A KPE álláspontja szerint a NAT elfogadása nem jelentheti az oktatási folyamat megújításának lezárását. Amennyire megismerhettük a NAT-ban foglalt javaslatokat, illetve annak rendelkezéseit, meggyőződésünkké vált, hogy nem lezárt folyamatról van szó. Különösen a történelem-szemléletben a nemzeti-hazafias szemlélet szükségszerű oktatása mellett a tárgyilagosság, a reális valóság megismertetése az eddiginél is fontosabb. A jövő kihívásainak akkor tudunk megfelelni, ha történelmi múltunk szemlélete megmarad a realitások mellett. Az elkövetetett hibáinkat nem elhallgatni, inkább értelmezni kell és azokból tanulnunk. A magyar történelem egyik fájó pontja, hogy a mai napig nem tudunk mit kezdeni azzal a 400 évvel, amit a Habsburg birodalmon belül éltünk meg. Szükséges lenne tudomásul venni, hogy ez az időszak is történelmünk szerves része, amikor osztoztunk az eredményekben és az időnkénti veszteségekben. Mi azt reméljük, hogy a NAT megnyitja a lehetőségét annak, hogy történelmünk és irodalmunk területén új szemlélet alakuljon ki. (kpe)
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudós testülete továbbra is kész segítséget nyújtani egy, az érintettek szakmai konszenzusán alapuló Nemzeti alaptanterv (Nat) létrehozásához – közölte az intézmény kedden az MTI-vel. A közlemény szerint a Közoktatási Elnöki Bizottság a teljes tudós testület véleményére, száznál több szakember munkájára támaszkodva vizsgálta meg a Nemzeti alaptanterv 2018. augusztus 31-én vitára bocsátott tervezetét, rámutatva annak kérdéses mozzanataira, és felajánlotta segítségét a további munkálatokhoz. „A tudományos közösség azt tapasztalja, hogy a nyilvánosság kizárásával elvégzett átdolgozás eredményeként 2020. január 31-én egy kormányrendelet olyan Nemzeti alaptantervet léptetett hatályba, amelyet több pedagógusszervezet pedagógiai, tananyag-szervezési és tartalmi szempontból aggodalommal fogadott” – írták.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint meglepő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye, mert a minisztérium évekkel ezelőtt be akarta vonni az MTA-t a Nat megújításába, de az akadémia visszalépett. Azért is meglepő az MTA nyilatkozata, mert a Csépe Valéria akadémikus irányításával készült anyagot a rendkívül széles szakmai és társadalmi egyeztetése során az MTA is véleményezte, és több javaslata bekerült a módosított Nat-ba tették hozzá. „Míg a módosított Nat-ot csupán néhány, kevés taggal rendelkező balliberális szervezet bírálja, addig a megújított alaptantervet nagyságrenddel nagyobb szervezetek és a közvélemény legnagyobb része támogatja” – írta a tárca.
Az Emmi közleményben reagált arra is, hogy a miskolci Hermann Ottó Gimnázium 15 kérdést tett fel a társadalomnak az új Nat-ról. A kérdésekben levő állítások félrevezetik a tanárokat és a nyilvánosságot – írták. A tárca szerint a Nat az alsóbb osztályokban jelentősen csökkenti az óraszámot, csupán a 9. és 10. osztályban van mindössze 1 órás mérséklés. „Az iskoláknak jelentős szabad mozgásterük is van a tanulásszervezés terén. 2016-ban éppen a miskolci gimnázium pedagógusai kérték a tanulói terhek csökkentését, a Kormány pedig eleget tett a kérésnek” – fogalmaztak.
Miután múlt héten egyetemi oktatók széles köre foglalt állást az új Nemzeti alaptanterv irodalomoktatásra vonatkozó részei ellen, kedden az állami egyetemek irodalomtudományi tanszékei-intézetei juttatták el tiltakozó nyilatkozatukat az Indexhez. Az akcióhoz a Szegedi Tudományegyetem nem csatlakozott, a dokumentumot pedig nem írta alá a Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Intézete sem, csak annak oktatói. A nyilatkozathoz csatolt dokumentumban az új Nat visszavonását kéri az MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottsága is – közli a lap.
Az egri Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, Kovácsné Dr. habil. Nagy Emese a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban kifejtette, a módosított alaptanterv körül kibontakozó tiltakozási hullám nem a pedagógustársadalom véleményét tükrözi. A szakember úgy véli, a szakszervezet és a Magyar Tanárok Egyesülete által megfogalmazott kritikákkal nem biztos, hogy az irodalomtanárok többsége is egyetért. Nagy Emese szerint akkor lenne hiteles kép arról, mit gondolnak a tanárok a változásokról, ha a kabinet maga készítene felmérést ez ügyben, mivel a szóban forgó érdekképviseleti szervek véleménye nem reprezentatív.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint országszerte problémát okoz majd, hogy április 30-ig el kell készíteni a helyi tanterveket. Totyik Tamás alelnök a 24.hu-nak elmondta: attól tart, hogy az idő rövidsége miatt az iskolák nagy valószínűséggel egyszerűen átemelik a kerettantervet, és nem a helyi arculatra szabják azt. Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt nyilatkozta: az iskoláknak rengeteg nehézséget okoz a Nat bevezetése. Szerinte a tanárok nem tudnak elmélyülni ennyi idő alatt az új elemek ismeretében, a helyi tantervek kialakítására nem lesz kellő idő, így szerinte „a kerettantervek szolgai átvétele várható, helyi színezet nélkül”.
A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) is tiltakozik a Nat ellen. Közleményükben problémásnak tartják a kortárs magyar és világirodalom mellőzöttségét, ez szerintük azt az érzetet kelti, hogy az irodalom lezárható és intézményes keretek közé szorítható.
MTI, INDEX.HU, 24.HU, ATV.HU, PESTISRACOK.HU
