A KPE tagjai mindig örömmel olvassák valahányszor a vízgazdálkodásról irányító szervezetektől jelenik meg valamilyen tájékoztatás.
Sajnálattal látjuk, hogy nem történik más, mint a Magyarországon fellelhető vízmennyiség újraosztása. Az egyszerű emberek azt is mondhatnák, hogy gereblyézik a vizet.
Mikor kezdjük el megtanulni, hogy az azonos mennyiségű víz terelgetése, újraosztása változatlan mennyiségű öntözési lehetőséget biztosít? Ha igaz, hogy Magyarországon fogy a folyóvizek mennyisége, akkor tessék elgondolkodni, hogy mit is csináltunk gyerekkorunkba, mikor eső után a kis patakocskák fogyni kezdtek. Na mit építettünk?
TKB
Magyarországon a jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel nem lehet hatékonyan megbirkózni az egyre szélsőségesebb csapadékviszonyokkal, az árvizekkel és az aszályokkal, ezért paradigmaváltásra van szükség. Egy tanulmány szerint a Kárpát-medence gyorsabban melegszik a világátlagnál, ami az éghajlatváltozásból fakadó szélsőségek fokozódását is jelenti. Az ország jelentős területei egyszerre vannak kitéve az aszály, a belvíz és árvíz kockázatának, ami nemcsak az ott élő embereket és infrastruktúrát, de a természetes ökoszisztémákat és a mezőgazdasági tevékenységet is veszélyezteti.
A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldal szerzői azt állapítják meg, hogy:
Komplex, integrált vízgazdálkodási rendszerekben kell gondolkodnunk, melyekben kulcsszerepet kapnak azok a természetalapú megoldások, melyek helyreállítják és megerősítik a talaj, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek vízmegtartó képességét. A szerzők; Kis Anna, Szabó Amanda Imola, Pieczka Ildikó, Lehoczky Annamária és Vigh Péter az éghajlatváltozás hatásait elemezve arra is felhívták a figyelmet, hogy az elkövetkező évtizedekben a csapadék éven belüli eloszlása módosulni fog.
A nyár egyre szárazabbá, a tél pedig egyre nedvesebbé válik, egyre több „nagycsapadékú” esemény várható. A hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék villámárvizekhez vezethet, a gyors tavaszi hóolvadás és heves esőzések pedig megnövelik az árvíz és belvíz kialakulásának valószínűségét – figyelmeztetnek a kutatók a weboldalon.
Árvizek és belvizek gyors elvezetése, kevés vízvisszatartás
A szerzők rámutattak arra, hogy Magyarország vízgazdálkodása ma az árvizek és belvizek gyors elvezetésére van berendezkedve, és többek között ezért nagy mennyiségű vizet veszít évente az ország, azaz egyre szárazabbá válik. Javaslatuk szerint a vízelvezetés helyett a vízvisszatartásra kell törekedni, így védekezve a szélsőségek okozta vízkockázatok ellen és javítva a helyi közösségek és a mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét.
A cikkben a természetalapú megoldások mellett érvelve kiemelik, hogy azok az eddig elterjedt szürkeinfrastruktúra-megoldásokkal szemben költséghatékonyabbak és számos járulékos hasznot is hordoznak. A szürke-infrastruktúra beruházások rendszerint nagy léptékű földmunkát és technológiai alapú megoldásokat igényelnek, amik drágák. Ráadásul az üzemeltetésük és a karbantartásuk is költséges és szakértelmet követel. Továbbá tervezésükhöz, előkészítésükhöz sok idő szükséges, rendszerint csak egy feladatot képesek ellátni és járulékos hasznaik nincsenek – írják.
Ezzel szemben a természetes alapú megoldások előnye, hogy egyszerre több problémát képesek kezelni és számos járulékos hasznuk van. Ilyen például
- a talajvíz pótlása,
- a vizek helyben tartása,
- a mikroklíma szabályozása,
- a vízminőség javítása,
- az élőhelyteremtés,
- a biológiai sokféleség támogatása,
- a rekreáció,
- az állattartás haszna.
Területigényes történet a vízgazdálkodás változtatása
A szakemberek szerint az egyetlen hátrányuk a területigény, mert valamilyen használaton kívüli területet vagy alacsony termőképességű szántót át kell állítani vízgazdálkodási célú vagy a vízborítást jól tűrő használatra (pl. legelők, kaszálók, gyümölcsösök). Ahogy a fenti példák is mutatják, a vízmegtartó intézkedések az ökoszisztéma szolgáltatások helyreállítására és fenntartására épülnek, és a helyi zöld-kék infrastruktúra szerves részét képezik. Számos természetes és technológiai alapú vízmegtartó jógyakorlat létezik, ezért a szakmai kritériumok mellett nagyon fontos a társadalmi igény felmérése is, hogy olyan megoldás szülessen, ami a helyi közösségek javát szolgálja, mert akkor annak hosszútávú fenntartásában érdekelt lesz a lakosság.
A masfelfok.hu oldalon olvasható cikkben bemutatnak 5, az éghajlatváltozás hatásaival szemben különösen sérülékeny magyarországi kistelepülést, ahol természetes vízmegtartó megoldásokat alkalmaztak egy projektben.
Az 5 település:
- Püspökszilágy
- Tiszatarján
- Ruzsa
- Rákócziújfalu
- Bátya
A program érdekes részleteiről és a hazai vízgazdálkodás helyzetéről ezen a hivatkozáson lehet és érdemes tovább olvasni.
Forrás: magro.hu
