Az infláció egyik motorja az élelmiszerek, azon belül is a zöldségek, a krumpli és egyes gyümölcsök árának a dinamikus emelkedése. Csökkent az export, a termőterület és a termelési kedv is a kertészeti ágazatban.
Csak legyint egyet a Lehel téri vásárcsarnok egyik zöldségeladója: korábban még három-négy kiló burgonyát vittek a vásárlók, mostanában csak egy kilóval távoznak. Az utóbbi időszakban alaposan megugrott a krumpli ára, így néhány hónapja még 160-170 forint volt kilója, most 240-290 forint között sávban mozog a piacon. – Vevő nincs, inkább csak érdeklődő – mondják egy másik, belvárosi piacon. „Jönnek be az emberek, de gyakran sarkon fordulnak az árakat látva” – mondja az eladó, aki azzal is humorizál, hogy a főnöke inkább turistalátványosságnak tartja őt. Olyan drága a burgonya, hogy már darabra adják egyes élelmiszer-áruházakban. Kétségtelen tény: egy év alatt a zöldség és gyümölcs árak – ezen belül az egyik alapvető élelmiszer, a burgonya ára is – átlagosan 23 és fél százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. A korábbi évektől eltérően a hazai burgonya március helyett már februárban szinte teljesen eltűnt a boltokból. Régebben ilyenkor érkezett az import krumpli, és kordában tartotta az árakat, csakhogy a magyar gazdákat is súlyosabban érintette a tavalyi aszály. A legjelentősebb európai burgonyatermelő országok, Németország, Franciaország, Lengyelország ugyancsak a csapadékhiánnyal küzdött. Ezekben az országokban a terméskiesés elérte a 30-40 százalékot. A rendszerváltás előtti évtizedekben évi 2-3 millió tonna burgonya is termett itthon, de ez mára 340-400 ezer tonnára zsugorodott, ami a hazai igényeket sem fedezi. Pár hete még 280 forintba került egy kiló krumpli a piacon – tájékoztat a terézvárosi Hunyadi téri csarnok árusa, akinek pultjánál jelenleg 300 forintot kell fizetni egy kiló burgonyáért. Ez még magyar krumpli – fűzi hozzá. Nem tudni, meddig tart ki a hazai készlet, de a „főnök” már szólt, hogy rövidesen jön a külföldi burgonya, amit várhatóan 350-ért adnak majd. A magyar vöröshagyma kilója már most 350 forintba kerül. A hagyma jóval drágább, mint a krumpli – csodálkozik rá maga is a ritkán tapasztalható ár- fordulatra az árus. Az ok ez esetben is az, hogy hagymából is kevesebb termett a vártnál.
A kép forrása: agrarunio.hu
A tavalyi aszályos év nyomán a zöldség-gyümölcs export összetétele is alaposan beszűkült. Jószerivel, megszűnt a vöröshagyma, fokhagyma, málna, egres, fekete, piros és fehér ribiszke, szamóca kivitele. Kisebb volt a termés káposztából, a sárgarépából és a petrezselyemgyökérből is. A gyümölcsösökben a csapadékhiány és a hőség nem tett akkora kárt, sőt, éppen a tavalyi márciusi fagy miatt termett kevesebb kajszi és őszibarack – említette lapunknak Apáti Ferenc, a Fruit VeB, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A szakember hangsúlyozta, az ősz óta emelkedő zöldségárak nem egy tendenciát jeleznek, hiszen a zöldség-gyümölcs árak egyébként is hullámzók. Mint emlékezetes a gyümölcstermés 2017-ben volt nagyon gyenge az áprilisi hideghullám miatt, és ez akkor is magasra emelte az árakat. A múlt évben viszont elmaradtak a károsító tavaszi fagyok, az átlagosnál is magasabb hozamok voltak, mert a fák „kipihenték” magukat. A komoly fagykárt szenvedett kajszit, illetve őszibarackot kivéve, a fogyasztók számára igen kedvező áron kínálták a gyümölcsöket a kereskedők és az őstermelők.
A kép forrása: fruitshop.hu
A málna, szeder, a fekete ribiszke hazai termőterülete egyre zsugorodik, sőt egyes tájakon meg is szűnt, mert ezek a növények egyre nehezebben viselik a megváltozott éghajlati viszonyokat. Ám drámai változások történtek a zöldségágazatban is. Az intenzív, nagy élőmunkaigényes szabadföldi, illetve fóliás, hajtatott zöldségek termőterülete az elmúlt 15-20 évben mintegy 40 százalékkal csökkent. A fóliák, üvegházak területe 6700 hektárról nagyjából 3700 hektárra zsugorodott. A szabadföldi zöldségek területe 50 ezer hektárról 30 ezer hektárra csökkent. Csak a csemegekukorica és a zöldborsó őrizte meg korábbi pozícióját. A visszaesésben közrejátszik az is, hogy az eltűnőben lévő gyümölcsfajtákhoz hasonlóan a legtöbb szabadföldi zöldség termesztése is nagyon élőmunka-igényes, s az elmúlt 8-10 évben kritikussá vált a mezőgazdaságban is a munkaerőhiány. Visszaveti a termelési kedvet az is, hogy a zöldség-gyümölcstermesztés nagyon tőkeigényes. A szántóföldi növények termelési költsége hektáronként 200-400 ezer, míg a szabadföldi zöldség, illetve gyümölcstermesztésben ez az összeg már 1-6 millió forint közé esik, a fóliás kertészeté pedig már 15-40 millió forint is lehet, míg az üvegháziaké hektáronként akár a 40-80 millió forintot is elérheti a fajtól, fajtától függően. Nem csoda, hogy sok kertészettel foglalkozó gazda a sokkal kevésbé kockázatos, valamint jóval kisebb tőke- és munkaerő-igényű szántóföldi termelésre áll át – mondta Apáti Ferenc. Egy jól gépesített, gabonával, olajos magvakkal foglalkozó gazdaságban 100-150 hektárt egy ember megművel, a kertészetben pedig akár 10-30 emberre is szükség lenne, sőt hajtatott termesztésben egy hektárra kell 5-10 főnyi munkaerő. Az uniós területalapú támogatás hektáronként pedig mindkét ágazatban hektáronként 68-70 ezer forint, ám a költségekhez mérten óriási az aránytalanság. Ma már szabadföldi zöldséget termelni öntözés nélkül, lehetetlen, de a gyümölcsösökben is kevés kivétellel, szükség lenne a vízutánpótlásra – állítják a szakemberek. Egy korszerű öntözőrendszer kiépítése hektáronként legalább 1 millió forint. Sajnos a piaci verseny kegyetlen, nem ismeri a szociális érzékenységet, kizárólag a versenyképesség dönti el, ki maradhat a piacon – figyelmeztetett Apáti Ferenc (Forrás: Népszava).
A kép forrása: turizmusonline.hu
Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint a Kormány kiemelt figyelemmel kezeli a jövőben a kertészeti ágazatokat, ezen belül is a zöldség- és gyümölcstermesztést. A kertészeti ágazaton belül hűtőházak építésére eddig mintegy 8 milliárd forint európai uniós támogatásról döntöttek. A Vidékfejlesztési Programban (VP) mintegy 90 milliárd forintot használhatnak fel a kertészek. (Forrás: agrárszektor.hu – 2019. 03. 21.)
A Polgári Kisgazdák szorgalmazzák a kézimunka-igényes kertészeti ágazatok kiemelt támogatását. Vissza kell hozni a ház-körüli kert-gazdálkodás gyakorlatát a vidéki településeken. Ezt segíteni kell nagyarányú kedvezményekkel bíró kertészeti kisgép-beszerzési lehetőségek megteremtésével, továbbá a terménytárolás, a feldolgozás és az értékesítés kiemelt támogatásával. A teljes kertészeti ágazat, a palánta-neveléstől a feldolgozott késztermék-értékesítésig ismét egy alapos kormányzati áttekintést igényel. (KPE)
