A külügy is besegít a vetőmagexportba

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Elsősorban keleti piacokon lehet majd könnyebben teríteni ezt az “agrár-alapterméket”.

A szovjet utódállamokba irányuló vetőmagexporthoz a külgazdasági tárca is segíti a piaci igények felmérését, illetve a termékek regisztrációját – mondta a Világgazdaságnak Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke.

A hétfői lapszámban megjelenő cikkben azt is kifejtette, hogy mivel garantálni tudják a magyar vetőmagvak GMO-mentességét, számtalan felvevőpiacon, így ezekben az országokban is előnyben részesülnek.

Az elnök jelezte, hogy szakmaközi szervezetként jogkövetkezmény nélkül tárgyalhatnak a költségekről, tájékoztató árat is hirdethetnek. Amióta ezt bevezették, nem kótyavetyéli el a vetőmagot a piac, de túlárazás sem jellemző. Az ágazati szereplők 120 ezer hektáron, évente 190 milliárd forint értékben állítanak elő vetőmagot – ismertette.

A vetőmagpiacon ritkán van bármilyen pályázható támogatás. Pedig a támogatás elsősorban a hazai nemesítést és feldolgozást tudná segíteni, hiszen időközben minden neves nemzetközi szereplő megtelepedett az országban, vetőmagüzemet épített, a nagy cégeknek pedig nem okoz gondot a fejlesztés. A 190 milliárd forintos éves termelési értéken belül 70 milliárdnál kisebb a tisztán magyar vetőmagpiac mérete – ismertette Takács Géza.

A vetőmagtermés jóval több, mint fele kerül a külpiacokra, az exporton nagyjából egyenlő részben osztoznak az Európai Unión belüli, illetve azon kívüli piacok. Az uniós tagországok közül Németország, Ausztria és Lengyelország jelentősebb partner, valamint a balti államok.

Előállítói oldalon jelentős a konkurencia, elsősorban Franciaországban és Romániában – jegyezte meg az elnök a lapnak.

Forrás: infostart.hu