A Polgári Kisgazdák a rendelkezésükre álló rendkívüli szerény – majdnem semmi – kommunikációs lehetőséget kihasználva saját honlapjukon már kifejtették a klímaváltozással kapcsolatos álláspontjukat. A tudományos tények azt támasztják alá, hogy klímaváltozás volt, van és minden bizonnyal a jövőben is lesz. Az is tudományos tény, hogy a változások mértéke a föld különböző korszakaiban nagymértékű eltéréseket mutat. Az átlaghőmérséklet egy-egy időszakban jégkorszakig hűlt le, más időszakokban trópusi meleget hozott a jelenlegi mérsékelt égövben is.
Az ember közrehatását a klímaváltozásnál mi lényegesnek tartjuk, de nem kizárólagosnak és nem is feltétlenül meghatározónak.
Erős kétségeink vannak a különböző katasztrófa jóslatokkal kapcsolatban, egyenlőre az a meggyőződésünk, hogy a világvége még nem feltétlenül következik el. A klímaváltozással szembeni küzdelem akkor lehet hatásos, ha az összes nagy kibocsájtó maga is részt vesz meghatározó mértékben a CO2 kibocsájtás csökkentésében.
Magyarország helyesen teszi, ha a klímaváltozással kapcsolatos cselekvési programját az Európai Unióval összhangban valósítja meg.
A kormány által most ismertetett javaslatok a mi számunkra akkor lesznek teljeskörűek, ha tartalmazzák azokat az eshetőségeket is amikor a klíma mégis tovább változik, a felmelegedés folytatódik. Erre az eshetőségre elsősorban a szükséges védekezésről, illetve a lehetséges előnyök kihasználásáról kell megfelelő programmal rendelkezni. (TKB)
Palkovics László: Határozott célokat tűzött ki a kormány az energia- és klímapolitikai kérdésekben.
Tudatos és következetes munka eredményeként fogadta el az energia- és klímapolitikai stratégiai dokumentumokat a kormány, és ezekben határozott célokat tűzött ki – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén kedden Budapesten. A dokumentumokat ismertetve a miniszter egyebek mellett felidézte, Magyarország csatlakozott ahhoz az európai uniós elváráshoz, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet. A megvalósításhoz azonban ismerni kell a pontos jogszabályi, technológiai és finanszírozási környezetet – jelezte a kormány álláspontját Palkovics László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elvégzett számítások alapján Magyarországon a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség. Ezt nem csak uniós támogatásokból, és főleg nem az állampolgároktól várják, a költségekből a legnagyobb szennyezőknek jelentős részt kell vállalniuk – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a magyar álláspont szerint az atomenergia része a klímaproblémák megoldásának. MTI
A Fidesz-Szövetség támogatja a Palkovics Miniszter Úr által ismertetett klímapolitikát:
- A körülöttünk lévő és teremtett környezete védelme mindannyiunk érdeke és felelőssége, mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk.
- De nem üres szavakra, hanem cselekvésre van szükség a klímavédelemben.
- A klímaváltozás tény, amelyhez alkalmazkodni kell.
- A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja kész minden támogatást megadni a kormánynak a további klímavédelmi lépésekhez.
- Magyarország eddig is a határozott célokat tűzött ki 2030-ig és a szerint következetesen is cselekedett. A klímasemleges energiatermelés tekintetében ma hazánk jobban teljesít, mint az Európai Unió legtöbb országa. 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százalékban kibocsátásmentes lesz.
- Készek vagyunk még előrébb tekinteni, és támogatni a 2050-es klímavédelmi célokat, amelyeket az EU és a kormány is meghatározott.
- A kormánypárt azonban, ahogy minden más kérdésben, ebben is a magyar emberek érdekeit képviseli. A magyar emberek érdeke pedig az, hogy a klímaváltozás árát a legnagyobb szennyező vállalatok és országok, a legnagyobb klímarongálók, és ne a magyar emberek fizessék meg. (Magyarországon a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség).
- A klímaváltozásra nem fogadunk el semmilyen brüsszeli és balliberális érvelést arra, hogy erre hivatkozva emeljék a rezsit és az élelmiszerek árát. Teljesen egyetértünk Palkovics miniszter úrral, aki azt mondja, hogy a 2050-en klímacélok eléréséhez elengedhetetlen a nagy klímaszennyezők hozzájárulása.
- Ahhoz is ragaszkodunk, hogy a Magyarországnak járó kohéziós pénzeket erre hivatkozva ne csökkentsék, mert nem a szegényebb országoktól, hanem a gazdagabb, nagyobb szennyezőktől kell elvenni a pénzt.
- Emellett készek vagyunk támogatni minden olyan területet, ami környezetünk védelmét szolgálja: a leginkább környezetbarát energia, az atomenergia előtérbe helyezését, a közösségi közlekedés fejlesztését, a természetvédelmi intézkedéseket.
2030: Magyarország az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv és megvannak az ahhoz rendelt források. A 2030-as uniós célkitűzéshez képest hazánk többet is vállalt. Azt vállaltuk, hogy 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százalékban kibocsátásmentes lesz. A klímasemleges energiatermelés tekintetében ma Magyarország jobban teljesít, mint az Európai Unió legtöbb országa.
Magyarország nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyította klímavédelmi elkötelezettségét, hiszen azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a GDP, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent. Magyarország klímabajnok, ugyanis azon országok közé tartozik, amelyek a leginkább csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat 1990 óta. Az ország üvegházhatású gáz-kibocsátása 1990 óta harmadával csökkent, ami megegyezik Dánia kibocsátás csökkentési értékével és ezzel uniós összevetésben – Dániával holtversenyben a kilencedik helyen állunk.
2050: Tudjuk, hogy milyen fontos a klímaváltozás elleni küzdelem, de mi magyarok azt is tudjuk, hogy ennek ára van a magyar kormány 4 feltétellel vállalta az új Európai Bizottság által bemutatott uniós klímaegyezmény aláírását.
1. Ha nem az emberekkel fizettetik meg a klímavédelem árát, hanem a legnagyobb szennyezőkkel/klímarongálókkal, azaz a nagyvállalatokkal és a nagy szennyező országokkal, hiszen ők húzzák a legnagyobb hasznot a növekvő szén-dioxid-kibocsátásból.
2. Ha nem emelkednek a családok számára az energia- és az élelmiszerárak.
3. Ragaszkodunk továbbá a kohéziós pénzek megtartásához, mert nem a szegényebb országoktól, hanem a gazdagabb, nagyobb szennyezőktől kell elvenni a pénzt, ha támogatják az atomenergia használatát.
4. A negyedik feltétel az atomenergia támogatása, mert e nélkül nem létezik hatékony kibocsátás-csökkentés. Olyan szabályok meghozatalára van lehetőség, amely bátorítja a nukleáris energia felhasználását.
