A még be nem takarított búzatáblákon a gabonapoloskák tömeges felszaporodása jelentkezhet. Szívogatásukkal hiányos kalászt okozhatnak, töppedt szemek jelenhetnek meg, egyúttal minőségi kár is keletkezik a poloska szúrta szemek miatt, mert csökken a búza sikértartalma, és romlik a termény sütőipari értéke. Ha 100 hálócsapásra 10 imágó vagy lárva jut, akkor már védekezni kell. A betakarítás utáni tarlóhántás, tarlóápolás növényvédelmi szempontból is fontos. Egyes kórokozó nyálkagombák elszaporodását a kezeletlen tarló és az árvakelések elősegítik.
A kukoricán a levéltetvek betelepedése júliusban is folyamatos. Ha ebben az időszakban a kártevők számára kedvező az időjárás, mert az párás és meleg idő, szükség lehet a védekezésre. A kukoricamoly lepkéi petéiket a fejlettebb tövek felső leveleinek a fonákára rakják. A csemegekukoricában a kukoricamoly, gyapot-bagolylepke lárvák rágása nyomán a Fusarium fajok csőkárosítására kell számítanunk.
A cukorrépában, amennyiben a növényállomány 15…20 százalékán 4…6 egyedes vírusterjesztő répalevéltetű telepeket találunk indokolt a védekezés. Ez a faj önmagában is nagy termésveszteséget okozhat, de mint vírusvektor megkülönböztetett figyelmet érdemel. Kárt hosszantartó nagy meleg és száraz időszak esetén okozhat. Ugyancsak száraz, meleg időjárás esetén jelenthet gondot az ország déli területein a mediterrán származású répa–aknázó moly. Nyári nemzedékének lepkéi június végén rajzanak, de jelentősebb károsítására csak júliusban és augusztusban lehet számítani. A lisztharmat járványos mértékű fellépésére júliusban kell számítani. Ellenük csak széles hatásspektrumú gombaölő szerekkel érdemes védekezni.
A burgonyatáblákon a burgonyabogarak vándorlására, peterakásra valamint mind az imágók mind a lárvák támadására lehet számítani. Tövenként 5…10 bogár indokolja már a vegyszeres védekezést. A fitoftóra elleni védelmet rendszeresen folytatni kell, nem csak a burgonyaföldeken, hanem a szántóföldi paradicsom esetében is.
A lucerna legfontosabb lombkártevői a lucerna böde, a lucernabogár és a lucernaormányos júniusban javában károsítanak. Június közepétől a lucernapoloska már minden fejlődési alakban előfordul és károsít. A szívogatott hajtás elszárad, elhal, a bimbó és a virág elfonnyad. Ha 10 hálócsapás átlagában kettő vagy több lárvát, vagy imágót találunk, védekezni kell. A lucerna levél-kórokozói ellen korai kaszálással védekezhetünk, vegyszeres kezelésre magfogás esetén lehet szükség. Az aranka foltok kiirtására továbbra is gondot kell fordítani.
Az almaültetvények folyamatos megfigyelése az egész tenyészidőszak folyamán igen fontos, mert csak így észlelhetjük a kártevők megjelenését és fölszaporodását. Saját megfigyeléseink mellett ajánlatos figyelemmel kísérni a körzeti növényvédelmi előrejelzési közleményeket is. A piros gyümölcs-takácsatka nemzedékei e hónapban már egymást követhetik, s intenzív szívogatásuk következtében a sárguló levelek július elején már lehullhatnak. Ha a levéltetvek ellen korábban nem védekeztünk, s a június elejeit is elmulasztottuk, akkor jelentős levélpusztulással kell számolnunk. A vértetű ellen, ha a kora tavaszi védekezések nem voltak eredményesek szintén ajánlott a kezelés. A két- vagy többnemzedékű sodrómolyok júniusban/júliusban is károsítanak. Különösen veszélyes közülük az alma ilonca. Az almamoly áttelelő nemzedékének elhúzódó rajzása júniusban még javában tart. A rajzás nyomon követésére és a védekezés időzítésére jól használhatók a kereskedelmi forgalomban kapható szex feromon-csapdák. Érdemes figyelni a helyi előrejelzéseket, s ennek megfelelően védekezni. A házi kertekben és szórványgyümölcsösökben az amerikai fehér medvelepke lepkeinek rajzása májusban-júniusban van, s károsításuk júliusban is folytatódik. Az esetleges jégverés fertőzési kaput nyit a monilia számára. Ekkor haladéktalan gombaölő-szeres kezelés szükséges.
Az őszibarackon a pajzstetvek, elsősorban a kaliforniai pajzstetű, de a közönséges kagylós pajzstetű és a szilvapajzstetű elleni védekezés még mindig időszerű lehet. A kaliforniai pajzstetű lárvái ebben az időben már javában rajzanak. A barackmoly és a keleti gyümölcsmoly hernyói a zsenge hajtásokban, majd a gyümölcsökben fejlődnek, amire az elszáradt hajtások, a hajtások tövén és a gyümölcsökön látható mézgafolyások hívják fel a figyelmet. A levéltetvek közül a zöld őszibarack-levéltetű, a fekete őszibarack-levéltetű, hamvas őszibarack-levéltetű, valamint a piros gyümölcs-takácsatka károsítása folyamatos. Az őszibarackban a csonthéjasok varasodásának, a levél likacsosság kórokozójának fertőzése folytatódik. Egyes termőkörzetekben az őszibarack lisztharmat fertőzése is számottevő lehet.(Forrás: regi.terasz.hu)
