Az Országgyűlés e heti ülésén tárgyalja a háborús veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló Alaptörvény-módosítást. Erre azért van szükség, mert az Alaptörvény eddig nem tartalmazta, hogy szomszédos országban dúló háború esetén is veszélyhelyzetet lehessen hirdetni.

A ma délután 13 órakor kezdődő ülésen már lesznek napirend előtti felszólalások, továbbá döntés születhet egyes parlamenti bizottságok tisztségviselőiről, illetve tagjairól is, akikről nem szavazott az alakuló ülésen az Országgyűlés. Az egyik ilyen a népjóléti bizottság elnöki pozíciója (az előző ciklusban ezt a posztot Korózs Lajos szocialista politikus töltötte be, aki a járvány idején kamuvideót gyártott és a követelések ellenére sem mondott le – a szerk.).

Ezután a keddi ülésnapon a napirend előtti felszólalásokat követően már a törvényalkotás kap főszerepet. A javaslatok közül a legfontosabb az Alaptörvény következő módosítása, amit Varga Judit igazságügyi miniszter a múlt héten nyújtott be az Országgyűlésnek.

„Az orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és kivédéséhez hazánknak biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét” – közölte a tárcavezető közösségi oldalán a módosító javaslat benyújtását követően.

Az új szabályozás arra adhat lehetőséget, hogy a szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a kormány veszélyhelyzetet hirdethessen,

hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy áprilisi Kormányinfón közölte, hogy a járványügyi veszélyhelyzet május 31-én megszűnik. A háborúra való tekintettel viszont a kormány részéről szeretnék bevezetni, hogy a humanitárius veszély esetén is lehetséges legyen a rendkívüli helyzet kihirdetése.

Két évvel ezelőtt az egész világot sújtó koronavírus-járvány tette szükségessé, hogy a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása, valamint a betegség következményeinek elhárítása érdekében a kormány az ország teljes területére veszélyhelyzetet hirdessen ki.

A rendkívüli jogrend – amelyre a rendszerváltoztatás óta nem volt példa – megteremtette a kormány mozgásterét, és jogi lehetőségeket biztosított a sikeres védekezéshez.

Bár a különleges jogrendet és az annak részeként meghozott intézkedéseket a nemzetközi és hazai balliberális sajtó és ellenzék folyamatosan támadta, a magyar lakosság a kormány mellett állt a veszélyhelyzetben.

Forrás: hirado.hu