Varga Mihály Tusványoson: Jó felzárkózási pályán vagyunk

Fotó: MTI, Veres Nándor

A legjobb versenyképességi indikátor ugyanakkor, ha az emberek azt mondhatják, jobban élnek – mondta Varga Mihály Tusványoson.
Jó felzárkózási pályán van Magyarország – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a 29. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor gazdasági versenyképességet és állami szerepvállalást vizsgáló panelbeszélgetésén.
A legjobb versenyképességi indikátor ugyanakkor, ha az emberek azt mondhatják, jobban élnek – mutatott rá a miniszter, kiemelve: az elmúlt években, amit meg tudott tenni az állam e téren, az a sérülékenység és a kockázat csökkentése volt.

Elkezdték csökkenteni a kockázatot, sérülékenységet okozó tényezőket, mint a magas államadósság, magas államháztartási hiány, vagy a munkanélküliség – sorolta. Mostanra alacsony az államháztartási hiány, az államadósság 7-8 éve csökken, és a devizakitettséget is tudták mérsékelni, ami kihat a versenyképességre. Jó felzárkózási pályán van Magyarország, a növekedés elindult a gazdaságban, nőtt az export és emelkednek a bérek – összegzett a tárcavezető.

Varga: Erre kell fókuszálni

A miniszter fontosnak tartotta az állami a szolgáltatások minőségét a versenyképesség szempontjából, ezen területen van még mit javítani, bár nem állnak rosszul. A kis- és középvállalkozói szektor a feldolgozóipar területén például sosem lesz versenyképes a nagy cégekkel, multikkal, de a szolgáltató szektorban megvan ez a lehetőség – jegyezte meg Varga Mihály, aki szerint az állami szolgáltatások javítása mellett e területre kell fókuszálni az elkövetkező időszakban. Azt is szeretnék, ha lennének olyan magyar termékek, amiről a világnak eszébe jut a magyar gazdaság. Újra kezdenek a magyar “zászlóshajók” megjelenni, mint a Tungsram, és a buszgyártásban is igyekeznek az Ikarust életre kelteni – jelezte.

Ez általános jelenség

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter rámutatott: a legfontosabb feladat, a magyar vállalatok által hozzáadott érték továbbnövelése, és a hatékonyság javítása. Ma a külföldi és a magyar tulajdonú vállalatok a hozzáadott érték 50-50 százalékát állítják elő, de míg előbbiek a munkavállalók negyedét alkalmazzák, addig a magyar vállalatok a háromnegyedét – jegyezte meg.

A digitális eszközök használata mellett kiemelte a munkavállalók képzését, s kitért arra, hogy az innovációs képesség kialakítása rendkívül fontos a versenyképesség szempontjából. Az innovációs képesség hiánya különösen a magyar vállalatoknál általános jelenség – emelte ki. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország több “high-tech részt” tesz hozzá az exportált termékekhez, mint Németország. Erre lehet és kell is építeni, ahogy a magyar egyetemi hálózatra is.

Kitért arra is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia “dolgába” semmilyen módon nem akar beleszólni, de meg kell állapodni arról, hogy a magyar közösség mit finanszírozzon. Az elmúlt 19 évben olyan forrásokat tudtak K+F-re fordítani, mint még soha, de az eredményesség még sem volt jó – jegyezte meg.

(MTI, origo.hu)