Világszinten is egyedülálló lesz a dél-budai szuperkórház

Fotó DBC, Magyar Hírlap

A sürgősségi centrumban minden a hatékony ellátást szolgálja

Építészeti és orvostechnikai megoldásait tekintve, valamint egyedi formavilága miatt világszinten is egyedülálló épület lesz a Dél-Budára tervezett szuperkórház. A több mint kétszázezer négyzetméteres intézmény amellett, hogy a sürgősségi ellátás csúcsát képviseli, egyfajta mini-egészségvárosként is funkcionál majd, ahol a diagnosztikai és gyógyászati egységeken túl oktatási célú egységek, nővér- és orvosszálló, bölcsőde és óvoda, valamint különféle egészségügyi szolgáltatások is helyet kapnak. A Dél-budai Centrumkórház tervpályázatán első díjat nyert Noll Tamás Ybl-díjas építész elsőként a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a részletekről.

– Sehol a világon nincs még egy olyan épület, nemhogy kórház, mint amilyet Dél-Budára terveztünk. Olyan építészeti megoldásokat sikerült találnunk, amelynek köszönhetően a végeredmény sokkal inkább emlékeztet szállodára, mintsem kórházra, miközben az új épület minden szempontból a betegközpontú, orvos- és személyzetkímélő, hatékony és biztonságos ellátást szolgálja – mondta lapunknak a Dél-budai Centrumkórház (DBC) tervpályázatán nyertes M-Teampannon tervezőiroda vezetője.

Noll Tamás Ybl-díjas építésztől megtudtuk: a kiindulási koncepció a lehetőség szerinti minél stresszmentesebb, a gyógyulást mindinkább elősegítő környezet kialakítása volt. Ennek érdekében – az amerikai és az európai kórházépítészeti trend ötvözésével – egyedülálló épületet terveztek, amelyben az alapvető kórházi egységek egymással vízszintesen, az ápolási egységekkel pedig függőlegesen kapcsolódnak.

A DBC építészeti filozófiá­ja az áramlásra épül, amely nem csak a belső térszervezésben, de a külső tömegformálásban is markánsan megjelenik: a felnőtt fekvőbeteg-osztályok egy szilvamag, míg a gyermekosztályok egy amőba alakú épületbe kerülnek. Ezek az épületrészek olyan látványt nyújtanak majd, mintha lebegnének a kétszintes, lepényszerű kórházépület felett.

A fekvőbetegosztályok elrendezésénél – magyarázta Noll Tamás – azért választották ezt az egyedi formát, hogy minél nagyobb legyen az a terület, ahonnan van kilátás és ahonnan természetes fény érkezik. Az egyágyas, hozzátartozó elhelyezésére is alkalmas betegszobákat ezért a szilvamag külső ívére tervezték, míg a belső területre a kiszolgálóegységek és a nővérpultok kerülnek majd. Mindkét toronyépület tetejére terveztek tetőkerteket (a felnőttrészlegen a helikopterleszálló is az épület tetejére kerül), itt kap helyet egy aktív rekreációs kertrész, valamint a kórházban működő óvoda és bölcsőde játszóudvara.

A kétszintes, lepényszerű épületben kapnak helyet a központi ellátóhelyek: a műtőblokk, a diagnosztikai egységek, az intenzív osztályok, valamint a sürgősségi ellátás és a szakrendelők. Itt is fontos szempont volt a természetes fénnyel történő megvilágítás, a természetközeliség érzésének biztosítása, így a tágas, kényelmes váróhelyiségek és a kezelők mind az úgynevezett belső klímaudvarokra néznek. A klímaudvarok sorával ki lehet használni a napsugárzásból származó energianyerés előnyeit, ugyanakkor barátságos, jó környezet biztosítható minden évszakban.

A kórház központi része a sürgősségi centrum, amelyben – zárt terű fogadási pontokon – a felnőttrészlegnél egyszerre hat, a gyermeknél négy mentőautót tudnak fogadni. A mentőfogadóból a betegek közvetlenül a sürgősségi betegellátó osztály triázspontjára, a súlyos esetek közvetlenül a sokktalanítóba, illetve a műtőbe érkeznek.

Noll Tamás kiemelte: a cél egy minden irányból jól megközelíthető, egyértelmű, könnyen áttekinthető térstruktúra kialakítása volt, amelyben a betegek, a személyzet, a látogatók és a kiszolgálóforgalom is jól elkülöníthetően, de rövid utakon tud közlekedni, áramlani. A belsőépítészeti koncep­ciót is az egyszerűség, átláthatóság igénye ihlette, a dizájnt a közösségi tereknél a jól tisztítható, antibakteriális és ellenálló anyagok, az üveg-, a corian- és acélfelületek összeépítése határozza meg. A belső terek így üde, energikus, ugyanakkor megnyugtató légkört árasztanak, amely hat a betegek, a látogatók és az itt dolgozók közérzetére – mondta az építész.

A tervezés során tudatosan ügyeltek arra, hogy a fény- és az akusztikai komfort is meglegyen, ezen a téren az utóbbi években rohamosan fejlődött a technológia. A belső átriumokba, ahol csak lehet, valódi növényzetet szeretnénk bevinni, hogy a zártságérzet csökkenjen.

A DBC mint szuperkórház nemcsak a betegellátásban kap kiemelt szerepet, de az orvos- és ápolóoktatásban, valamint a kutatásban is. Az ezeket a funkciókat szolgáló egységek mellett helyet kap benne egy kétszáz férőhelyes, kétszemélyes apartmanokból álló orvos- és nővérszálló, valamint egy összesen négyezer négyzetméteres, egészségügyi szolgáltatóknak bérbe adható terület is. Mint Noll Tamástól megtudtuk, a Dél-budai Centrumkórház felszín feletti része mintegy 155 ezer négyzetméter, ehhez jön még egy kétszintes mélygarázs, illetve gépészet több mint 60 ezer négyzetméteren.

– A Dél-budai Centrumkórházban előreláthatólag 2500-3000 ember dolgozik majd, a fekvőbeteg-kapacitás 1100 ágyas, emellett napi 1500 járóbeteggel és mintegy ezer látogatóval számolnak. Ez azt jelenti, hogy naponta hatezer ember fordul meg majd itt, ami hatalmas infrastruktúrát igényel, olyan lesz, mint egy mini-egészségváros. Egy ekkora projekt nagyon nagy kihívás, csak a kiviteli tervek véglegezéséig még kétévnyi munka van hátra – mondta Noll Tamás.

Bedros J. Róbert, a DBC megvalósítását felügyelő, koordináló és irányító miniszterelnöki megbízott nemrég szintén azt hangsúlyozta, hogy a feladat nem csekély, hiszen a magyar egészségügy történetében még nem volt ekkora zöldmezős beruházás, ráadásul a kitűzött határidő is rövid, a projekt irányítója néhány hónap múlva már alapkőletételt tervez, és öt éven belül át is szeretné adni az új intézményt.

Az M-Teampannon vezetője hozzátette: a tervezett infrastrukturális fejlesztések, különösen a két közlekedési csomópont és a kétszer két sávos összekötő út megépítése, valamint távlatilag összekapcsolása az Egér úttal és a tervezett Galvani híddal gyökeresen új helyzetbe hozza majd a Dobogó városrészt. Különösen, hogy a nemzetközi tapasztalat azt mutatja: egy DBC-szintű fejlesztés vonzani képes a high-tech egészségipart, kutatóhelyeket, további egészségügyi létesítményeket és kapcsolódó gazdasági egységeket. A szuperkórház íves ikertornyai messziről láthatók lesznek majd, egyúttal Budapest nyugati kapujának képét is meghatározva.

Forrás: Magyar Nemzet, Haiman Éva