A meteorológusok a rendelkezésükre álló adatsorok alapján újra és újra megállapítják, hogy Magyarországon a sokévi természetes csapadékmennyiség az elmúlt 100 évben egyre kiegyensúlyozatlanabbá vált. Jellemző, hogy télen és koratavasszal hullik le a csapadék nagyobb része, nyáron és ősszel pedig egyre kevesebb az eső. Egyre gyakoribbak az özönvízszerű heves felhőszakadások és az azt követő nagy száraz időszakok. A gazdasági szereplők érdekeit és a kötelezettségeit, a jogalkotóknak és az államigazgatás felelős vezetőinek az állam, a társulatok, az önkormányzatok, és a magán birtokok szintjén újra össze kell hangolni, egységes, egyértelmű és ésszerű szabályok következetes végrehajtásában kell megnyilvánulni.
A Polgári Kisgazdák szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy nincs olyan jogszabály, amely a gazdákat közvetlen pénzügyi támogatással segíti a birtokaikhoz tartozó vízelvezető árkok tisztításában és karbantartásában, ha gazdálkodók azt egymással összefogva használják fel a vízkárok megelőzésére. A vízi társulatoknak a gazdálkodók véleményét figyelembe kell venni a vízelvető árkok karbantartási munkáinak a tervezésekor.
A vízgazdálkodási társulatok állami támogatása segíti a vízállapotokból fakadó károk enyhítését, de a megelőzésre, a helyes szakmai mérlegelés után, még mindig több pénzt kellene elkölteni. A gazdaság közgazdasági szabályozásának a javításakor – napjainkban ez történik – érdemes beruházni, így a vízkár-megelőzésre is.
Nagyon fontos annak felismerése, hogy az elfolyó csapadékvizek jelentős hányada ma már olyan beépített területekről érkezik a vízelvezető rendszerekbe, ahol a szilárd burkolatok és egyéb járófelületek kizárják a csapadékvíz talajba szivárgását. Módosítani kell azt a szemléletet, amely a vízi társulatok szintjén, a vízelvezetés összes költségét a növénytermesztéssel foglalkozókra terhelné. Teljesen egyértelmű, hogy ezekből a költségekből a beépített területek tulajdonosainak is egyre nagyobb arányban ki kell venniük a részüket. (kpe.hu, Dr. Paál Sándor)
Nehezíti a vetést a belvíz
Jelentős azon parcellák aránya, amelyeket nem lehet megközelíteni. Bár a szeles, enyhe időnek köszönhetően egyre nagyobb területen kezdhetik meg a tavaszi vetést a gazdálkodók, 100-150 ezer hektárra néhány hétig még biztosan nem tudnak rámenni a termelők a munkagépeikkel.
A várakozások szerint lesz néhány ezer hektár, ahová egyáltalán nem lehet majd vetni. Megfeszített tempóban zajlik a tavaszi vetés az ország jelentős részén. A magasabban fekvő területeken már körülbelül két hete megkezdték a munkálatokat a gazdálkodók, a mélyebb fekvésű tájakon azonban még mindig a belvíz hátráltatja a termelőket. Az országban 100-150 ezer hektárra tehető annak a területnek a nagysága, amelyre 2-3 hétig még biztosan nem tudnak munkagépekkel rámenni a gazdák. A napos, szárazabb, szelesebb időnek köszönhetően sok helyütt csökkent az átnedvesedett területek száma, így egyre nagyobb területen lehet megkezdeni a vetést. Az Alföldön ugyanakkor még mindig jelentős azon parcellák aránya, amelyeket egyelőre nem lehet. Bár a meleg és szeles tavaszi idő rövid időn belül csodákra képes a földeken, azonban még így is lesznek olyan parcellák, amelyek idén kimaradnak a tavaszi vetésből. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének az elnöke, Petőházi Tamás szerint itt nemcsak az okoz problémát, hogy a nedves talajba nem lehet vetni, hanem hogy a belvízzel elöntött földek jelentős minőségi romláson mennek keresztül. A talaj a vízborítás miatt tömörödik, levegőtlenné válik, ami több éven át érezteti majd rossz hatását. Biztos, hogy lesznek olyan területek, amelyekre idén tavasszal nem vetnek semmit. Ennek a mérete azonban pár ezer hektárnál nem lesz nagyobb. Arra várnak a gazdák, hogy a napos, szeles időjárás csökkentse az átnedvesedett területek számát. A vetésszerkezet idén is változatlan maradhat, az arányokban azonban lehet némi eltolódás, elsősorban a napraforgó javára. A korábbi években – elsősorban az európai uniós többlettámogatás miatt – slágerré vált szója körül egyelőre nagy a bizonytalanság. Így elképzelhető, hogy ebben az évben kissé visszaesik majd a szója vetésterülete, helyette az egyre népszerűbbé váló napraforgó kerülhet a földekbe. Egyfajta bizonytalanság a kukoricánál is érezhető. Petőházi Tamás szerint, ha májusra a felvásárlási árak elérik a tonnánkénti ötvenezer forintot, elképzelhető, hogy a korábbinál nagyobb területen vetnek kukoricát idén a gazdák. Az ősszel a talajba került növényekkel kapcsolatban bizakodók a gazdák. Bár pontos adatok egyelőre nincsenek, az elnök becslése szerint az előző öt év átlagához képest egy-két százalékkal még. növekszik. (Forrás: magyaridok.hu)
Belvíz a szántóföldeken
2018. március 26-án: 11 Vízügyi Igazgatóság területén, 65 szakaszon volt belvízvédelmi készültség. Ebből 22 szakaszon I. fok, 38 szakaszon II. fok és 5 szakaszon III. fok volt érvényben. 345 db szivattyútelep volt készültségben. III. fokú készültség a KÖVIZIG területén, 1 szakaszon, a NYUDUVIZIG területén, 2 szakaszon, valamint a Sió és Kapos mentén a KDTVIZIG területén, 2 szakaszon volt elrendelve. 2018. március 26-án a belvízzel elöntött területek nagysága 84 100 hektár volt, ebből 43 300 hektár, vetés/szántó. A legnagyobb elöntés Csongrád megyében volt, ahol 24 000 hektáron történt belvízi elöntés. A védekezésben 908 fő vett részt. Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése alapján a következő 6 napban az ország területén 20-30 mm csapadékra kell számítani. A várható csapadékra és a folyamatos belvízi szivattyúzásra tekintettel és az elkövetkező napok hőmérséklet emelkedésének hatására várhatóan növekedni fog a talajba történő beszivárgás, ennek, valamint a csapadékmentes időszakokban a napsugárzás és a mérsékelt szél hatásának köszönhetően fognak a belvízi elöntések alakulni. (Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság, www.ovf.hu)
Az aktuális belvízi helyzet
Magyarország síkvidéki területein április 14-én, szombaton, belvízvédekezés szempontjából kedvező, napos, csapadékmentes idő volt. A kedvező időjárás, a megfelelő felkészülés és védekezés következtében 47ezer hektárra csökkent a belvízzel elöntött terület, ebből 23 ezer hektár vetés-szántó. Legnagyobb elöntések továbbra is Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében alakultak ki. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tegnap 18 órakor megszüntette a készültséget minden szivattyútelepén, így 9 vízügyi igazgatóság 50 szakaszán van érvényben belvízvédelmi készültség, ebből most 28 szakaszon I. fokú, 18 szakaszon II. fokú és 4 szakaszon III. fokú a belvízvédelmi készültség. III. fokú készültséget továbbra is Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye területein kell fenntartani. A vízügyi igazgatóságok által üzemeltetett 278 db szivattyútelepből tegnap 90 db üzemelt, a belvízvédekezésben 387 fő vett részt. A belvízvédekezés napi költsége 24 millió Ft volt. Jelenleg 17 vízi társulat folytat belvízvédekezést. 10 vízgazdálkodási társulat I. fokú, 7 társulat II. fokú belvízvédelmi készültséget tart fenn, továbbá 11 önkormányzat folytat belvízvédekezést. 4 önkormányzat I fokú, 6 önkormányzat II. fokú és 1 önkormányzat III. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el. (Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság, www.ovf.hu)
