A Magyarországgal szemben indított 7. cikk szerinti eljárásról folytattak meghallgatást tegnap zárt ajtók mögött Brüsszelben. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a bevándorláspárti bosszúhadjárat részeként a jól ismert hazug vádak ismétlődtek meg, melyeket tételesen cáfoltak.
A jól ismert alaptalan és hazug vádak ismétlődnek újra a bevándorláspárti liberális elit részéről, amit visszhangoz a főként nyugat-európai liberális média, ám ezeket a vádakat a magyar kormány korábban, illetve a mostani meghallgatáson is tételesen cáfolta – fogalmazott Varga Judit igazságügyi miniszter tegnap Brüsszelben, az uniós miniszterek tanácskozását követően.
A szakminiszterek többek között a Magyarországgal szemben indított 7. cikk szerinti eljárásról folytattak meghallgatást. A tárcavezető hozzátette: az esemény a bevándorláspártiak bosszúhadjáratának újabb állomása volt. – A támadássorozat akkor kezdődött, amikor 2015-ben Magyarország határozott nemet mondott a bevándorlásra, a magyar emberek pedig többször is nemet mondtak a migrációra – emlékeztetett az igazságügyi miniszter. Mint kiderült, az Európa-ügyi miniszterek nem fogalmaztak meg ajánlásokat, sőt új időpontot sem tűztek ki a következő alkalomra.
Varga Judit a zárt ajtós tanácskozás előtt azt mondta: azért jöttek Brüsszelbe, hogy megvédjék Magyarországot. Újságírói kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy a tagállamok a törvényi alapokon maradnak Magyarország bírálatakor, tartózkodnak a kettős mérce alkalmazásától, valamint hogy az eljárás nem politikai jellegű.
Sajtóbeszámolók szerint a zárt ajtós vitát megelőzően felszólaló magyar igazságügyi miniszter erős fenntartásokat fogalmazott meg a felvetett témákkal – a 2021–27 közötti időszak keretköltségvetésével, a jogállamiságot védő eljárások reformjával és ezek összekapcsolásával – összefüggésben. Varga Judit szerint a vitával meg kellett volna várni, hogy felálljon az új Európai Bizottság, amelyben két új felelőse lesz a témának. Úgy vélte, hogy a jogállamnak az egyes országok alkotmányos és politikai berendezkedésétől függően különböző olvasatai vannak.
Óvott attól is, hogy az EU-s intézmények túllépjék a szerződések biztosította hatáskörüket. A magyar tárcavezető az Eurológus tudósítása szerint azt mondta: Magyarország hajlandó lenne elfogadni azt a párbeszéden alapuló jogállamisági értékelési mechanizmust, amit Michael Roth német és Didier Reynders belga külügyminiszter javasoltak márciusban. Ennek az a feltétele, hogy a tagállamok által küldött szakértők készítsék el az értékelést, az eljárást pedig az uniós intézményrendszeren kívül végezzék el.
Az Európai Parlament 2018 szeptemberében állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolta, hogy a tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei, a jogállamiság. A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament bevándorláspárti többsége Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn kormány egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy átalakítsák a jogállamiságot védő eljárásokat.
Forrás: Magyar Nemzet, Baranyai Gábor
