Ultimátumot intézett Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője a második legnagyobb pártcsoportot kitevő szocialisták és demokratát frakcióhoz, amiben a középpártok jövőbeni együttműködést veszélyeztető lépésként értékelte, ha az utóbbi januárban nem adja át a házelnöki posztot a Néppártnak.
A frakciók közötti civódás a januárban esedékes házelnökváltás kapcsán mostanra már akkora hullámokat vetett, hogy Emmanuel Macron is szükségét érezte, hogy állást foglaljon. A francia elnök leszögezte, hogy
ő is úgy látja, úgy fair, ha kitartanak a 2019-es frakciók közötti megállapodásnál,
és David Sassoli szocialista párti házelnöki mandátumát januártól a néppárt jelöltje veszi át.
Macron egyébként formailag a januárban kezdődő féléves francia EU-elnökség ürügyén folyt bele a vitába, megszólalása azonban annyiból sem érdektelen, hogy a 2019-es egyezségnek a liberális frakció is része volt, ezen belül viszont Macron pártja jelentős részarányban van jelen.
Manfred Weber néppárti frakcióvezető mindenesetre a héten szükségét érezte, hogy külön nyilatkozatban emlékeztessen: 2019-ben írásos megállapodás született a három pártcsoport között a 2022-es házelnökváltásról, amelyet az akkor frakcióvezetők, a szocialista Iratxe Garcia, a liberális Dacian Ciolos és a néppárti Weber írtak alá.
Ez szerinte annyira egyértelmű, hogy a továbbiakban kizár minden vitát.
„Az Európai Néppárt 2019-ben szó nélkül támogatta Sassolit, a frakció még külön meghallgatást sem tartott. Most a szocialistákon a sor, hogy ne habozzanak”
– érvelt nyilatkozatában Weber, aki szerint a kérdés nem kevesebb, mint hogy „megbízhatunk-e egymásban, vagy sem?”.
A szocialisták azzal érvelnek, hogy a koronavírus-járvány miatt Sassoli házelnöksége idején a parlament ténylegesen alig ülésezett, és ennyiből az olasz képviselő a házelnöki munkát sem tudta érdemben ellátni. Mindehhez párosul, hogy amikor 2019-ben a három párt megállapodott, akkor még Manfred Weber személyében egyeztek meg – hogy ugyanis 2022 januárjában ő fogja váltani Sassolit –, a bajor politikus azonban idén ősszel bejelentette, hogy nem tart igényt a házelnöki posztra, helyette inkább néppárti frakcióvezetőként folytatná munkáját, amit szeretne egyúttal megfejelni a néppártok európai pártszövetségének elnöki tisztével is. Ezt tavaszig még Donald Tusk látja el, de már korábban jelezte, hogy le kíván mondani funkciójáról.
A balközép értelmezés szerint ami megillette volna Webert, az nem jár automatikusan más, utólag jelölt néppárti képviselőnek, hanem az érdemi szocialista házelnöki munkának kell teret engedni.
Weber most ennek kapcsán figyelmeztetett, hogy amennyiben a szocialisták kitartanak a házelnökváltás blokkolása mellett, ezzel nemcsak a pillanatnyi pártközi bizalmat kezdik ki, de veszélyeztetik a középpártok együttműködését, egy olyan pillanatban, amikor az EU-integrációt amúgy is ellenző szélső-konzervatív pártok láthatóan szervezkednek. „Veszélybe kerülhet az (EU mellett elkötelezett) képviselői többség fennmaradása az EP-plenárison” – intett üzenetében a néppárt bajor frakcióvezetője, aki szerint
mindez „destabilizálhatja a francia féléves EU-elnökség indítását is”.
Annyi bizonyos, ahhoz, hogy a 2024-es következő EP-választáson az EU-elkötelezett középpártok jól szerepeljenek, a liberális, a szocialista, a néppárti, és ha érdekli őket, a zöldpárti frakcióknak jól kell együttműködniük – intette képviselőtársait Manfred Weber, aki szerint „amikor az Európa-elkötelezett pártok egymással harcolnak, a szélsőségesek boldogok”.
Emlékezetes, hogy mióta az Európai Parlament képviselőit közvetlenül választják (1979), a házelnöki poszt a ciklus felénél évtizedeken át a két legnagyobb frakció, a jobbközép európai néppárt és a balközép szocialista (újabban szocialisták és demokraták) pártcsoport között szokott ingázni.
Ezt ugyan egyre nehezebb volt tartani, azzal párhuzamosan, ahogy a két pártcsoport választási eredményei romlottak. Esetenkénti eltérések is adódtak már, de eddig többnyire működött, bár a mostani, 2019-es informális egyetértéshez már arra volt szükség, hogy abban csendestársként partner legyen a harmadik legnagyobb frakció, a liberális pártcsoport is. A néppárti és a szocialista frakciók ugyanis ma már együtt sem képesek kitenni az abszolút többséget. Weber a mostani nyilatkozatában erre a megállapodásra utalt.
A néppártiak új jelöltje a házelnöki posztra amúgy Roberta Metsoli.
A máltai képviselőasszony ismert és eléggé népszerű tagja az EP plenárisnak, más frakciókban is vannak támogatói. A „háznak” képviselőként 2013 óta tagja, és 2020 óta ő az EP házelnök első helyettese. Előéletét tekintve amúgy „tipikus EU-profilú” pályát járt be eddig, a bruges-i Colleg of Europe-on végzett, dolgozott az EU máltai képviseletén, és tanácsadó volt is Catherine Ashton oldalán, amikor az utóbbi az EU közös külpolitikai főképviselője volt. Folyékonyan beszél olaszul, angolul és férje révén finnül. Négy gyerekük van.
A szocialisták és demokraták frakciója a héten véglegesíti álláspontját az ügyben, de bennfentesek tudni vélik, hogy baloldali körökben sokan bizakodva tekintenek a jövő heti EU-csúcs elé is, amelyen reményeik szerint az időközben szintén szociáldemokrata színekben kormányra lépett Olaf Scholz német kancellár megjelenése az asztal körül esetleg érvelésük felé hajlíthatja a politikai közhangulatot.
Forrás: infostart.hu, Fóris György
