Zuhanás után erősödés / Itt a GDP-adat: kiderült, hogy teljesített a magyar gazdaság

Fotó KSH, portfolio.hu

A második negyedéves 14,6%-os zuhanás után 11,4%-kal erősödni tudott a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest, ezzel a koronavírus-járvány miatti tavaszi lezárások okozta visszaesés kétharmadát dolgozta le.

A magyar gazdaság teljesítményében a második és a harmadik negyedév is rekord mértékű változást hozott. Amióta negyedéves alapon mérjük a GDP-t (1996), azóta sosem láttunk ekkora  visszaesést, illetve ekkora felpattanást sem. A jelenség rávilágít a mostani válság legkarakteresebb tulajdonságára: hirtelen, nagyon erős sokkot okoz a gazdaságnak, aminek azonban a jelentős része hamar elmúlik. Sajnos azonban a járvány több hullámban terjed, így a harmadik negyedévet leginkább a két hullám közötti, alapvetően lezárások nélküli időszaknak tekinthetjük. Az újabb korlátozó intézkedések gazdasági hatását természetesen majd a negyedik negyedévben fogjuk látni a GDP-adatokon.

Az egy évre visszatekintő változás a magyar gazdaság teljesítményében -4,6% volt. Érdekesség, hogy bő négy éve először fordult elő, hogy az eurózóna GDP-növekedési adata magasabb (-4,3%) lett, mint a magyar. Ennek azonban az ilyen éles változásoknál nincs sok jelentősége, tehát semmit nem mond arról, hogy Magyarország letért-e a felzárkózási pályáról. A koronavírus gazdasági hatásainak értékelésével érdemes megvárni a következő néhány negyedév adatait, és az alapján mérleget vonni.

A hektikus negyedéves teljesítmény miatt érdemes az egyes ágazatok teljesítményét is negyedéves összevetésben vizsgálni, ezt mutatja az alábbi hőtérkép:

gdp3

Mint látható, a nyári feloldások szinte minden ágazat teljesítményére felszabadítóan hatottak. Az alábbi ágazatok teljesen le tudták dolgozni a második negyedév esését: feldolgozóipar, kommunikáció, pénzügyi szolgáltatás, közigazgatás. A többi területen részleges helyreállásról beszélhetünk, a leggyengébben az építőipar teljesít, amit a koronavírus-válság mellett az ágazati konjunktúraciklus is gyengít. Szintén jelentősen elmarad a válság előtti teljesítményétől a szállítás, raktározás ágazat. Érdekesség, hogy a kereskedelem,vendéglátás területén a KSH gyakorlatilag a válság előtti kibocsátási szintet mért. Mivel a külföldi turizmus a nyáron sem tért magához, arra gyanakszunk, hogy a nagyon erős szezonális hatásokkal jellemezhető ágazatban egy ilyen óriási cikkcakk után egyszerűen nehéz összevetni a téli hónapok teljesítményét a nyáriakkal.

A fenti vizsgálódást másik megközelítésből, a GDP felhasználási oldali becslésére is érdemes kiterjeszteni. Eszerint a háztartások fogyasztása 4, a beruházások 6%-kal maradtak el a válság előtti (első negyedévi) szinttől, vagyis az “incomplete recovery” itt is megfigyelhető. A legsúlyosabb elmaradást érdekes módon a szolgáltatásexport produkálja, ott a harmadik negyedév nem hozott jelentős korrekciót, így a teljesítmény a 2020 elejinek csupán a háromnegyede volt.

A fenti kép alapján azt mondhatjuk, hogy a magyar gazdaság jelentősen javítani tudott a második negyedévi zuhanás után, de néhány területen a teljesítménye karakteresen elmaradt a válság előtti szinttől. Innen fordultunk bele a negyedik negyedévbe, aminek az első, októberi hónapja még viszonylag kedvező környezetet jelentett, ám a novemberi lezárások újra visszavetették a gazdasági teljesítményt. Összességében az év utolsó három hónapja újra visszaeséssel telik, igaz, a leginkább sújtott szektor, a kereskedelem,vendéglátás teljesítményének furcsa alakulása hozhat pozitív meglepetést. Ezzel együtt a teljes 2020-as reál-GDP  érdemben elmarad majd az előző évitől, a zsugorodás mértéke  5,5-6,0% körül lehet majd, lefelé mutató kockázatokkal.

A sokféle GDP-növekedésről – Így nézzük mi

A KSH többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy- vagy a bázis időszakban szökőnap van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha ezt tekintjük fő adatnak.

Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ugyanakkor ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.

Forrás: portfolio.hu