Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció – mondta Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében. A miniszterelnök hangsúlyozta: életeket csak tűzszünettel és azonnali béketárgyalásokkal lehet megmenteni.
A jövő szempontjából ma az a legfontosabb kérdés, hogy az európai életben végbemenő változások vajon elveszik vagy meghozzák a magyarok életkedvét – kezdte évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban.
A kormányfő szerint mi magyarok nem ilyen megbokrosodott világban akartunk élni. Pedig minden oly jól alakult, átvágtuk magunkat a 2010-ben elzavart szocialista kormányok törmelékhalmain, a vadkeleti szocializmus romjain, túljotottunk a munkanélküliségen, a zsugorodó gazdaságon, a devizahiteleken, az irigységen, a nyugat előtti hasraesésen, az égig érő rezsiszámlákon, a hálapénzen, a segélyből élő ügyeskedésen.
Orbán Viktor szerint kiderült, hogy munkából jobban meg lehet élni, mint segélyből, és hogy a gyerek nem teher, hanem boldogság. Egymillió ember állt munkába, soha nem dolgoztak ennyien az országban, a magyar gazdaság a háromszorosára növekedett, és már a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták alatt.
Felépítettünk egy új magyar gazdaságot, amelyben mindenki esélyt kapott, hogy megtalálja a maga számítását – fogalmazott a kormányfő. Fáradságos tíz év volt, de úgy éreztük megérte, láttuk, hogy van értelme az erőfeszítésnek és már felderengett, hogy a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez – tette hozzá.
„Ezért kaptunk 2022-ben is kétharmadot,
pedig az egész baloldal összefogott ellenünk, Brüsszel megpróbálta kiszárítani a kincstárat, Gyuri bácsiék pedig begurítottak ide Amerikából négymilliárd forintnyi dollárt, hogy legyen az elvtársaiknak mivel lövöldözni ránk”
– fogalmazott a miniszterelnök hozzátéve, hogy pórul jártak, ezt megint elkalibrálták. „Nem kicsit, nagyon. És ha jól látom, még rá is fognak fizetni”.
Ha az ellenfeled nézed, ne a számuk, hanem képességeik alapján ítéld meg őket. Úgy tűnik, szeret minket a jó isten – mondta Orbán Viktor.
Hozzátette, a választási győzelmet nem szokták csak úgy hozzádobni az emberhez, főleg nem a kétharmadost. Amögött rengeteg munka van. A fanyalgók szerint ez szerencse.
„Jó, legyen, de négyszer?” – tette fel a kérdést.
A baloldalnak azt kellene megértenie, hogy nem elég a sok millió dollár és a befolyásos pártfogók. A győzelemhez szív kell, nem szerencse – fejtette ki a kormányfő.
A miniszterelnök hangsúlyozta, fájdalmas és veszteségekkel teli volt a koronavírus-járvány időszaka, de túljutottunk rajta, és lassan megérkezünk oda, ahova mindig is vágytunk.
„Elfoglaljuk azt a polcot a világban, amire tehetségünk, szorgalmunk és a történelmünk feljogosít bennünket. Ott leszünk a legjobbak közt, valahol az élbolyban. Megint lesz sok gyerek, sok millió szív, amely várja az örömhírt, rendben tartott, csinos és biztonságos ország, klímaváltozást is túlélő zöld Kárpát-medence” – fogalmazott.
„S habár az oroszlán és a bárány nem is költözik majd össze, reméltük, hogy a baloldal is megérti végre, hogy ez egy közös haza, és nincsen nekünk másik. Ekkor kitört a háború.”
Orbán Viktor a háború kapcsán elmondta, emberi számítás szerint még hosszú ideig, akár több évig el eltarthat majd, és mindent megváltoztatott a politikában és a gazdaságban. A covidos évekből a világ nem a helyes útra tért vissza, hanem átléptünk a háború éveibe.
2020 márciusa óta, lassan három éve folyamatos nyomás alatt élünk, de ebből könnyen lehet akár négy vagy öt év is – szögezte le a miniszterelnök.Hozzátette, hogy a rendszerváltás óta eltelt 32 évből 2022 volt a legnehezebb. Amikor a nyugat szankciókkal belépett a háborúba, mindent újra kellett gondolni, ezzel teltek a választás utáni hónapok: újra kellett gondolni a gazdaságpolitikát, a honvédelem politikáját és a külpolitikát.
A háború villanó fényében meg kellett vizsgálni az összes nagy célt, amelyet 2010-ben magunk elé tűztünk. Ennek a munkának lassan a végére érünk – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök úgy látja, hogy a céljainkról nem kell lemondanunk, nem kell őket feladnunk, csak az eszközökön kell változtatni. Továbbra is marad a külpolitika: barátokat akarunk, nem ellenségeket. Azt akarjuk, hogy mindenki érdekelt legyen a magyarok sikereiben: blokkosodás helyett összekapcsolódás.
Marad a nemzetegyesítés is: a külhoni magyarok továbbra is számíthatnak ránk. Marad a családpolitika, a munkaalapú gazdaság, a nyugdíjasokkal kötött megállapodás, a 13. havi nyugdíj és a rezsivédelem is. Folytatjuk az egyetemek és a gazdaság összekapcsolását; a bankszektort, energiaszektort és médiaipart magyar kézben tudjuk tartani, sőt a távközlési és infokommunikációs területet is visszaadjuk magyar kézbe. És itt nem állunk meg – összegezte a célokat Orbán Viktor.
Marad a vidéknek tett ígéret is
– szögezte a miniszterelnök. Elmondta, hogy a termelő mezőgazdaság mellé feldolgozó mezőgazdaságot is kell teremteni. A kormány fel fogja támasztani az elhalt élelmiszeripart.
A tervekhez azonban a miniszterelnök szerint rendkívül sok energia kell, annyi, amennyi „még sosem kellett Magyarországon”. Ezért „erőműveket, vezetékeket fogunk építeni”, ha pedig Brüsszel nem segít, lesz más – fogalmazott a kormányfő.
Kiemelte, hogy háború ide vagy oda, minden évben lesznek újabb családsegítő lépések, akárcsak idén a 30 év alatti nők szja mentessége.
A kormányfő hangsúlyozta: ha 2022 volt a rendszerváltás utáni legnehezebb év, akkor a 2023-as lesz a legveszélyesebb év. Két nagy veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció. Ezeket kell valahogy leküzdenünk, hogy a koronavírus előtti emelkedő pályára vissza tudjunk találni.A háborúnak „nincs erőnk véget vetni”, ugyanis ez nem a mi súlycsoportunk – mondta Orbán Viktor.
Egy valamit tehetünk – folytatta – kimaradunk az orosz-ukrán háborúból.
Hozzátette: ez „eddig sem volt egyszerű, ezután sem lesz az”. Főleg úgy, hogy szövetségeseink az Európai Unióban és a NATO-ban egyértelműen háborúpártiak, „legalábbis úgy tesznek, mintha”.
Magyarország önálló, szabad és szuverén állam, és a Jóistenen kívül senkit sem ismerünk el magunk fölött – jelentette ki. Hangsúlyozta:
egyedül az a helyes, ha kimaradunk a háborúból.
Az ukrán menekülteket be kell engednünk. Jól tettük, hogy hazánk történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtását vittük véghez – húzta alá. Megjegyezte,
a magyar baloldal a háború pártján áll.
A kormányfő kifejtette: az ukrajnai háborúban nem a jók és a rosszak seregei harcolnak, hanem két szláv nép háborúja zajlik. Mint mondta, Magyarország elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez, de semmilyen szempontból nem lenne helyes, ha Ukrajna érdekeit Magyarország érdekei elé helyeznénk.
Ezért nem szállítunk fegyvert, és a pénzzel is csínyán bánunk, mert a végén még azt a pénzt, ami minket illet, Ukrajnának adná oda Brüsszel – fejtette ki. Hozzátette: nem járulunk hozzá, hogy gáz, olaj vagy atomipari szankciókat vezessenek be.
Fenntartjuk gazdasági kapcsolatainkat Oroszországgal, és ezt tanácsoljuk az egész nyugati világnak, mert enélkül nem lesz tűzszünet, sem béketárgyalás.
Orbán Viktor azt javasolta, ne szűküljön be a látásunk, lássunk túl Brüsszelen. Ne szigeteljük el magunkat a világ józanul felfogott részétől. A magyar felfogás csak Európában kivétel, világban általános. Az orosz–ukrán háború éppen azt mutatta meg, hogy Oroszországnak semmi esélye se lenne a NATO ellen – jelentette ki. Az ukránok megpróbálják elhitetni velünk, hogy Oroszország nem állna meg az Atlanti óceánig. Magyarország már egy évtizede javasolta a közös európai haderő létrehozását. Milyen kár, hogy ez nem, valósult meg – mondta.
Miközben a mi békepárti és a többiek háborúspárti álláspontja a különbségeket hozza felszínre, elhomályosodik az a tény, hogy a stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk – fejtette ki a miniszterelnök. Majd hozzátette:
azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna.
A különbség az eszközökben van – mutatott rá.
A háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elkérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és tárgyalásokkal.
A mi javaslatunk mellett van egy további súlyos érv is: életeket csak tűszünettel lehet megmenteni. Az emberveszteség mértéke már több százezres nagyságrendű, a fájdalom, a megözvegyülés, az árvák számának növekedése, a tengernyi szenvedés hullámai csak tűzszünettel csendesíthetők le – nyomatékosította Orbán Viktor.
Majd hozzátette azt is, hogy a háború felszínre hozott néhány tanulságos és súlyos igazságot is. A NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. Túlságosan Keleten, a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla.
A NATO védelmi szövetség, amely azért alakult, hogy „megvédhessük egymást, ezért léptünk be és ezért éreztem történelmi elégtételt, amikor 45 év szovjet megszállással a hátunk mögött aláírhattam a csatlakozási szerződést” – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök elmondta, legyen bármilyen erős bárki, aki azt hiszi, hogy képes ellenőrzése alatt tartani, menedzselni a háborút, az alábecsüli a háború veszélyességét.
Hozzátette: Akik ezt így értékelik, azok messze élnek a háborútól. Mint Orbán Viktor mondta,
a brüsszeliták nem adták még életüket a háborúban, viszont a magyarok már adták.
Kiemelte, eközben Munkácsban az ukránok levetetik a turulszobrot, miközben a magyar emberek vére is folyik a fronton. A kormányfő elmondta, vékony pallón egyensúlyozik a nyugat a háborúba sodródás kérdésében – utalt ezzel a miniszterelnök a fegyverszállításokra, az ukrán katonák kiképzésére és a folyamatos szankciókra. Aláhúzta, eleinte élet kioltására nem alkalmas eszközök szállításáról volt szó, majd fegyverek következtek, aztán nehéztankokat is küldtek, és most vadászgépekről esik szó. Hogyan kerültek a háztetőre a háború pártiak, azt nem tudni – mondta Orbán Viktor.
Ennek nem kellett volna így történnie, pontosabban történhetett volna másképp is – fejtette ki a miniszterelnök, aki szerint több megoldási lehetősége is volt a Nyugatnak. Adhattunk volna garanciát, hogy Ukrajnát nem vesszük fel a NATO-ba, de az ellenkezőjét tettük, és megerősítettük a korábbi, 2008-as döntésünket, hogy fel fogjuk venni őket – kezdte az alternatívák felsorolását.
Követhettük volna azt a megoldást is, amit 2008-ban választottunk, amikor kitört az orosz-georgiai háború, és Oroszország elfoglalta az akkori Grúzia területének 20 százalékát. Akkor úgy döntöttünk, hogy a tüzet nem engedjük elharapódzni, és a zseniálisan tárgyaló Nicolas Sarkozy elnök vezérletével meglett a tűzszünet.
Tehettük volna azt is, amit 2014-ben Angela Merkel vezetésével tettünk, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, és elcsatolta a Krím-félszigetet. Választhattuk volna a háborút is, de akkor mi másképpen döntöttük: harc helyett tárgyalás, háború helyett béke. Akkor is voltak háborúpártiak, de volt erős német-francia vezetés is, amely bátran cselekedett. Így maradt el a háború és jött létre a minszki megállapodás – magyarázta.
Egy évvel ezelőtt a Nyugat más megoldást választott. Nem elszigetelte, hanem összeurópai szintre emelte a konfliktust. Minősíthette volna helyi regionális háborúnak, vagy két szláv állam közti konfliktusnak, ahogyan Magyarország javasolta is – húzta alá a kormányfő.
„Ami történt, egy újabb érv a brüsszeli szuperállam ellen, és az erős nemzetállamok mellett. Amikor a tagállamok döntöttek, béke lett. Amikor a birodalmi központ döntött, háború.”
Hogyan vesztettük el a békepárti szövetségeseinket? – tette fel a kérdést. Ott voltak például a németek, akik nem szállítottak fegyvert, csak sisakokat. Ehhez képest néhány hét múlva Leopard harckocsik vonulnak keresztül Ukrajna földjén keletre le, az orosz határ felé. A németek együtt fordultak a többiekkel, illetve a többiek együtt fordultak a németekkel. Így fogyott el a béketábor – emlékeztetett Orbán Viktor.
Szerinte alig hihető, hogy a németek önszántukkal fordultak volna. Ma már úgy tesznek, mintha mindig is ott lettek volna – mutatott rá. „Modern német iskola, nem egyszerűen átállnak, hanem nyíltan bejelentik, hogy egyből az élre is ugranak. Alapos emberek, ha csinálnak valamit, komolyan csinálják.”
A többi ország úgy gondolta, ha a németek sem tudtak ellenállni ekkora külső nyomásnak, ők aligha lesznek képesek. Inkább átszivárogtak a béketáborból a háborúsba – fogalmazott.
„Maradtunk hát ketten: Magyarország és a Vatikán. A társaságra nem lehet panaszunk, de komoly következményekkel kell számolnunk”
– jelentette ki a kormányfő.
Szembe kell nézni azzal, hogy a háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz, ezért jó, ha felkészülünk, hogy a velünk szembeni hangnem is egyre durvább és kíméletlenebb lesz: provokációk, fenyegetések és zsarolások.
Nem ígérhetem, hogy könnyű lesz, de azt igen, hogy állni fogjuk a sarat
– szögezte le Orbán Viktor. Azt mondta, már rég túl vagyunk a szuverenitást tiszteletben tartó diplomáciai nyomásgyakorlás korán. Felidézte azokat a „kedélyes időket”, amikor 2014-ben Hilary Clinton egy „jó barátot”, Goodfriend-et küldött ide, hogy kormányellenes tüntetésekkel térítse jobb belátásra a magyarokat. Akkor jól manővereztünk, majd Donald Trump vezetésével megérkezett a baráti felmentősereg Washingtonba – tette hozzá.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a Fehér Házban megőrizték a humorérzéküket, hiszen Joe Biden egy „présembert”, Pressman-t küldött a jó barát helyett, hogy préselje bele a magyarokat a háborús táborba. Remélhetőleg legközelebb nem valami Puccini nevű embert küldenek – jegyezte meg.
Arról is beszélt, úgy kalkulál, hogy 2024-ben Amerikában újra választás lesz, republikánus barátaink pedig készülnek már a visszatérésre. Azt is várom – tette hozzá –, hogy a demokrácia Európában is megmutatja erejét, a közvélemény pedig egyre inkább békepárti lesz, több józanságot követel, és ha kell, új kormányokat választ. Nem lesz sétagalopp, de a simább és kényelmesebb utak mind háborúba vezetnek – fogalmazott.
Azt mondta, „nincsenek illúzióink, nem vagyunk 68-asok”, tudjuk, hogy nem akkor lesz béke, ha az oroszok és az ukránok leülnek tárgyalni, hanem akkor, ha az amerikaiak és az oroszok ülnek le. És – tette hozzá – ez minél később történik meg, az ár annál nagyobb lesz.
Sokan azt hiszik, hogy az idő a Nyugat és az ukránok pártján áll. A magyar kormány szerint ez nincs így. Orbán Viktor leszögezte,
a háború elhúzódása a kiszélesedő konfliktushoz, a helyzet romlásához és a harmadik világháború veszélyéhez vezet el.
Az inflációval kapcsolatban a kormányfő elmondta, azért van ilyen magas infláció az EU-ban, mert Brüsszel ránkszabadította azt az energiahordozóka kivetett szankciókkal. „Oroszországot célozták, Európát találták el” – hangsúlyozta a kormányfő. Mindezek ellenére nem jött közelebb a háború vége, pedig már eltelt egy év. Úgy terjesztették ki a szankciókat, hogy azt ígérték, nem terjesztik ki. A helyzet mára javult, de a földgáz ára ma is többszöröse a két évvel ezelőttinek – mondta Orbán Viktor. Problémát jelent az a jelenség is, hogy a gázár és a villanyár össze van kapcsolva, így mindkettő egyszerre drágul. Minden termék ára nő így, főleg az olyan országokban, amelyek külföldről szerzik be az energiát. Hangsúlyozta azt is, hogy
a tervekkel ellentétben az EU több pénzt juttatott az oroszoknak, nem kevesebbet, mint korábban. Nem forrásokat vontunk el Oroszországtól, hanem több pénzt adtunk neki, hetven százalékkal nőtt Oroszország energiabevétele.
A szankciók négyezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben. Ennyit költöttek a vállalatok csak energiára – közölte a kormányfő. Ezt az összeget költhették volna a vállalatok béremelésre, az állam adócsökkentésre, vagy családtámogatásra. A családok pedig lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre – sorolta.
Szembe kell nézni a realitásokkal: Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek – jelentette ki.
Az európai újjáépítési program minket megillető részét a brüsszeli bürokrácia jól megfontolt rossz szándékkal nem adta oda se Magyarországnak, se Lengyelországnak. Olyan pénzt nem kaptunk meg, amit a tagállamok közös hitelként vettek fel, és nekünk, magyaroknak a ránk eső részét vissza kell majd fizetnünk – mondta a kormányfő.
„A magyar jogállamiságot bolházzák, miközben a rabomobil állandó ügyeletet tart az Európai Parlament épületénél”
– mutatott rá. A tagállamoknak kellene ellenőrizniük Brüsszelt és nem Brüsszelnek a tagállamokat – vonta le a következtetést a kormányfő.
Orbán Viktor szerint, ha Brüsszel háborúzni akar, akkor az infláció ellen kellene háborút vívnia, de nem teszi.
Hozzátette: a magyar kormány már most két tucat intézkedéssel végi a családokat és a vállalatokat az inflációval szemben.
Most az a legfontosabb, hogy az inflációt, ne tekintsük kivédhetetlen istencsapásának – mondta, hangsúlyozva: cselekedni kell, és meglesz az eredménye.
Egy átlagos család ma a rezsicsökkentett árakon keresztül havi 181 ezer forintot spórol. Ez Európában egyedülálló – jelentette ki. Orbán Viktor kifejtette,
a baloldal az árstopok és a lakossági kamatstop kivezetését követeli, de amíg az infláció nem áll csökkenő pályára, és amíg nem kezdenek zsugorodni a kamatok, addig ezeknek az intézkedéseknek maradnia kell.
A kormányfő bejelentette, hogy ma 200 ezer diákot véd a kamatstop az inflációtól: a képzési hitel kamatmentes, a szabad felhasználású diákhitel kamata pedig fele a piacinak.
Hozzátette: most bevezetik a kedvezményes vármegye bérletet is. Május elsejével buszra és vasútra egyaránt érvényes havi országbérletet és vármegye bérletet ajánlunk. A vármegye bérlet 9450 forintba, a havi országbérlet 18 900 forintba kerül majd. Akik tömegközlekedéssel járnak dolgozni, komoly összeget spórolhatnak.
Jó pajzsot kovácsolni, olyat, amely felfogja a súlyos ütéseket is, költséges és drága dolog – fogalmazott a kormányfő. Majd hozzátette: ezért el kell venni az extraprofitot onnan, ahol keletkezik.
Megadóztattuk a bankokat, az energiavállaltokat és a kereskedelmi multikat. Az elvont extraprofitot pedig beforgatjuk a rezsivédelmi alapba.
2022 olyan év volt, ami kettétörhette volna a magyar gazdaság gerincét. A hivatalos károgók, jónevű volt jegybankelnökök, átállt jobboldali közgazdászok erre is számítottak, és már javában temettek minket – mondta a miniszterelnök. Csődök, fizetésképtelenség, munkanélküliség, armageddon – ez szerepelt a baloldali jóslatokban. Most, februárban minden eddiginél magasabb a foglalkoztatás, rekordnagyságú a devizatartalék, és a forint is megnyugodott – sorolta Orbán Viktor. Hozzátette, az igazság az, hogy a fájdalmasan magas infláció mellett és ellenére tavaly a magyar gazdaság három rekordot döntött meg egyszerre:
soha ilyen sokan nem dolgoztak még Magyarországon, rekordot döntött a kivitelünk és soha ennyi befektetés nem történt Magyarországon, mint 2022-ben.
„Az infláció olyan, mint a tigris, és neked csak egy töltényed van. Ha nem találod el, elkap téged” – fogalmazott Orbán Viktor, majd úgy folytatta: „Bízzanak bennünk, mi eltaláljuk”. Hozzátette: Az év végéig a kormány egyszámjegyűre „faragja” az inflációt.
A miniszterelnök beszédében köszönetet mondott a nemzeti konzultációban résztvevőknek. Mint mondta, „letörjük az inflációt, nem is lesz benne hiba”.
„Gyalázatos dolog történt az egyik iskolánkban” – utalt ezzel Orbán Viktor a napokban a sajtót bejárt pedofil botrányra. Mint mondta,
a pedofíliára nincsen bocsánat, úgy fogalmazott, „ a gyermek szent és sérthetetlen”.
Hozzátette: a felnőtteknek az a dolga, hogy megvédje a gyerekeket. Kiemelte, „nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ, és hogy milyen undorító hóbortoknak élnek Brüsszelben.
Ez Magyarország, és itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének”.
A gyermekvédelmi törvényekre utalva Orbán Viktor elmondta, a jogszabályok megvannak, és a még hiányzók meglesznek. A kormányfő kiemelte: a gender propaganda a gyermekeinkre leselkedő legnagyobb veszély. Ezeknek a dolgoknak semmi keresnivalója nincs Magyarországon, de semmiképpen nem a magyar iskolákban – fogalmazott.
Forrás: hirado.hu
