Orbán Viktor miniszterelnök válaszolt ellenzéki képviselőknek az azonnali kérdések órájának első részében az Országgyűlés szerdai ülésén.
Arató Gergely (DK) arról kérdezett, mikor követi a kormány a csökkenő európai gázárakat, mikor harmadolja az intézmények, kisvállalkozások energiaköltségeit, illetve mikor hozzák nyilvánosságra az Oroszországgal kötött gázszerződéseket. Orbán Viktor válaszában felidézte, hogy 2010-ben, amikor Arató Gergely még államtitkár volt egy baloldali kormányban, a fizetésekhez viszonyítva a magyar családok fizették a legdrágább gáz- és áramdíjat. Idézte az Eurostat friss jelentését, ami szerint 2021 első felétől kezdve huszonnégy tagállam közül huszonháromban emelkedtek az energiaárak, egyedül Magyarországon nem.
Harangozó Tamás (MSZP) a pedagógusbérekről és az energiaárakról kérdezett. Orbán Viktor azt felelte: minden forintnyi költségvetési többletbevétel a rezsivédelmi alapba megy, a kormány ugyanis ebből fizeti a havi 181 ezer forintos rezsitámogatást a családoknak. Ezt a pedagógusok is megkapják – jelezte. Emlékeztetett, hogy az elmúlt három évben 10-10 százalékos emelést kaptak a pedagógusok, és ha az ország maradéktalanul hozzájut az uniós támogatásokhoz, jövőre 21, 2024-ben 25, míg az utána következő évben 29 százalékos emelést tudnak biztosítani.
Bedő Dávid (Momentum) a miniszterelnök rezsiszámláira volt kíváncsi. A kormányfő azt felelte, a felesége írásban fog válaszolni erre a kérdésre.
Dudás Róbert (Jobbik) a postabezárásokról és a leépítésekről kérdezett. A Magyar Posta egy veszteséges vállalat, és az uniós szabályok kizárják, hogy egy veszteséges cégnek támogatást adjon a magyar állam. A postát mindenképpen át kell alakítani, ha ez nem történik meg, akkor a posta szolgáltatásainak a színvonala tovább hanyatlik, a szolgáltatás területe pedig zsugorodni fog – közölte válaszában a kormányfő.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője a szociális törvényről kérdezett. A kormányfő jelezte, a kormány elsődleges célja, hogy munkához segítse az embereket, így ma Magyarországon 4 millió 700 ezer ember dolgozik, és egymillióval több munkahely van Magyarországon, mint a baloldal kormányzása alatt volt. Emlékeztetett arra is, hogy a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokra – amelyek együtt szerepelnek a költségvetésen – 2010-hez képest három és félszer több pénzt fordít a kormány.
Toroczkai László (Mi Hazánk) azt kérdezte, akar-e változtatni a kormány a multikat, globális nagyvállalkozásokat támogató gazdaságpolitikáján. Orbán Viktor válaszában sikeresnek nevezte az elmúlt 12 év gazdaságpolitikáját, amin ezért nem változtatni kell, hanem folytatni azt. Szólt arról is, körülbelül tízszerese jutott a magyar kis és középvállalkozásoknak a költségvetési forrásokból, mint a multinacionális cégeknek.
Keresztes László Lóránt (LMP) a víziközművekről kérdezett. Orbán Viktor két nagy megoldatlan kihívást említett, amelyek megoldása szerinte alapvetően pénz kérdése. Elsőként a villamosenergia-hálózat átalakítását említette, hogy olyan rendszert hozzanak létre, ahova az alternatív energiaforrásokat be lehet táplálni, ehhez a kormányfő közlése szerint 16 ezer milliárd forintra van szükség. A második problémaként az ívóvízellátást említette. Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy a 2023-as költségvetés segít abban, hogy az ország túlélje a szankciók miatti magas energiaárakat és 2024-ben lehet majd beszélni a fejlesztésekről.
Kordás László (DK) az európai minimálbérről kérdezett. Orbán Viktor válaszában mértéktartást kért a képviselőtől és hangsúlyozta: amikor a baloldal volt kormányon, akkor az átlagbér alacsonyabb volt, mint most a minimálbér.
Forrás: MTI
