Trianonról szóló könyv jelent meg fenti címmel, Szíki Károly tagtársunk és barátom négy írását is tartalmazva.
Amikor ezt olvassuk: Trianon – nekünk magyaroknak nem csupán a Párizs melletti versailess-i park egy pazar palotájának a képe rémlik fel, hanem valami egészen más is. „Százéve szétszaggatottan” talán ez fejezi ki legjobban, hogy mit érzünk, amikor találkozunk a szóval.
A kötetet olvasva bepillantást nyerhetünk a békeszerződés politika- és diplomáciatörténetébe is, de alapvetően az egyes szerzőknek a trianoni traumához, az igazságtalan diktátumhoz való személyes viszonyulása az, ami megfogja az értő olvasót.
Az elszakított területeken maradókra, a kettévágott települések és családok életére, a menekültek sorsára is emlékeztetnek az írások. Hogyan élték meg a Hazától, a többségi nemzettől való elszakadást.
A személyes hangvételhez tartozóan a lírai megfogalmazás is hozzátartozik az összeállítás műfajához, versek, amelyek a keserűség, a bánat, de az újrakezdés reménységének a kifejezői is.
Az íróasztalomon tartom a könyvet, azért hogy időnként egy-egy részletet elolvassak belőle és elgondolkozzam a leírtakról, arra hogy emlékeztessen Trianonra.
A kötet a Dél-borsodi lokálpatrióták, civil szervezetek önzetlen támogatásával jelenhetett meg.
Kékesi Márton
