony kategorikus tiltása a vállalkozást preferáló orvosok rendszerből való távozását fogja maga után vonni. Daróczy-Gaál Ágnes, a MOSZ alelnöke a lapnak kiemelte: az orvosok plusz egy évre történő kirendelésének lehetősége korlátozza a szabad mozgáshoz és munkavállaláshoz való jogot, emellett korlátozza továbbá a betegnek az egészségügyi önrendelkezési jogát, melynek része a szabad orvosválasztás. A Rezidensek és Orvosok Szakszervezete szerint elfogadhatatlan a törvény kirendelésekről szóló része.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint a hálapénz kivezetésének itthon tartó hatása lesz, a magánpraxis kapcsán pedig elmondta: bár pozitív, hogy korlátot szabnak ezzel annak, hogy egyesek a magánrendelésüket az állami ellátórendszer bázisán folytassák, ugyanakkor félő, hogy ezzel jelentős mértékben szűkülnek az elérhető egészségügyi kapacitások.
Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke szerint a bérrendezés nem mindenkinek lesz kedvező, a vállalkozóként dolgozó háziorvosok helyzetét ugyanis nem kezeli a döntés, ők nem kapják meg az emelést. Az MSZ EDDSZ elnöke, Cser Ágnes úgy vélte: a magánszektorban dolgozó orvosokra is ki kellene terjeszteni a hálapénz elfogadásának tilalmát.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nyílt levélben kéri a Magyar Orvosi Kamarát, hogy vállaljon velük szolidaritást, ne fogadja el jelenlegi formájában a törvényt, és “semmi esetre sem” vegyen részt a megvalósításában – írja a hvg.hu. A szakszervezet kifogásolja, hogy a törvény a szakdolgozói kar számára sem teszi lehetővé a másod- vagy harmadállást. Balogh Zoltán, a kamara elnöke az ATV Híradónak azt mondta, az otthoni szakápolási szolgálat gyógytornászostól, ápolóstul teljes egészében be fog dőlni az új jogállás miatt.
Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendvédelemben dolgozó egészségügyiek kimaradtak a szabályozásból és a béremelésből is.
A Századvég ezer ember megkérdezésével készült reprezentatív kutatása szerint az orvosok béremelését a megkérdezettek 84 százaléka, a hálapénz megszüntetését pedig 81 százaléka támogatja – mondta el Maurer Szemere, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egészségügyi üzletágvezetője az Origónak.
MTI, ORIGO.HU, ATV.HU, MAGYARNEMZET.HU, HVG.HU, RTL KLUB HÍRADÓ,NÉPSZAVA
