Igen Tisztelt Tagtársaim! Körlevélben tájékoztattam a választókerületi vezetőket, hogy az agrártárca fontos, több kérdésben a mezőgazdaság jövőjét lényegileg befolyásoló törvényjavaslatokat készített és nyújtott be megtárgyalásra és elfogadásra az Országgyűlésbe.
A beérkező észrevételek mindegyikét ugyan nem tudjuk közölni, de arra törekszünk, hogy a mi társadalmunkat legjobban érintő kérdésekben érkező javaslatokat nyilvánosságra hozzuk.
Dr. Turi-Kovács Béla
Dr Turi Kovács Béla
KPE elnöke részére
Tisztelt Elnök Úr!
Köszönettel és tisztelettel fogadom felkérését a törvénytervezet olvasatára és véleményem ki nyilvánítására vonatkozóan. A mentett anyag keresése közben akadtam rá egy 2018 tervezetre, ami szintén el lett tárolva és ebből is kitűnik, hogy már évek óta terítéken van a téma és elhúzódnak a döntések. A Kamara országot átszelő rendezvénysorozat keretében a megyei küldöttek előtt próbálta népszerűsíteni a tervezetet és kérte a jelenlevők észrevételeit. Jómagam is részt vettem a megyei konzultáción, ahol hangzottak el javaslatok. Akkor nem volt előkészített anyag így ad-hok javaslatok születtek. Mint utólag kiderült napokat lehetne róla eszmecserélni. Most, át olvasva részleteiben szeretnék foglalkozni egyes témakörökkel.
- Fejezet. Az Unió rendszerében a mezőgazdaság mellett ide tartozik a HALÁSZAT. Bár nincs tengerünk, de egyre több magántulajdonban levő vízfelület van ahol lehet és kell is haltenyésztéssel foglalkozni. A jelenleg érvényben levő Vámtarifaszám szerint az élő hal nem tartozik az őstermelői termékek és tevékenységek körébe mivel az élő állat csak a 0101-0106 VTSZ számokra terjed ki. A hal a 03111 besorolásba tartozik.
3.§ A mezőgazdasági őstermelő fogalomzavara. A kiegészítő tevékenység, mint olyan mindig is a főállás mellett végzett mezőgazdasági munka és nem fordítva ugyanakkor erre a helyzetre nem ad támpontot.
4.§. engedtessék meg, hogy a másik körzetünk jeles emberét, aki korábban az MVH alkalmazottja volt, most pedig növényorvosként járja a vidéket idézzem meg aki azt állítja, hogy erre sem ember, sem energia nincs felhalmozva, de azt is mondhatjuk, hogy nagyon igény sem a 15 napos határidőre, mert lehet, hogy addig nem is megy a nyilvántartó irányába az őstemelő.
(5)No és rögtön a szankciók, töröljük elzárjuk nincs munkája stb stb.
Az 5. §-ban jelenik meg előszőr a mezőgazdasági igazgatási szerv érdekes mert a törvénytervezet végkifejletében konkretizálja, hogy ez a Kamara lenne. Nem kellene e elgondolkozni azon, hogy Kamara vagy Igazgatási szerv???.
6.§ a családi gazdaság vagyoni helyzetére utaló megjegyzés „önálló jogalanyisággal rendelkező .. Kvázi önálló jogi személy, de a Kft erre lett kitalálva, ámbár azt is leírja, hogy a tagok vagyonától nem elkülönült vagyonnal rendelkezik ami már a Betéti társaságokra és a közkereseti társaságokra vonatkozik, lévén hogy igy teljes vagyonukkal felelnek a tagok. kevertnek érzem és hátrányosnak azokra nézve, akik csak a mindennapi betevőjükért küzdenek.
7.§ nyilvántartásba vétel a csg-nek mint említettem a kolléga aggályosnak nevezte, hogy azt ki végzi el egyrészt, ha minden csg-nek ebben a törvényi szellemben kell dokumentálva lenni avagy jó a régi ami közel hasonló.
8§2 pont bárki eladhatja a terméket, amit megtermeltek … de kinek számol el a befolyt összeggel. Ki köteles a számlát kiállítani bejelenteni a pénzt a kasszába letenni.
10§.6 pont, ha megszűnik a tagsága mondjuk elhal az illető a 60 nap nem elég az elszámoláshoz mert öröklés átírás jogi herce- hurca.
11§ újra az anomália a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzési szerepére. Ki a mezőgazdaság
Igazgatási Szerv. nincs konkrétan megnevezve. NÉBIH, NVH Kormányhívatal?,,
12.§ az östermelőket a kamara veszi nyilvántartásba az módosítja, de A FELIR rendszerben a NÉBIH lajstromozza. Más is kételkedett arra vonatkozóan, hogy megfelelő tárgyi és humánerő forrás van erre.
A 13.§ban leírt adatokat régen a falugazdászok jegyezték vagy nem….az meg most a NAK-hoz tartozik.
Hiányolom, hogy nincs útmutatás a gazdálkodás dokumentálására vonatkozóan legalább egy hivatkozás az Szja tv-re vagy a számvitel valamilyen szintű alkalmazására.
14.§ CSMT Családi Mezőgazdasági Társaság egy már meglévő gazdasági társaság, amit már törvényi keretek közt alapítottak még egy törvényi alannyá válik ezáltal.
15.§4 bek ezt régen úgy emlegették TSZCS.
16.§ Továbbra is az az álláspontom, hogy egy már törvényileg bejegyzett cégnyilvántartási számmal, adószámmal rendelkező társaságot még egyszer átereszteni a rostán értelmetlen.
Ha csak azt a folyamatot vizsgáljuk, hogy a magánszemélynek is csak egy adószáma lehet és azt használja a vállalkozásához, legyen szó főállásról vagy másodállásról vagy harmad állásról, akkor elég a tevékenységi kört szűkíteni, vagy bővíteni.
24.§ az éves minimálbér kerül megemlítésre, ami lehet szakmunkás minimálbér, vagy bérminimum.
29.§ A számlaadási kötelezettség kiterjesztésével 2021 január 1-től vélhetően változik a bizonylati rendszer ezt be kellene kalkulálni.
32§ A jövedelem bevallásának értékhatárával foglalkozik, ami jelen esetben 600 eFT. ezt a minimálbérhez köti, de egyszerűbbnek tűnne a régi módszert választani mert azt jobban megjegyzi az egyszerű ember. Mondjuk 1 millió Ft ez még iparűzési adó alá sem esik sok településen és a havi 80 ezer Ft-ot éri el, ennek a tiszta jövedelme gyakorlati számok alapján 20-25 ezer Ft között van. Az is megállapítható, hogy helyi viszonylatban az őstermelők igen kevés %-a éri el.
35.§ az adóelőleg megállapításáról értekezik és mivel a mentességi határt a minimálbérhez köti itt lépne be a módosított egyösszegű 1 milliós értékhatár.
36.§ Az SZJA Tv 50.§ kívánja kiegészíteni mégpedig oly módon, hogy a minimál bér 12 szeresének szorzata adja az átalány alapját. A jelen rendszerben a támogatásokkal növelt összeg 4 millió Ft bevételig 20% számlázott költség esetén nem növeli az szja adóalapot ami a módosítani óhajtott paragrafusra vonatkozik az a mezőgazdasági kistermelő esetére illik ahol 15 millió Ft-os értékhatárról és 85-illetve94 % költség elismerést aposztrofál, ami 15% hasznot remél növénytermesztésnél ez 2.250.000,- FT ennek SZJA vonzata 337.500,-Ft míg állattenyésztés esetén 135 eFt adóterhet jelent.
A levél elején utaltam a eljáró hivatal kilétére de ez csak az 54.§-ban jelenik meg azon kicsi mondatban ahol a NAK tv 14 § módosítása kerül taglalásra: „a mezőgazdasági őstermelők és őstermelők családi gazdasága valamint családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos hatósági feladatokat az agrárkamara látja el.
A módosítások olyan területekre vonatkoznak, amelyekre Én nem vállalkozom véleményt mondani a földtörvény a termékpiac szervezése, stb. A társadalombiztosítási részről bátor cselekedetnek vélem a bevétel 15%-a utáni járulékfizetési alapot, de nem lehetetlen, hogy sikerül.
Köszönöm a Bizalmát.
Kecskemét,2020.10.25.
Tisztelettel: Tóth József
