A héten megindított kamatemelési ciklusról, az inflációs kockázatokról, a monetáris és fiskális politika összhangjáról, valamint a kormány és a jegybank eltérő gazdasági helyzetértékeléséről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Az MNB alelnökének legfontosabb kijelentései a héten beindított kamatemelési ciklus után:
- A ciklus azt jelenti, hogy elindult egy kamatemelési folyamat.
- Arról fog születni minden hónapban döntés a Monetáris Tanács ülésén, hogy mekkora legyen a kamatemelés mértéke.
- Az infláció mindenki számára új jelenség, amire válaszokat kell adni és ezt az alapkamaton keresztül lehet megtenni.
- A jegybankoknak ebben az időszakban az alapkamat jelentőségét helyre kell állítani.
- Az alapkamat ugyanis az az eszköz, ami a rövid oldali kamatokon keresztül horgonyzó szerepet tölt be.
- Az alapkamaton keresztül tud világos üzenetet küldeni a jegybank a gazdasági szereplőknek.
- A legfőbb ellenfél az infláció és az inflációs kockázatok, ezt meg kell törni, és erre a legerősebb eszköz az alapkamat.
- Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat ez a kamatemelési ciklus, úgy felelt Virág Barnabás, hogy erről még korai bármit mondani. „Más jegybankok sem tesznek ilyen utalásokat, akik az elmúlt időszakban kamatemeléseket hajtottak végre” – jegyezte meg.
- Beszélt a gazdasági pályát és kilátásokat övező kockázatokról is, ilyen például az, hogy a vírus még mindig velünk van. „Bár bízunk benne, hogy az átoltással sikerül legyőzni a vírust, de érkeznek a hírek a különböző mutánsokról” – mutatott rá.
- Hónapról hónapra megyünk előre, azért, hogy a kockázatokat folyamatosan be tudjuk árazni, adatvezérelt döntéshozatal van a jegybankban.
- A kamatemelésnek nem lesz hatása a gazdasági növekedésre a következő 1-2 évben.
- Látni kell, hogy a költségvetés most növekedéspárti.
- A koronavírus-válság utáni helyreállás során a helyzethez hozzá kell igazítani az árstabilitást, ha ugyanis stabil az infláció, akkor lesznek erős vállalati beruházások, növekvő megtakarítások.
- Az infláció erősödik, elég ha csak az építőiparban folyamatosan megjelenő kereslet miatt emelkedő árakra gondolunk – említett példát az alelnök.
- A monetáris és fiskális politika összhangjáról szólva kiemelte: mindkét politikának hosszú távon az a célja, hogy a magyar gazdaság fenntartható felzárkózási pályán maradjon.
- Ennek elérésében mindenkinek más eszközei vannak és új elemként a kapcsolatrendszerben megjelent az infláció.
- A korábbi évtizedben hiányzott az infláció, ezért a gazdaságpolitikusok tudták innovatív lépésekkel támogatni a gazdaságot. Azonban megjelent az infláció, ilyenkor új kérdések kerülnek az asztalra, ezért is zajlik aktív diskurzus erről a gazdaságpolitika különböző ágai között.
- Alapvetően az infláció megítélésében van eltérés a kormány és a jegybank álláspontja között.
- Az infláció a jegybank szempontjából kihívás, hiszen az MNB törvényben rögzített mandátuma az infláció elleni küzdelem.
- A költségvetés oldalán viszont a magasabb infláció többletbevételt eredményez.
- Arról is eltérő az álláspont a jegybank és a kormány között, hogy egy kilábalási pálya során milyen gyorsan kell visszaszerezni az egyensúlyt.
- Az infláció visszatért a világba és ez egy tartós jelenség lesz. Ezért vette fel a harcot az MNB a most elindított kamatemelési sorozattal.
- A moratóriumról is szó esett. Szerinte a magyar lakosság több mint 50%-ának emelkedett a jövedelme az elmúlt időszakban, ezért számukra nem is lenne indokolt a törlesztési moratóriumban maradni. És ez a jövedelmi helyzet még többeknél fog javulni a munkaerőpiaci helyzet javulásával párhuzamosan – vetítette előre.
Az elmúlt időszakban több cikkünkben is bemutattuk, hogy az elmúlt hetekben egyre élesebbé vált az ellentét a kormány és a jegybank között bizonyos kérdésekben (költségvetési hiány, infláció, gazdaság túlfűtöttsége, törlesztési moratórium).
Forrás: portfolio.hu
